Köztelek – 1897.53-104. szám

1897-10-09 / 81. szám

VII. évfolyam. Budapest, 1897. évi október hó 9-én. 81. (627.) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési dij: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Mejrjelenti mi idei szerdái és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest(Kistelek), Ülléi­ ét SS. szán. Késiratokat a szerkesztőiség nea küld vissza. AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Pályázat a Csáky Petronella-féle alapítványi kamatokra. A néhai Csáky Petronella grófnő által magyarországi gazdasági tanintézetben tanuló vagyontalan ifjak részére tett alapítvány kamataiból négy, egyenként 300 frtos ösztön­díjra az 1897/8. tanévre a földmivelésügyi mi­niszter pályázatot hirdet. Ezen ösztöndijakra elsősorban a teljesen árva, ilyenek hiányában pedig oly szegénysorsú hallgatók pályázhatnak, akiknek atyjuk nem él. A pályázni szándéko­zók kellően felszerelt folyamodványaikat a föld­mivelésügyi magy. kir. miniszterhez czimezve, f. évi október hó 15-ig bezárólag a magyar­óvári m. kir. gazdasági akadémia vagy az illető gazdasági tanintézet igazgatóságánál nyújthatják be. Igazgató: Hizott állatvásár. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesü­let folyó évi deczember h­ó 11., 12, 13-ik napján díjazással egybekötött h­izott állat­vásárt rendez Budapesten, a székesfővárosi marhavásártér istállóiban. A bizott állatvásárt a földmivelésügyi m. kir. miniszter , nm. támogatásával az OMGE­, mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szö­vetségének központja, a székesfőváros ható­sága, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, a Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátók Szövet­kezete, a magyar czukorgyárosok országos egyesülete, a mészárosok és a hentesek ipar­testülete, valamint a kőbányai sertéskereske­delmi csarnokkal együttesen rendezik. A hizott állatvásárra felhozható : hizott szarvasmarha, juh, sertés és hizott baromfi. Az állatok díjazására állami, városi, egyesületi és egyéb díjak állanak rendelkezésre. A vásáron résztvenni szándékozók be­jelentéseiket november h­ó 1-ig küldhetik be az OMGE­ titkári hivatalához, mely az érdek­lődőknek levélbeli megkeresésre a vásár terve­zetét és a szükséges bejelentési íveket megküldi. A rendező­bizottság: Erdélyrészi komló. Míg Felső-Magyarországon a komlómive­lés első kezdetei visszanyúlnak azon időkbe, mikor ott a Csehországból kiűzött protestánsok kisebb sörfőzőket létesítettek s ezzel kapcsola­tosan felkarolták a komlótermelést is; addig hazánk erdélyi részeiben jóformán csak egy emberöltő óta ismeretes ezen fűszeres növény. 1865 ben egy rothenburgi születésű Stein Vilmos nevü kereskedő Segesvárt megtele­pedett s a vele sógorsági viszonyban levő Cseh Sándor héjasfalvi földbirtokosnál 4 hol­don 8000 darab Rothenburgból szerzett dug­ványnyal létesítette az erdélyrészi komlóültet­vényt. Ott épült ez első komlószárító-ház is, nádalj a cserényekkel. A württembergi kései komló volt tehát az első fajta, melylyel a komlómivelést az erdélyi részekben meghonosították, melynek Segesvárt Roth János, Kessler Dániel, Leon­hard János, Metz Gyula, Steinburg Móricz és Salmon asszonyság voltak első apostolai. A komlóértékesítés esestén persze igen nehezen ment, mert vasutak hiányában nagy társzekereken kellett a termékeket elszállítani, hogy az valahol a külföldön vevőre találjon. Az 1876-ban bekövetkezett magas komló­árak újabb lendületet adtak a szerény kezdet­nek, melylyel a würtembergi komló mellett a korai saazi kezdett előtérbe lépni. 1882-ben annyira felment a komló ára, hogy a Nagyküküllő vármegyei gazdák méter­mázsáját 260 frtjával értékesítették. De ez az állapot hirtelen megváltozott. Rossz termések társultak 1884-től 1887-ig alacsony árakkal, minek illusztrálása végett elég arra utalni, hogy 1884-ben a durvább minőségű komlót éppen nem, a javát csak 50 frtjával lehetett értékesíteni. 1884. és 1885-ben 32 forint, 1888-ban 60 frt, 1889-ben 24 frt volt a komló métermázsájának ára, 1890-ben 160 forintra emelkedett, de 1891-ben ismét csak 60 forint volt, 1892-ben 142 forintra emelkedett újból, 1893-ban magaslatát érte 250 frtjával, 1894-ben 40 frt volt, 1895-ben 60—80 frt. Talán mondanom sem kell, hogy e szá­mok a nagy átlagot képviselik és egyes ki­válóbb termelők a legjobb években 380 frton értékesíthették komlójukat, mint pl. gr .Bethlen Gábor Keresden, ki azonban egy ízben csak 12 frtjával talált komlójára vevőt. Csak az általában felette kedvező helyi körülmények magyarázhatják meg, hogy a ren­dezetlen értékesítés daczára a komlótermelés nemcsak fentartotta magát Segesvárott és kör­nyékén, sőt némileg terjedt is, bár úgy látszik általában a minőségi termelés rovására, mert annyi kétségen felül álló tény, hogy ott arány­lag kevés fáradsággal sokkal kiválóbb komlót termeszthetnének, mint a minővel az idén is a piaczra jöttek. Az erdélyrészi komlótermelést a hiva­talos statisztika 1895-ben 230 holdra tette, magánbecslések szerint az 300 hold volna, minek több mint fele esnék Nagyküküllő vár­megyére, melynek komlóterületét a hivatalos statisztika 129 hold 591 négyzetméterre teszi csak, miből 50 hold esnék Segesvárra, míg a helybeliek azt mondják, hogy legalább 80 hold komlókertjük van. A komlónál különben a terület kimutatása kevésbé lényeges, mint a komlótövek száma, miután ezek a­ termésbecs­lés helyesebb alapját képezhetnék, mint maga a terület konstatálása, ha nem tudjuk mily sor­távolban ültetnék a növények. Nagy-Küküllőn kívül a szomszédos Udvarhely megye termeszti a legtöbb komlót, utána lefelé menő sorrend­ben : Alsó-Fehér, Maros-Torda, Háromszék, Kis-Küküllő, Torda-Aranyos, Szeben, Brassó és Kolozs, mely utolsó három vármegyében még csak kísérleti termelésről szólhatunk. Amennyire statisztikai adataim terjednek Nagy-Küküllőben Segesváron kivül komlót ter­mesztenek: Héjasfalván (12 hold), hol Cseh Sándor és Somogyi Albertnek van komlós­kertje, Királyhalmán (Gáspár József 12 holddal) Hévízen (12 hold), Keresden, gróf Bethlen Bálint (8­2 holddal), Fehéregyházán (gr. Holler Lujza 8 hold), Medgyes r. tanácsú városban (3 hold 1200 Dől), Nagy-Szőllősön (3 hold), Netuson (3 hold), Újvároson (3 hold), Szárkéz­den (2 hold 1200 Dől), Szász-Tyukoson (2 hold), Ápoldon (1 hold), Jakabfalván (120 döl). Udvarhely vármegyében 31 hold 1480 négyszögöl komlókertet tüntet fel a statisz­tika. Legkiválóbb termelő itt báró Kemény Béla Szent-Erzsébeten, ki 5 holdon termel Termények értékesítésére és E­rőtakarmányok beszerzésére kitűnő bel- és külföldi összeköttetések folytán készséggel ajánlkozik a MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE, Budapest, V. Alkotmány­ utcza 31. Mai számunk 16 oldal.

Next