Köztelek – 1939. 27-52. szám
1939-07-02 / 27. szám
29. SZÁM. 49-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1939 JULIUS 16. Ezt a következőképpen végeztettem : Az érés mértékének megfelelő számú, 7—20 év korú munkástllítottam be a szedésre kerülő táblába, egymástól a távolságra. Minden két gyerek kapott (vagy azott) egy középnagyságú vesszőkosarat és ebbe fedték a késsel levágott fürtöket. A munkás sor ára mögött nagyobb vesszőkosárral járnak a gyűjtők, kik a szedők megtelt kosarainak tartalmát átveszik mindaddig, amíg az ő kosaruk is megtelik, amit iszont az utánuk haladó, elől-hátul szekérkassal és a daldeszkával ellátott szekérre borítanak. A megteltekér a leszedett fürtöket a szárítás, illetve cséplésinhelyére viszi. Erre a célra a legalkalmasabbak dohánypajták, amelyek a legtöbb homoki gazdasgban rendelkezésre állnak. Itt a behordott fürtöket 5—30 cm vastag rétegben elterítjük, naponta többkor megforgatjuk, majd kellő száradás után 2—n np múlva 80—100 cm vastagon is felhalmozhatjuk. Célszerű a pajta napsütéses oldalán mintegy 0 m2 felnyesett területet 1 m magasan körülkeríteni somózó asztalok lapjával és a behordott fürtöket őször ide teríteni. Ugyanis a napon 2 óra alatt tbbet szárad, mint pajtában 24 óra alatt. A megszálolt fürtöket a pajtában kipergett földes maggal gyütt a pajta mellé középre állított gépen átcsépeljük. A magszedés eredményessége és gazdaságosságaként két tényezőtől függ. Első, hogy kellő gyakorttal rendelkezve akkor szedessük a fürtöket, amikorok érési állapota a legmegfelelőbb, azaz amikor a nvelyek barnulni kezdenek, a belőlük kifejtett magvak még ugyan zöldes színűek, de már halványan rmosodni kezdenek. Az ilyen magvak kifejtve ahány óra alatt az érett magot jellemző szürkekete cirmos színt kapnak, szárítás alatt össze nem tppednek és teljesen csírázóképesek. Második fontos tényező, hogy elegendő munkásszám álljon rendelkezésünkre, mert—mint már lettem— a sárgavirágú csillagfürt magja gyorsan is, és ha az érés ütemével nem bírunk lépést tartani,kár a magszedés eredményes nem lehet. Természetesen — épp úgy, mint más hüvelyesekis — a hüvelyek itt sem egy időben érnek, tehát magszedést az érés mértékének megfelelően kétszeráromszor is meg kell ismételni, gondosan ügyelve rá, hogy a reggeli és esti harmatban mindig a tábla ettebb részei szedessenek, hogy azzal a pergési szteséget csökkentsük. Egy kat. holdról kb. 5 q mag nyerhető. Szedési, elre érési idő 6—8 nap. Előbb említett vegyes korú iakások átlagos napi teljesítménye 30 kg tiszta ig. Azaz 5 q mag megszedéséhez kereken 17 napom szükséges. Ha a napszámosokat átlagosan 0 P-vel értékeljük, akkor 374 P-be kerül 1 q mag ödése. Ehhez járul még a szárítási és cséplési költség, mint mintegy 40 fillér. A mag ára helyt gazdaság utolsó évek átlagát véve 12 50 P. Egy kat. hold óta hozama ezek szerint 43'80 P, ami megfelel tel 4 g rozs helyi értékének. A megszedett csillagfürtöt azonnal alá kell szántunk, hogy minél nagyobb tömegű, televényt jező szerves anyagot juttassunk a talajba. A sárgavirágú csillagfürt ilyen módon való tersztésével kettős célt érünk el, mert nemcsak zöldgyártunk, de a zöldtrágyázáson felül hat, holdant 4 q rozs termésnek megfelelő jövedelemhez ottunk. Ez a haszon viszont éppen a zöldtrágyázó, gyenge minőségű homoktalajok teljes rozsamának kb. 60%-át jelenti. Kétségtelen ugyan, hogy a magtermés kifejlődésenéhány százalék olyan nitrogén használódik fel, a zölden való alászántásnál nem megy veszendőbe, ez a veszteség inkább csak elméleti jelentőségű, ez a gyakorlatban a zölden vagy megszedés után szántott csillagfürt után a terméseredményben minel látható különbség nincs. Különösen érdemes fenti termesztési eljárással a favirágú édes csillagfürt magtermesztésével foglalni, amelynek a Futura által fizetett q kinti árak, a termesztés módja és költségei pedig teljesen nosak a keserű csillagfürtével, mégis — a zöldigázáson felül — 5 q magtermést remélve kat.dankint 89 % jövedelemhez jutunk. Ez pedig 1 nem 4, hanem 8 g rozsnak, azaz egy jobb minőei homoktalaj teljes termésének felel meg. NÖVÉNYNEMESÍTÉS ÉS VETŐMAGTERMESZTÉS. Rovatvezető: Grábner Emil. A magyar növénynemesítés fejlődési feltételei.() írta : Grábner Eixiil. Mielőtt a magyar növénynemesítés mostani helyzetét és jövendő feladatait ismertetném, vissza kell tekintenünk a múltba, vagyis arra az időre, amikor a magyar növénynemesítés még fejletlen volt, mert csak akkor tűnik ki ennek a szakmának a magyar mezőgazdaság fejlesztése terén elsőrendű, sőt többnyire döntő jelentősége, ha összehasonlítjuk a múltat a jelenkorral. Ezek alapján tekintünk a jövőbe is abból a célból, hogy ennek a nagy horderejű ügynek minél teljesebb fokú fejlődését biztosítsuk a magyar mezőgazdasági termesztés és az ország termésátlagainak egyúttal minőségtermesztésének sikeres fokozása érdekében. Azért is szükséges a magyar növénynemesítés múltjának összehasonlítása a mostani helyzetével a jövő érdekében, mert remélem, hogy ez a tájékoztatásom a magyar növénynemesítők nem számos, de kiválóan lelkes és szakavatottan működő körén túl a magyar gazdák széles körébe is eljut és ott, valamint a megfelelő intézkedésekre illetékes hivatalos tényezőknél kellő megértésre talál. A magyar növénynemesítés régi és mostani színvonalának összehasonlítása terén könnyű a feladatom, mert csak arra kell rámutatnom, hogy milyen lenne a magyar szántóföldi növénytermesztés színvonala akkor, ha a mai kortól visszaszámított negyven év előtti növényfajtákkal kellene dolgoznia. Nem sokan vannak közöttünk és hazánkban olyanok, akik a szántóföldi növényfajtáink negyven év előtti termelési és minőségi értékét ismerték és azokat a mostaniakkal ennek alapján összehasonlíthatják. Mégis megbízható alapjaink vannak a magyar növénynemesítők teljes sikerű munkaeredményeinek megállapítására abban, ha az akkori külföldi vetőmagbehozatalunk adatait — a konyhakerti és virágmagvak beszámításával — a mostanival összehasonlítjuk. A számszerű adatok felsorolását ez alkalommal mellőzöm, mert azok a statisztikai kiadványokban könnyen megtalálhatók, de rövidrefogott áttekintéssel megállapíthatjuk, hogy akkor a rozs, sörárpa, zab, takarmány- és cukorrépa, továbbá a burgonya, tehát a búza és a kukorica kivételével, az összes főterményeink vetőmagját a mi száraz éghajlatunk alatt kevésbbé megfelelő, de e növények honi fajtáinál mégis bővebben termő külföldi növényfajtákkal kellett fedeznünk. Akkoriban még a búza vetőmagját is külföldről szereztük volna be, ha akadt volna olyan külföldi búzafajta, amelyet a mi szárazföldi éghajlatunk alatt sikerrel lehetett volna termeszteni, így tehát sok pénzt költöttünk külföldi vetőmagvak vásárlására és a külföldi növényfajták mégsem voltak a mi viszonyaink között teljesen megfelelők. A magyar növénynemesítők céltudatosan szakavatott munkája folytán mindez megváltozott és a szántóföldi növényeink külföldi vetőmagbehozatala megszűnt, mert a honi nemesített növényfajtáink a mi viszonyaink között megfelelőbbek. A magyar növénynemesítők munkája azonban nemcsak abban érvényesült, hogy az évenként nagy összegeket igénylő vetőmagbehozatalt feleslegessé tette, hanem ezenfelül különösen abban, hogy bőven termő kitűnő minőségű, olyan nemesített növényfajtákat tenyésztett ki, amelyek betegség-ellenállóképessége jobb, tehát a termésük biztosabb, mint a régi növényfajtáinké. Régebben hazánkban alig akadt kat. holdankint 20 g-n felüli búza, vagy más gabona-magtermés. *) Elnöki megnyitó beszéd az OMGE növénynemesítő bizottságának és a Magyar Növénynemesítők Országos Szövetségének folyó évi június 21-én Héden tartott vándorgyűlésén, vagy 30 %-n felüli szemes kukoricatermés, most pedig — megfelelő művelés esetén — ez elég gyakori. Ezt a nemesített magyar növényfajták útján értük el és évenként sok millió pengő összegű az az értéktöbblet, amelyet azok a jobb és biztosabb termés révén az ország mezőgazdaságának és ezzel hazánk közgazdaságának szolgáltatnak. Ezeket a sokszorosan beigazolt nagy eredményeket a magyar növénynemesítés a magánvállalkozás munkájával érte el. Az állam évtizedeken át nem sok költséget fordított ennek az ügynek a fejlesztésére. Hosszú időn át csak annyit, hogy az Országos M. Kir. Növénynemesítő Intézetet létesítette és fenntartotta, később egyes növényfajták vetőmagjából bizonyos mennyiségeket vásárolt és azt a köztermelés megjavítása céljából kiosztotta. A magyar növénynemesítés sikeres munkaeredményeit az állami szakemberek szakszerű útmutatásai alapján dolgozó nagyobb gazdaságoknak és uradalmaknak, illetve azok vezetőinek és a szakembereiknek köszönhetjük. Ezért, ha további eredményeket akarunk e téren elérni, akkor a magánvállalkozást nemcsak fenntartani, hanem minden arra alkalmas módon fejleszteni kell, mert a magyar állam soha sem lesz képes annyi költséget fordítani erre az ügyre és annak fejlesztésére, annyi szakembert alkalmazni, mint amennyit a magánvállalkozás hazánkban ez időszerint is költ rá, illetve amennyi szakembert foglalkoztat. Volt olyan esztendő a múltban, amikor a magyar növénynemesítő gazdaságok egy évi növénynemesítő üzemi költsége együttesen félmillió békebeli korona volt és az akkor működő 24 ilyen gazdaságban 32 szakember, vagy szakképzett gazdaságvezető dolgozott a magyar növényfajták tökéletesítésén. A mostani költségek és munkaarányok szerényebbek, de ezek a munkálatok nem értéktelenebbek és azok fejlődését minden lehetőség felhasználásával elő kell mozdítanunk, mert ez nemcsak különleges növénynemesítő érdek, hanem a magyar mezőgazdasági termelés fejlesztésének elsőrendű egyetemes érdeke. Ennek nagy horderejét könnyen megállapíthatjuk, ha arra gondolunk, hogy milyenek lennének hazánk szántóföldi területeinek termései, ha ismét fajtaértékükben leromlott, vagyis degenerált növényfajtákat kellene termesztenünk. Az állami birtokokon az utóbbi évtized folyamán szervezett növénynemesítő telepek a kiválóan értékes munkájuk ellenére nem pótolhatják a magánvállalkozás növénynemsítő munkáját. Nemcsak azért, mert annyi üzemi költséget és szakembert a magyar állam nem adhat nekik, mint amennyit a magánvállalkozás együttesen fordít ennek az ügynek fejlesztésére, hanem azért is, mert hazánk éghajlati és főként talajviszonyai vidékenként egymástól lényegesen eltérők és a három állami birtokon végeztt növénynemesítő munkával nem lehet az összes vidékeink növényfajta igényeit kifogástalanul kielégíteni. Különben is értékes lenne — szerény meggyőződésem szerint — ha az állami és a magánvállalkozás alapján működő magyar növénynemesítés között a tervszerű munkamegosztás érvényesülne oly módon, hogy az állami birtokokon elsősorban azokat a növényeket nemsítsék, amelyek tenyésztését a magánvállalkozás eddig kellő mértékben nem karolta fel. Ilyenek például a lóhere, lucerna, részben a fűfélék és a takarmányrépa stb. Ezzel szemben felesleges költség- és munkapazarlás az, ha az állami birtokokon olyan növényeket nemesítenének, amelyek nemesítése magánvállalkozás útján megfelelő, sőt magas színvonalon áll. Ilyen például a sörárpa, vagy a burgonya, kivételt csak a nagy vetésterületű búza és kukorica alkothatna, bár az előbbinél sem szükséges az állami vállalkozás, mert a magánvállalkozás e téren megfelelő színvonalon áll. A magánvállalkozás alapján kifejlődött magyar növénynemesítés nem üzleti vállalkozás és a haszna csak abban van, hogy a nagyobb birtoktestek az adott viszonyaik között legmegfelelőbb növényfajtákat tenyészthetik ki és azokkal a termesztési viszonyaikat legjobban hasznosíthatják. Általános értékük pedig az, hogy ezt a munkájukat a vetőmag útján a hasonló vagy azonos viszonyok között dolgozó gazdák sikeres eredménnyel hasznosíthatják. 545 védekezzen a rovarkártevők ellen! Lucerna, lóhere, repce, stb. terméshozamtöbblete sokszorosan fedezi a vételárát a szabadalmazott MANNINGER-féle ROVARFOGÓGÉPNEK KÁLMÁN JÓZSEF műszaki és gépkereskedő Eredeti (fl) DEERING olajfürdőben futó, marott acélkerekekkel ellátott, legújabb rendszerű FŰKASZÁLÓGÉP 4V2 és 5 munkaszélességben még néhány darab kapható Budapest, V., Kálmán utca 14. Sergönycím 1 MEDICAGOGÉP Telefoni 114-006, 117-189