Községi Jegyzők Közlönye, 1871 (1. újfolyam, 1-52. szám)
1871-08-01 / 31. szám
31. szám Első évi urfolyam. Pest. aug. 1-én, 1871. SZAKLAP: A KÖZSÉGI- ÉS KÖRJEGYZŐK SZÁMÁRA. SZAKBELI, POLITIKAI S VEGYES TARTALOMMAL. SZERKESZTI ÉS KIADJA: KISS (I L M É RI) ISTVÁN, JOGTUDOR ÉS ÜGYVÉD. MEGJELENIK minden kedden. — ELŐFIZETÉSI ÁRA: negyedévre 1 frt 50 kr.. — félévre 3 írt.. — egész évre 11 írt. — Egyes számok 20 krjéval ihatók. Az ELŐFIZETÉSI PÉNZEK s a felszólamlások a KIADÓ-HIVATALHOZ, a KÉZIRATOK pedig a SZERKESZTŐSÉGHEZ intézendők. Mindkettő a Szegi-féle házban van.. (Váczi-utcza s régi posta-utcza sarkán.) Az 1871. évi XVIII. t. sz. a községek rendezéséről. (Folytatás.) IV. FEJEZET. A községi képviseletről. M. §. A község az önkormányzat jogát képviselő testülete által gyakorolja. A képviselőtestület felerészben a választó közönség választottaiból, hason felerészben pedig a legtöbb egyenes államadót fizető községi lakos vagy birtokos nagykorú honpolgárokból áll. A községnek, valamint a törvényhatóságnak képviselete személyi és vagyon-képviseletből áll, csakhogy a vagyonnak a községi képviselőtestületben nem politikai joggyakorlat engedtetik, hanem befolyás a községi élet vezetésére. A község üdve kívánja, hogy azok, kik a községi képviseletnek a legtöbb adófizetés alapján válnak tagjaivá, a választott képviselőkkel együtt az egész község érdekeit képviseljék. A község igen jól teszi, ha szabályrendeletet hoz, hogy mivel bírságoltassék meg az, ki nem teljesíti képviselői kötelességét. 35. §. A választás alá nem eső képviselők névjegyzéke minden évben kiigazíttatik. A kiigazítást, az adókimutatás alapján, kis és nagy községekben a szolgabiró, rendezett tanácsú városokban egy küldöttség eszközli, melyet a képviselőtestület választ. A küldöttség a kitűzött és kihirdetett napokon nyilvánosan tartja üléseit, s eljárásáról a képviselőtestületnek indokolt jelentést tesz. A névjegyzék és sorrend megállapításánál csak a községben és területén fekvő vagyon, s a községben és területén élvezett jövedelem összes egyenes államadója, s a községben fizetett személyes kereseti adó vétetik számításba; továbbá: az állami, felekezeti és magán-tanintézetek tanárai, a néptanítók, a tudományos akadémiák tagjai, a folyóirat- és lapszerkesztők, a lelkészek, az ipar- és kereskedelmi kamarák bel- és kültagjai, úgyszintén a magyar államban érvényes oklevéllel ellátott tudorok, ügyvédek, orvosok, mérnökök, gyógyszerészek, sebészek, bányászok, erdészek és gazdatiszteknek összes egyenes államadója kétszeresen számíttatik. A férj vagy atya államadójába a nő, valamint kiskorú gyermekek államadója is beszámítandó, ha a nőnek vagy a kiskorú gyermekeknek vagyonát kezeli. Midőn ketten vagy többen fizetnek hasonmennyiségű államadót, ezek között a sorshúzás dönt, midőn pedig ezen eset olyan egyének közt fordul elő, kik közül az egyik egyszeresen, a másik pedig , kétszeresen számított államadó folytán is juthatna a képviselő-testületbe, az utóbbi bk elsőbbséggel. A választás alá nem eső képviselő „virilis szavazattal“ bírónak neveztetik. Az adókimutatást, melyből a legtöbb adót fizető községi lakos vagy birtokos nagykorú honpolgárok névsora kitűnik, a királyi adóhivatalok hivatalos hitelességgel készítik. Választott községi képviselő lehet az is, ki még nem honpolgár, ha a községi kötelékbe fel van véve (38. §. c. pont), ellenben a virilis szavazatánál elengedhetlen kellék, hogy honpolgár legyen; a fentebbi §. még a nagykorúságot is kivánja, és azt, hogy a községben vagy ingat- lan vagyonnal birjon vagy legalább ott lakjék. Mindezt megbírálni a szolgabiró, illetőleg városi küldöttség van hivatva. A jelen §-nak ötödik kikezdése (a régibb magyar szokásjog szellemében, mely az úgy nevezett honoratiorokat kitüntette), a tanárokat, tanítókat, lelkészeket és okleveles embereket s egyéb ott megnevezett foglalkozású személyeket azon kiváltsággal látja el, hogy az ő összes egyenes államadójuk, melyet a községben fizetnek, kétszeresen számíttatik. Ugyanezen a. hatodik kikezdésének szelleméből következik, hogy a férj vagy atya államadójába a nőnek valamint a kiskorú gyermeknek személykereseti adója is beszámítandó, ha ezt a férj vagy atya viseli. A virilis szavazatra jogosítottakat kis és nagy községekben a szolgabíró, rendezett tanácsú városban a képviselő testület értesíti helyeik elfoglalhatásáról. 36. §. A névjegyzékbe nem vétethetik fel: a) aki valamely bűntény miatt elmarasztaltatott, a marasztaló ítélet kihirdetésétől, a büntetés egész tartama alatt; b) aki a község közjavadalmait haszonbérig vagy a községgel más szerződési viszonyban áll; c) a hadsereg (haditengerészet) állományában tettleg szolgáló katonák, vala-mint a tettleges állományban álló hon-védek; d) állami és megyei tisztviselők, ha fizetéseik után járó jövedelmi adón kí-vül, más adót a községben nem fizetnek. A „község közjavadalmai“ alatt a község bármely jövedelmi forrása érthető (36. §. b. pont.) Az állami és megyei tisztviselő csak ott juthat virilis szavazathoz, hol egyszersmind birtokos (36. §. d. pont), de adója soha nem számíttatik kétszeresen. 37. §. A községi képviselők számát a népesség száma szabályozza, t. i. minden 100 lélek után egy képviselő választatik. A választott és nem választott képviselők összes száma azonban kis községekben 10-nél kevesebb, 20-nál több, nagyközségekben 20-nál kevesebb, 40-nél , több, rendezett tanácsú városokban 48-nál kevesebb és 200-nál több nem lehet. A képviselők választása, ha a községi választók összes száma a 600-at meghaladja, választókerületenkint, ha meg nem haladja, tömegesen eszközöltetik. Egy-egy választókerületben 200-nál kevesebb és 600-nál több választó nem lehet. A választókerületeket a képviselő testület alakítja. Egy-egy választókerület lehetőleg páros számban csak annyi képviselőt választ, amennyi a képviselő-testület választás alá eső tagjaiból a kerület választóinak az összes választókhoz viszonyított aránya szerint a kerületre esik; ugyan ez alkalommal ott, hol a választás tömegesen eszközöltetik, a választandó képviselők összes számának */4 része erejéig póttagok választandók, ott pedig, hol a választás kerületen kint történik, az egyes kerületekben a póttagok választása is, az ott választandó képviselők számához képest eszközlendő, úgy azonban, hogy minden kerület legalább 1 póttagot válaszszon. A községi képviselők számát a népesség szabályozza, a népességhez azonban az utazókat, vendégeket, vásárra jövőket nem kell számítani. Minden száz lélek után egy képviselő számíttatik, de úgy, hogy a kis község tíz, a nagyközség busz és a rendezett tanácsú város negyvennyolc képviselőnél kevesebbet bármily csekély népesség mellett sem választhat, mert ennyire okvetlenül szükség van, de a törvényes számnál (20, 40, 200) sem választhatnak több képviselőt, bármily népes legyen is a község. Miután a képviselő testület fele a legtöbb adófizetés alapján a törvény erejénél fogva lesz képviselővé, természetes, hogy a fentebbi számoknak csak fele választandó, és így a kisközség 5—10, a nagyközség 10—20, a rendezett tanácsú város 24—100 képviselőt választhat. A póttagok a képviselők számának netalántó fogyatkozását pótolandják annak idején; lásd a : a 44. §-t. Községi választó : a) minden 20 éves községi lakos, ha saját vagyonától vagy jövedelmétől a föld-, házjövedelmi vagy személyes kereseti adót a községben már két év óta fizeti; aki azonban személyes kereseti adón kívül egyéb adót nem fizet, csak azon esetben, ha gazdai hatalom alatt nem áll; b) továbbá minden testület, intézet, társulat és czég, ha a községben fekvő vagyonnal bír és attól adót fizet (40. §.); c) azon idegenek, kik a 19. §. rendelete alá esnek vagy rendeleteinek eleget tesznek. 38. §.