Köztelek – 1897.53-104. szám
1897-10-09 / 81. szám
VII. évfolyam. Budapest, 1897. évi október hó 9-én. 81. (627.) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési dij: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Mejrjelenti mi idei szerdái és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest(Kistelek), Ülléi ét SS. szán. Késiratokat a szerkesztőiség nea küld vissza. AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Pályázat a Csáky Petronella-féle alapítványi kamatokra. A néhai Csáky Petronella grófnő által magyarországi gazdasági tanintézetben tanuló vagyontalan ifjak részére tett alapítvány kamataiból négy, egyenként 300 frtos ösztöndíjra az 1897/8. tanévre a földmivelésügyi miniszter pályázatot hirdet. Ezen ösztöndijakra elsősorban a teljesen árva, ilyenek hiányában pedig oly szegénysorsú hallgatók pályázhatnak, akiknek atyjuk nem él. A pályázni szándékozók kellően felszerelt folyamodványaikat a földmivelésügyi magy. kir. miniszterhez czimezve, f. évi október hó 15-ig bezárólag a magyaróvári m. kir. gazdasági akadémia vagy az illető gazdasági tanintézet igazgatóságánál nyújthatják be. Igazgató: Hizott állatvásár. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület folyó évi deczember hó 11., 12, 13-ik napján díjazással egybekötött hizott állatvásárt rendez Budapesten, a székesfővárosi marhavásártér istállóiban. A bizott állatvásárt a földmivelésügyi m. kir. miniszter , nm. támogatásával az OMGE, mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének központja, a székesfőváros hatósága, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, a Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátók Szövetkezete, a magyar czukorgyárosok országos egyesülete, a mészárosok és a hentesek ipartestülete, valamint a kőbányai sertéskereskedelmi csarnokkal együttesen rendezik. A hizott állatvásárra felhozható : hizott szarvasmarha, juh, sertés és hizott baromfi. Az állatok díjazására állami, városi, egyesületi és egyéb díjak állanak rendelkezésre. A vásáron résztvenni szándékozók bejelentéseiket november hó 1-ig küldhetik be az OMGE titkári hivatalához, mely az érdeklődőknek levélbeli megkeresésre a vásár tervezetét és a szükséges bejelentési íveket megküldi. A rendezőbizottság: Erdélyrészi komló. Míg Felső-Magyarországon a komlómivelés első kezdetei visszanyúlnak azon időkbe, mikor ott a Csehországból kiűzött protestánsok kisebb sörfőzőket létesítettek s ezzel kapcsolatosan felkarolták a komlótermelést is; addig hazánk erdélyi részeiben jóformán csak egy emberöltő óta ismeretes ezen fűszeres növény. 1865 ben egy rothenburgi születésű Stein Vilmos nevü kereskedő Segesvárt megtelepedett s a vele sógorsági viszonyban levő Cseh Sándor héjasfalvi földbirtokosnál 4 holdon 8000 darab Rothenburgból szerzett dugványnyal létesítette az erdélyrészi komlóültetvényt. Ott épült ez első komlószárító-ház is, nádalj a cserényekkel. A württembergi kései komló volt tehát az első fajta, melylyel a komlómivelést az erdélyi részekben meghonosították, melynek Segesvárt Roth János, Kessler Dániel, Leonhard János, Metz Gyula, Steinburg Móricz és Salmon asszonyság voltak első apostolai. A komlóértékesítés esestén persze igen nehezen ment, mert vasutak hiányában nagy társzekereken kellett a termékeket elszállítani, hogy az valahol a külföldön vevőre találjon. Az 1876-ban bekövetkezett magas komlóárak újabb lendületet adtak a szerény kezdetnek, melylyel a würtembergi komló mellett a korai saazi kezdett előtérbe lépni. 1882-ben annyira felment a komló ára, hogy a Nagyküküllő vármegyei gazdák métermázsáját 260 frtjával értékesítették. De ez az állapot hirtelen megváltozott. Rossz termések társultak 1884-től 1887-ig alacsony árakkal, minek illusztrálása végett elég arra utalni, hogy 1884-ben a durvább minőségű komlót éppen nem, a javát csak 50 frtjával lehetett értékesíteni. 1884. és 1885-ben 32 forint, 1888-ban 60 frt, 1889-ben 24 frt volt a komló métermázsájának ára, 1890-ben 160 forintra emelkedett, de 1891-ben ismét csak 60 forint volt, 1892-ben 142 forintra emelkedett újból, 1893-ban magaslatát érte 250 frtjával, 1894-ben 40 frt volt, 1895-ben 60—80 frt. Talán mondanom sem kell, hogy e számok a nagy átlagot képviselik és egyes kiválóbb termelők a legjobb években 380 frton értékesíthették komlójukat, mint pl. gr .Bethlen Gábor Keresden, ki azonban egy ízben csak 12 frtjával talált komlójára vevőt. Csak az általában felette kedvező helyi körülmények magyarázhatják meg, hogy a rendezetlen értékesítés daczára a komlótermelés nemcsak fentartotta magát Segesvárott és környékén, sőt némileg terjedt is, bár úgy látszik általában a minőségi termelés rovására, mert annyi kétségen felül álló tény, hogy ott aránylag kevés fáradsággal sokkal kiválóbb komlót termeszthetnének, mint a minővel az idén is a piaczra jöttek. Az erdélyrészi komlótermelést a hivatalos statisztika 1895-ben 230 holdra tette, magánbecslések szerint az 300 hold volna, minek több mint fele esnék Nagyküküllő vármegyére, melynek komlóterületét a hivatalos statisztika 129 hold 591 négyzetméterre teszi csak, miből 50 hold esnék Segesvárra, míg a helybeliek azt mondják, hogy legalább 80 hold komlókertjük van. A komlónál különben a terület kimutatása kevésbé lényeges, mint a komlótövek száma, miután ezek a termésbecslés helyesebb alapját képezhetnék, mint maga a terület konstatálása, ha nem tudjuk mily sortávolban ültetnék a növények. Nagy-Küküllőn kívül a szomszédos Udvarhely megye termeszti a legtöbb komlót, utána lefelé menő sorrendben : Alsó-Fehér, Maros-Torda, Háromszék, Kis-Küküllő, Torda-Aranyos, Szeben, Brassó és Kolozs, mely utolsó három vármegyében még csak kísérleti termelésről szólhatunk. Amennyire statisztikai adataim terjednek Nagy-Küküllőben Segesváron kivül komlót termesztenek: Héjasfalván (12 hold), hol Cseh Sándor és Somogyi Albertnek van komlóskertje, Királyhalmán (Gáspár József 12 holddal) Hévízen (12 hold), Keresden, gróf Bethlen Bálint (82 holddal), Fehéregyházán (gr. Holler Lujza 8 hold), Medgyes r. tanácsú városban (3 hold 1200 Dől), Nagy-Szőllősön (3 hold), Netuson (3 hold), Újvároson (3 hold), Szárkézden (2 hold 1200 Dől), Szász-Tyukoson (2 hold), Ápoldon (1 hold), Jakabfalván (120 döl). Udvarhely vármegyében 31 hold 1480 négyszögöl komlókertet tüntet fel a statisztika. Legkiválóbb termelő itt báró Kemény Béla Szent-Erzsébeten, ki 5 holdon termel Termények értékesítésére és Erőtakarmányok beszerzésére kitűnő bel- és külföldi összeköttetések folytán készséggel ajánlkozik a MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE, Budapest, V. Alkotmány utcza 31. Mai számunk 16 oldal.