Köztelek – 1892. 53-104. szám

1892-12-03 / 97. szám

II. évfolyam. Budapest, 1892. évi deczember hó 3-án. 97. (124.) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. — Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. (Köztelek), Nem tagoknak előfizetési dij : Megjelenik minden szerdán és szombaton. ti 11 e 1 - t­t 25. s­z­á­m. Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza. OLVASÓINKHOZ. Az a törekvés, a­melyet lapunk megalapítása óta annak szellemi emelésére az összes hivatott tényezők kifejtettek, csak növekedett az által az elismerés által, a­miben a „Köztelek"-et a magyar gazdaközönség részesítette, s a­melylyel rövid fennállása óta az ország legelterjedtebb gazdasági szaklapjává önmaga fejlesztette. Lapunk minél nagyobb elterjedésével karöltve jár az anyagi eszközök növekedése, a­melyek, nem lévén a „Köztelek" magánvállalat, teljes egészükben újra csak a lap szellemi értékének emelése, berendezésének tökéletesítésére fordíttatnak. A „Köztelek"-et tehát maga a gazdaközönség emelheti tetszése és a szerint, a­mint úgy szellemi, mint a terjesztés által anyagi támogatásával, érdeklődik ügyei iránt, értesíti minden gazdasági eseményről és ismerősei, barátai körében híveket toborz, abba a máris szép számú táborába a magyar gazdáknak, amely szükségét érezve egy szellemileg és anyagilag egyaránt erős, független, érdekeit fel- és lefelé egyenlően védő orgánum megteremtésének, azt a „ Köztelek"-ben óhajtja létesíteni. Harmadik évfolyamunk kezdetének közeledtével, a­midőn olvasóink figyelmét lapunk terjesztésére kérjük, köteles­ségünknek ismerjük egyúttal jelezni azokat a változásokat is, a­melyeket lapunk szellemi értékének emelésére már jelen számunkkal egyidejűleg életbe léptetünk. Lapunk ama beosztása, hogy a fontosabb mezőgazdasági ágak lehető tökéletes felkarolására, a különböző rovatokat létesítettük, azok vezetésére sikerülvén elsőrendű szaktekintélyeket megnyerni, közönségünk osztatlan tetszésével találkozott. Már rovatvezetőink működése is sokoldalúvá tette lapunkat. Hogy azonban még inkább közeledjünk a viszonyaink között elérhető tökély legmagasabb fokához, igyekeztünk még több férfiút nyerni meg szakembereink közül és nemcsak a rova­tokat, a­melyeket ezentúl lapunkba olvasztunk, de a felölelt minden szakot, egy kiváló szakegyéniség vezetése alá helyezni. Ez új intézkedések folytán a „Köztelek” az alábbi szakokat öleli fel a következő szakvezetők felelőssége mellett: 1. A növénytermelés és trágyázás, szakvezető: Cserháti Sándor a magyar­óvári gazd. akad. tanára. 2. Az állattenyésztés és táplálás, szakvezető : Monostori Károly az állatgyógyászati akadémia tanára. 3. Gazdasági jog, szakvezető: dr. Szilárd Ferencz köz- és váltó-ügyvéd. Mezőgazdasági gépészet és technológia, szakvezető: Lázár L- Pál műegyetemi tanár. 5. Állategészségügy és gyógyászat, szakvezető: dr. Hutyra Ferencz az állatorvosi akadémia tanára. 6. Talajjavítás, vizszabályozás és rétmivelés, szakvezető: Kvassay Jenő­ földmiv. min. tanácsos, a m. kir. kultúrmérnöki hivatal főnöke. 7. Mezőgazdasági építészet, szakvezető : Kiss István gyakorlati építész, műegyetemi tanár. 8. Gazdasági vegytan, szakvezető: dr­. Liebermann Leó az orsz. chemiai intézet igazgatója. 9. Gazdasági növénytan (növénybetegségek, magismeret, élettan), szakvezető: Mezey Gyula a magyar­óvári gazdasági akadémia s.­tanára. 10. Gazdasági rovartan és a kártékony rovarok elleni védekezés, szakvezető: dr. Horváth Géza a m. kir. rovartani állomás főnöke. 11. Tejgazdaság, szakvezető : Pirkner János földmivelési miniszteri titkár, országos tejgazdasági felügyelő. 12. Halászat, szakvezető: Landgraf János országos halászati felügyelő. 13. Háziipar fejlesztése és gyakorlata, szakvezető: Gelléri Mór az orsz. iparegyesület titkára. Kiváló szakvezetőink e diszes csoportján kívül mint lapunkhoz mellékelt ingyenes társlap jelenik meg a „ Baromfiak" Szilassy Zsolt az o. m. g. e. egyleti titkár szerkesztésében, a­mely a legszakavatottabb munkatársak tollából öleli fel a baromfitenyésztés minden ágát. Kétszázat meghaladó külmunkatársunk és tudósítónk nevével olvasóink folyton találkoznak, azok száma folyton szaporodik, úgy, hogy ma elmondhatjuk lapunkról, hogy abban legelső szakerőink vezetése mellett, a­kik egyúttal beszá­molnak a tudomány vívmányaival, hazánk legkiválóbb gazdái teszik közzé gyakorlati tapasztalataikat és értesítik olvasó­közönségünket a gazdasági eseményekről. S hogy lapunk szellemi tartalmát minél világosabbá, de egyúttal gazdagabbá is tegyük, kiváló gondoskodásunk tárgyát képezik az illusztrácziók. Legelső rendű művészeink mint Vastagh Géza és Büthner Kelén mesteri rajzaival diszítettük és fogjuk is diszíteni lapunk tartalmát. Felöleltük egyúttal a legnagyobb erélylyel a közgazdasági és gazdasági politikai kérdések minden a mezőgazdaságot érdeklő ágát és ez irányban nem ritkán nyilatkoznak meg lapunk hasábjain társadalmi életünk kitűnőségei, felemelve döntő szavukat, a gazdák boldogulását érintő legfontosabb kérdésekben. És a „Köztelek" rövid fennállása daczára is, nem egy irányban tekinthetünk azzal a biztató tudattal vissza, hogy sikerült az agrár­irányzat, az agráreszmék érvényre juttatása. Azé az agrárizmusé, mely a földmivelő nép, a földmivel­és birtokososztálynak is fenmaradását, boldogulását és előmenetelét óhajtja, mely igyekszik egybehozni, együttműködésre birni ma sokfelé széthúzó elemeinket, de mely az önerő­ből folytatott munkához nem szűnik meg sürgetni és követelni az állam, a kormányzat és a törvényhozás támogatását. A „Köztelek" a magyar agrárérdekek, a magyar mezőgazdaság független s a haza első s legnagyobb társadalmi intézménye az o. m. g. e. lapja, saját és a közügy érdekében cselekszik tehát minden gazda, ha támogatásában részesiti. Budapest, 1891-ik évi deczember hó 1­ én­­yy „Köztelek" szerkesztősége. Mai giámunk 20 oldalra terjed.

Next