Köztelek – 1894. 1-52. szám
1894-05-23 / 41. szám
II. évfolyam. Budapest, 1894. évi május hó 23-án. 41. (275.) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdagági egyesület tagjai ingyen kapják. Nam tagoknak előfizetési dr . Égése évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 1 frt 5kr. Megjilenik minden szerdán és szombaton. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest (Köztelek), a 11 . l - at 25. nán. Kéziratokat a szerkesztőség nem küdld vissza. Az orsz. magyar gazdasági egyesület közleményei. Meghivó. Az országos törzskönyvelő-bizottság f. é. május hó 23-án (szerdán), d. u. 4 órakor a Köztelken ülést tart. Tárgyak: Új bejelentések. Folyó ügyek. Kostyán Ferencz, s. k. elnök. Állami segítség. Többször volt már alkalmunk reámutatni azon jelenségre, amely közéletünk minden terén, de kivált a mezőgazdasági élet terén minden kérdésben a társadalom önálló akcióképességének figyelmen kívül hagyásával, egyedül az állami segítségbe vett reményhorgonyát, sőt annyira megyünk, hogy a bennünket legégetőbben érintő ügyekben is mondhatni teljes lethargiával és tétlenségben összetett kezekkel várjuk az állam segítségét. Ezt a jelenséget közállapotainkra mindenkor károsnak tartottuk, mert abban a véleményben vagyunk, hogy az állami omnipotenciának minden szükség nélkül való kiterjesztése és növelése bénítólag hat a közérdeklődésre, minek következtében a gazdák önálló fejlődése és egészséges szabad működése ki nem fejlődhetik s a gazdaközönség maga egy oly tunya helyzetbe kényszeríttetik, a melyben érzékét vesziti, hogy saját legeminensebb érdekében szükséges akcziót inicziálhasson. Igenis ha állami segítségre szükség van, ugy sehol inkább, mint a mezőgazdaság terén, de az államnak sokkal magasabb feladatai is vannak és sokkal hathatósabb eszközökkel rendelkezik, mint az a garasos segítség, a melyet tőle manapság lépten-nyomon követelnek s a melynél egyebet azután erőinek szétforgácsolása miatt ma nem is igen tehet. Az állam feladatának ismerjük elsősorban azon közvetett segítséget, amelyet akkor nyújt, amidőn olyan intézményeket létesít, amelyek a mezőgazdaság általános haladását és emelkedését előmozdítani hivatják, a midőn oly alkotásokat létesít, melyekhez az egyesek, vagy a társadalom ereje csekély, amidőn törvényhozási úton teszi lehetségessé, hogy a társadalom a maga helyi viszonyainak igényeihez képest megfelelő hasznos tevékenységet fejthessen ki. Ezek mellett csak másodrendű az államnak azon feladata, hogy a gazdatársadalom szükségleteit direkt segítséggel elégíti ki, ott ahol arra imminens szükség van, akár az intézkedés gyorsasága miatt, akár amiatt, hogy a segítségre hozott anyagi áldozatok nem az egyesek, hanem a közérdek javának előmozdítására fordíttatnak. Ezek azok a feladatok, amelyeket az államhatalomtól jogosan megkívánhatunk, mi mellett azonban a társadalomnak magának szintén meg vannak a maga kötelességei, amelyeknek teljesítése alól éppen saját létérdekeinek veszélyeztetése nélkül magát ki nem húzhatja, vagy ha ezt megteszi, méltóvá teszi magát a római birodalom szomorú sorsára, ahol az állami omnipotenczia minden térre való kiterjesztése a társadalom teljes elpuhulását és restségét előidézve, a birodalmat könnyen döntötte rabigába. Az állami segítség csak ott és akkor hasznos, ha van olyan társadalom, mely azt a saját eszélyes működésével haszosan tudja gyümölcsöztetni, az államsegítségnek csak úgy van eredménye, ha annak felhasználására meg van a tevékeny társadalom, az állami segítségnek csak ott van jogosultsága, ahol a társadalom maga sem hanyagolja el kötelességeit, ellenkező esetben az állami segítség nem egyéb, mint a restségnek, az elpuhulásnak, a semmittevésnek elősegítőse, mely haszon helyett csak kárt okoz, a mely kényelmes lehet a hatalom birtokosaira, mely az apró igényeket kielégítve, életbevágó érdekekkel törődni nem kénytelen, de a legnagyobb károkat éppen azon a téren okozza, ahol segítenie kellett volna. Nem akarunk ezúttal konkrét esetek rekriminácziójába bocsájtkozni, de az összehasonlításra igen alkalmas anyagot nyújt e téren a porosz kormánynak legújabb akciója, amelyet annak tanúsága kép, hogy mikép fogja fel kormány és társadalom az állami segítség feladatát Poroszországban, érdemesnek tartjuk a következőkben ismertetni. A mezőgazdaság bajai Európaszerte válságosak. A földbirtok, mint legbiztosabb és el nem titkolható adóalap az állami háztartás legbiztosabb jövedelmi forrását képezi, mégis a reá rakott folytonos terhek, az idegen mezőgazdasági termények által előidézett óriási verseny a termények árát a minimálisra redukálták, másrészt a népesség művelődése által előidézett nagyobb igények nemcsak a gazda megélhetését teszik költségesebbé, hanem a természetszerűleg emelkedett munkabérek által a termelést is drágábbá, úgy, hogy mindez a rendezetlen hitelügygyel egyetemben azt eredményezik, hogy a gazda évi keresményéből meg nem élhet, kénytelen szükségleteit foly- Mat számunk 16 oldal. Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, Budapest, Alkotmány-utcza 31, Váczi-körut sarok. V.VERMOREL-féle „ECLAIR" szabadulni, franczia gyártmásiy permetező csomagolással 21 frt. Azurin I frt 25 kr. klg.-ként. ALIANCE, PLATT K CO., NEW-YORKI »ROS „kizárólagos képviselőségei' fűkaszáló, marokrakó-arató és kévekötő arató gépeire Kitűnő magyar bizonyítványok. 1^Árjegyzésse-fc kiívánatra bórmen-fc-ire l«ü.ld n.snl.'"^Sí