Köztelek – 1937. 1-52. szám

1937-05-23 / 41-42. szám

XLVII. évfolyam. Budapest, 1937 május 16. 39—40. (4216—4217.) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE Megjelenik egyelőre hetenkint egyszer: vasárnap OMGE évi tagsági dij : Földbirtokosok,é­lök és 15 pengő 30 „ 200 holdig ... 500 „ _ 1000 „ ,000 „ .. . „ é iftélül tízezerek, vállalatok 90 P tagolt 10 „ u­rl csekkszámla száma: 10,399 évre~tl pengő, egész évre 20 pengő ... 110 ._ 80 ... 120 ... 130 Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tulajdona Az egyesületi tanács felügyelete alatt A kiadásért felelős: Mutschenbacher Emil dr., az OMGE ügyvezető­ igazgatója Felelős szerkesztő: Rothmeyer Imre Társszerkesztő: Dörschng Tibor Szerkesztéség: Budapest, IX., Köztelek­ u. 8. Telefon: 1—879—54 Kiadóhivatal: Budapest, IX., JUSl­us 25. Telefon: 1—899—32 Előfizetési árak: a m. kir. földművelésügyi minisztérium által időnkint ki­adott „Rádiós gazdasági előadások" című füzettel együtt OMGE-tasoknak: Negyed évre 6 pengő Fél évre 11 „ Egész évre 20 „ Romániába: Negyed évre— 1 380 lej Fél évre 1100 „ Egész évre — — 1200 „ Előfizetőknek: Negyed évre 10 pengő Fél évre ... 18 „ Egész évre 82 „ Jug­oszláviába: Negyed évre 120 dinár Fél évre 220 „ Egész évre 400 „ Előfizetést elfogad bármely romániai, illetve jugoszláviai hírlapiroda és könyvkereskedés Postatakarékpénztári csekkszámla száma: 26,576 TARTALOM: „Erviva !" és „Éljen!" (— r —l dr.) Szentimentális agrárpolitika. f—a —a.) Szociálpolitikai feladatok. (Tóth Jenő dr.) A tabbtermelés legelső és elengedhetetlen kellékei. (Rákosy C­s. Domokos.) A népies juhtenyésztés javítása. II. (Fáy Andor.) ülőkés­zelősajtár. (Máder Vilmos.) A hússertéstenyésztés és értékesítés a konzervipar szempontjá­ból. (Szász Pál.) A breslaui vásár és gépkiállítás. (Rothmeyer Imre.) Levélszekrény. (Cementjászol tartóssága. ( G. G.) Könyvismertetés. Gazdatársadalmi mozgalmak. A tejkérdés Magyarországon és Angliában. (Valkó Rudolf dr.) Miért kevés a fiatal gazdatiszt? (g­­­r.) A vetések állása és a mezőgazdaság állapota. Az OMGE közleményei. Vegyes közlemények. A gabonapiac helyzete. Állatpiaci szemle. A Külkereskedelmi Hivatal piaci helyzetjelentése. Tőzsde, kereskedelem. Melléklet: Rádiós gazdasági előadások X. évfolyam B. soro­zat 5. sz. füzete. (A zöldtakarmányozás folytonosságának biztosítása, tekintettel az újabb takarmánynövényekre. — Villax Ödön dr. m. kir. mezőgazdasági kísérletügyi fő­adjunktus, az Országos M. Kir. Növénynementő Intézet vezetője.) AZ OMGE KÖZLEMÉNYEI: fuvarlevél és gyógyvény felülvizsgálása. Értesítjük az OMGE tagjait, h­ogy a vasúti és hajózási szállítmányoknál sűrűn előforduló téves fuvardíjszámításokból eredő túlfizetésekért és a szállítmányok megsérüléséért, elveszéséért, illetve a szállítási határidő túllépéséért járó kártérítések szakszerű behajtását vasúti díjszabási irodánk útján elvállaljuk, hasonlóképpen a gyógyszervények számí­tását is ellenőrizzük. Felkérjük tehát t. tagjainkat, hogy összes fuvar­leveleiket és egyéb vasúti és hajózási szállítási okmá­nyaikat, valamint gyógyszervényeiket felülvizsgálás céljából hozzánk beküldeni szíveskedjenek. • Igazgató. Fenti legmegbízhatóbb vetőmagvak beszerezhetők: muhart, kölest, Szudánfüvet, és takarmány-kirendeltségeink: Debrecen Győr Lepsény Magyar MEZOGAZDÁK Szövetkezeténél Isannevlamannt szolnok Budapest, V., Alkotmány­ u. 29. Telefon: 11-12-36 HClllUMiaiimUUI Szombathely Mai számunk 16 oldal „E v­i i v a!i4 és m éljen zúgja az ünnepi díszbe öltözött Budapesten az olasz királyi pár látogatását ünneplő lelkesedés, amely csodás együttesbe olvasztja össze a diadalmas Róma és a zöldelő magyar róna egymásra találó érzelmei­nek hangját. A fényárban úszó Dunapart felett az ősi budai Várba felszálló akácillat mintha a magyar föld hódolatát vinné a Kormányzó Úr és a magyar nemzet felséges vendégei, valamint az általuk kép­viselt Olaszország felé, hogy az igazán magyaros vendéglátás bensőséges melegségében újítsa meg és tegye még szorosabbá azokat az ősi kapcsolatokat, amelyek már kilenc évszázad előtt kovácsolódtak össze a pápai Róma és Szent István király Magyar­országa között­. Amikor első szent királyunknak, vállán egy nagy történelmi hivatású nemzet sorsáért való felelősséggel, választania kellett a keleti Bizánc és Nyugat-Európa vallása és művelődése között s amikor bölcs, messze jövőbe látó döntése Rómára esett, nemcsak a magyar jövőt pecsételte meg, nemcsak a Kárpátok medencéje politikai fejlődésének útirányát jelölte ki, nemcsak a magyar szentkoronát és a keresztény hitvallást kapta Rómából, hanem onnan indultak ki mező­gazdaságunk fejlesztésének első útmutatásai is. Annak a ringó zöld vetésnek, amely az olasz királyi pár útját az ország határától hazánk szívéig kísérte, annak a pompázó virágerdőnek, amely az olasz és a magyar nemzet színeiben szeretetünket és hódolatunkat kedves vendégeink elé tárta , első mag­vait azok a római térítő szerzetesek vetették el, akik egyik kezükben a kereszttel, másikban az ekével Rómából jöttek ide Szent István országába, hogy Krisztus hitének és a kenyeret adó gabonának éltető csíráit a magyar szivekbe és a magyar barázdákba beleoltsák. És azóta is a magyar nemzet évezredes történeté­nek legfényesebb lapjairól, Nagy Lajos és Mátyás király korából az olasz kapcsolatok tündökölnek legpazarabb ragyogással felénk. Avagy a török járom alól nem XI. Ince pápa Rómája segített-e bennünket felszabadítani ? Mikor pedig a világháború után a trianoni békeparancstól porig sújtott és szerte­szabdalt ősi magyar nemzetet mindenki elhagyta és védtelenül kiszolgáltatta prédára leskelődő ellen­ségeinknek : ismét Róma, a nagy Mussolini újjá­született Olaszországa állott baráti jobbjával elsőnek mellénk. Az akkor megkötött olasz-magyar barát­ságot azóta a római jegyzőkönyvek értékes politikai és gazdasági tartalommal mélyítették ki és tették mindhárom résztvevő ország számára termékennyé. Reméljük, hogy az osztrák államfőnek és kancellárnak, valamint az olasz királynak és külügyminiszterének egymást követő budapesti látogatásai az eddigi baráti együttműködésen is túlmenő bensőséggel telítik meg a magyarságnak és az olasz földnek évszázados kapcso­latait. Hisszük, hogy e ragyogó budapesti napok szép emléke nem foszlik szét, mint a délibáb, hanem az eddiginél is szilárdabbá, gyakorlatibbá és mara­dandóbbá teszi a római egyezményt, egyúttal pedig biztos alapja lesz Közép-Európa békés és a magyar érdekeket szem előtt tartó rendezésének. A latin kultúra, a keresztény vallás és a gazdasági érdekek közössége hozta létre a két nemzetnek kilenc évszázad viharait kiállott kapcsolatát. De az évszáza­dos hagyományokon kívül a jövő azonos célkitűzései is egymásra utalnak bennünket. Mint Horthy Miklós kormányzó ünnepi pohárköszöntőjében oly szépen mondotta : ,,Az örök Rómával való kölcsönös érint­kezés folyamán Magyarország bőségesen merített Itália földjének gazdag szellemi tárházából s ezzel a nyugati civilizációnak Kelet felé nemcsak hordozója és terjesztője, hanem áldozatkész védelmezője is lett". Mindenki elfeledheti Nyugat-Európában hálát­lanul Magyarországnak ezt a kétségtelen nagy tör­ténelmi érdemét, csak Olaszország nem ! Államok és nemzetek tömörülhetnek az idők változásai szerint különféle csoportokba és érdekközösségekbe, de Középeurópa sorsának irányításában a természetes érdekközösség a római egyezmény országait mindi­g közös táborba kell hogy egyesítse. És mivel ez a politikai és gazdasági együttműködés nem irányul senki ellen, hanem csak a nemzetközi békét kívánja szolgálni, kétségtelen, hogy a baráti Németország, Svájc és Lengyelország közreműködésével valóban szilárd pillére lesz a népek közös, harmonikus együtt­működésének, valamint a csatlakozott országok gazdasági megerősödésének. És ezen van a hangsúly, mert csak a gazdasági felvirágzás és jólét adhat igazi és tartós erőt, politikai barátságoknak kifelé való érvényesülést és mara­dandóságot. Senki se keressen ennek a nyílt kimon­dása mögött rideg önzést vagy földhözragadt anyagias­ságot. Inkább az élet mesterének, a történelemnek azt az örök érvényű tanítását, hogy a szerencse is a bátrakat, az erőseket segíti s hogy a közös érdekelt­ségűek összetartásában akkor van igazi átütő erő és reménység a sikerre, ha nemcsak jól megvetik a vállukat az együttes erőfeszítésben, hanem, ha kell, a maguk lábán is szilárdan és biztosan meg tudnak állani. Az erősebb szövetségesnek éppen úgy érdeke, hogy gyengébb társa erőre kapjon, mint amannak. És a jó szerződéseket az jellemzi, hogy nem egy- E szám ára 80 fillér

Next