Köztelek – 1944. 27-46. szám
1944-07-02 / 27. szám
560 Felsőjányok (Pozsony m.) község legelőjének egy részét 1911-ben és 1912-ben karámmal betrágyázták. Frank Rezső községi bíró 1913-ban ezt írta: legelőnk régi állapotában eltartott nagy holdankint 12 darab nagymarhát, azt is úgy, hogy három hónap alatt este az éhesen hazajött marhát meg kellett etetni, hogy éhen ne pusztuljon. A fűbér hat korona volt egy darab jószág után. A legelő évente három korona hasznot hozott a fűbérból, és megért nagyholdankint 200 koronát. Ugyanennek a legelőnek a följavított részén ma megél nagyholdankint egy egész és fél nagymarha, ami megfelel 12 korona fölemelt fűbérnek, mert a marha nemcsak megy, hanem meghízik rajta. A legelő ma megér 600 koronát nagyholdankint. Erdélyi számtalan érdekes esetem közül csak eggyet említek, a homoród-városfalvai közbirtokossági legelő följavításának az eredményét az 1905-ös évből. A legelő igen silány volt, úgyhogy csak bivalyok tudtak rajta eltengődni. A községi marhacsorda 70%-a volt bivaly és kb. 30%-a erdélyi magyarmarha. Az országútnak hajló legelő este a csorda hazahajtásakor messziről feketéllett á sok bivalytól. A legelő megjavítása után (bokorirtás, kőszedés, karámozás, műtrágyázás, fűmagvetés, csordaitató berendezés) 3 év múlva az állatállomány megváltozott. Csak 30% lett a bivaly, de 70% az igényesebb magyar- és tarkamarha. Most viszont este, a hazahajtáskor fehér lett az útra hajló legelő a sok fehérmarhától. Szép dolgok ezek! Hasznos jutalmai a sok küzködésnek és fáradozásoknak! Dunántúli, síkfekvési, jótalajú közlegelőknél nagy békétlenséget és zúgolódást okozott az, hogy a legelő kiélt, sovány volt, már nyár elején kiégett kopárság lett, míg a közvetlen szomszédos szántóföldeken 120 búza termett. Ezen a gazdaságilag tűrhetetlen helyzeten segítettünk azzal, hogy az iglicetüskés, szamártövises, igen keveset használható legelőnek fölszántását (V3-at V4-ét) engedélyeztettem a földművelésügyi minisztériummal, úgyhogy 2 évig kapástermelésre adták kisebb parcellákban árverezéssel bérbe azzal, hogy utána istállótrágyázva és fölszántva adták vissza a 2 évi kapálással kitisztított területet. Az így begyűjtött „legelőalapból" bőven kitellett a műtrágyázás, fűmagvetés és a kézi és igásmunkák kiadása. A visszaállított legelőt az első évben szénának kaszáltattuk meg (vagy árveréssel értékesítve, vagy a községi bikák és mének tartására) és csak azután bocsátottuk legelésre, ha gyomtisztának mutatkozott. Így jártam el az 1910-es években több helyen (Dunakiliti, Lébény, Szany, stb.) és a kitűnő eredmények általános tetszést és megelégedést keltettek. Most még a búcsúzásnál megállunk a keresztútnál, a szikes, fátlan, aszályos vidékek rákfenéjénél , a marha trágyalepényének eltüzelésénél. Ez így van a Balkánon, így Szíriában, Irakban (a perzsáknál) a szikes, sós, futóhomokos, fátlan vidékeken, sajnos, nálunk is a Tiszamentén. Hogy ez pl. nálunk milyen ősrégi szokás, kitűnik Pethe Ferenc könyveket író magyar tiszttartónak 1805-ben a „Pallérozott mezei gazdaság" címen kiadott érdekes könyvében foglaltakból is, midőn a pásztor felesége ezekkel a szavakkal küldi ki fiát a legelőre : „Briggy fiam, szedjél ganét, hadd főzzek apádnak ebédet !" A Tiszamentén és a Hortobágy vidékén a megszáradt trágyalepényeket gondosan összegyűjtik, a falubeli vagy városi (pl. Kisújszálláson!) lakáshoz befuvarozzák és boglyákba rakják. Minél nagyobb ez a ,,kún-tőzegnek", ,,bél-fának" (célozva a marha belére) elnevezett anyag boglyája , annál nagyobb a gazda tekintélye. (Az erdélyi szászoknál ép megfordítva, minél nagyobb a szépen gondozott trágyatelep az udvarban, annál jobban mutat az a gazda jó módjára és jogos büszkeségére.) Ha a faluban ezzel a kún tőzeggel tüzelnek a konyhában, a lánggal nem égő, csak parázsnak izzó anyagnak penetráns szaga messze terjeng a levegőben. Néhai Serényi Béla gróf, a nagy legelőbarát földművelésügyi miniszternek 1911-ben Bíró Jánossal javaslatot tettünk rendelet kiadására, amely a legelők delelőtrágyájának eladását, eltüzelését, vagy elfuvarozását eltiltja. A rendeletet mégis fogalmaztam. Az meg is jelent. Sajnos, azonban a delelőtrágya eltüzelését nem tudtuk megakadályozni, az ma is változatlanul tovább folyik, így a kopár legelők elszegényedése is tovább tart. Ahol a nép a fát nem szereti és nem becsüli, (az utak mentén kiültetett suhányfákat ostornyélnek egypár helyen kivágják !) az útszéli fák ágait letördelik, új fákat nem szeretnek ültetni (mert odatelepszik a „vereb"!), ahol a tanyákon legtöbbször csak a „köcsögfát" lehet látni, ahol a legelőkön szélvédő fasorokat, facsoportokat nem látni, ott bizony tüzelőnek nem jut más a pásztortanyákon mint a ,,bél-fa". Ezt a „nem okos", sőt antikulturális szokást — sajnos — addig nem lehet megszüntetni, amíg az alföldi faszegény vidéken a tüzelőkérdést meg nem oldják az arra illetékesek. Addig pedig, amíg a legelő nem kapja vissza a tőle elvont tápanyagokból képződött „állat-hagyatékot" , jobb zöldmezőt azon elővarázsolni nem lehet! Fiit^Saa ®Ss®! Cítstii' fflSÍ® es eö CB c® fifii ft & e n e fSfss-as S 2 S agg 1 $ 2 I «a=» Cítstii' fflSÍ® es eö CB c® fifii ft & e n e ÍG! f Vetőmagtisztító telepe Budapest, IX., Soroksári tft 44. szám Telefonszám: 144-319 Vetőmagtisztító»telepén, mely Közép-Európa egyik legnagyobb és legmodernebbül felszerelt előnyös feltételek mellett vállal bértisztítást, zsizsikmagtisztító telepe, ,utástelenítést és osztályozást. MEZŐGAZDASÁGI TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS. Rovatvezető: Blaskó Lajos dr. A gazdasági munkavállalók baleseti biztosításának új szabályai, írta Gulácsy Iván dr., az OMBI aligazgatója. A gazdasági munkavállalók baleseti, biztosításának alapvető szabályai tekintetében 1912 óta csak annyiban történt változás, hogy a földművelésügyi miniszter a biztosítás díjait és szolgáltatásait a gazdasági viszonyok alakulásához képest módosította. Most azonban ezen a téren az 1.640/ 1944. M. E. számú rendelet a folyó évi június 1-től kezdődő hatállyal mélyreható változást hozott. Az idézett számú kormányrendelet által bevezetett újítások közül a gezdeközönséget elsősorban a kötelező balesetbiztosítás körének kiterjesztése érinti. Tudvalevő, hogy eddig a gazdasági munkavállalók közül baleseti biztosítási kötelezettség alá csak a gazdasági cselédek és a gazdasági gépek mellett alkalmazott munkások estek. Az 1640/ 1944. M. E- számú rendelet értelmében az említett kategóriákon felül biztosítási kötelezettség alá esnek. a) a kalászosok aratásánál és betakarításánál alkalmazott gazdasági munkavállalók, b) a nem iparszerű fakitermelés körében alkalmazott erdőmunkások és napszámosok, c) munkaviszonyuk feltételeire tekintet nélkül azok a gazdasági munkavállalók, akik legalább egy hónapi időtartamra szerződnek. Ezenfelül kimondja az idézett számú kormányrendelet azt is, hogy a gazdasági gépek mellett dolgozó személyek akkor is baleseti biztosítási kötelezettség alá esnek, ha nem mint gazdasági munkások, hanem egyéb címen, pl. mint segítő családtagok, vagy mint kölcsönösen összesegítő kisgazdák dolgoznak a gép mellett. Az idézett kormányrendelet végrehajtási rendelete, a 82.888/1944. F. M. sz. rendelet szerint a baleseti biztosítás teljesítésének általános szabálya az említett munkásoknak az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézet (OMBI) rendkívüli tagjai sorába való felvétele. Az OMBI rendkívüli tagjai sorába való felvétel pedig az érdekelt munkások egyénenkénti bejelentése és a fejenkénti évi 5 pengő biztosítási díj befizetése útján történik. A legalább egy hónapra alkalmazott gazdasági munkavállalókat pedig a gazdasági cselédekhez hasonlóan a községi elöljáróságoknál vezetett összeírási és kivetési lajstromba kell felvétetni. Figyelemmel arra, hogy az aratásnál és a betakarításnál alkalmazott munkásoknak, úgyszintén az erdőmunkásoknak egyénenkénti bejelentése a munkaadóra sok aprólékos írásbeli munkát jelent és ezt a gyakorlatban sokszor nem is tudják teljesíteni, mert hiszen a hegyvidéki erdőkben dolgozó munkások személyét a munkaadó sokszor nem is ismeri, az idézett kormányrendelet lehetőséget ad arra, hogy ezeknek a munkavállalóknak a kötelező baleseti biztosítását az OMBI átalánybiztosítási szerződés útján oldja meg. Az arató és betakarító munkások, valamint az erdőmunkások átalánybiztosítására vonatkozó szabályzatokat az OMBI az Országos Mezőgazdasági Kamarával, illetve az Országos Erdészeti Egyesülettel történt letárgyalás után most tette közzé. A kalászosok aratásánál és betakarításnál alkalmazott munkások átalánybiztosítására vonatkozó szabályzat szerint annak a gazdának, aki a termés learatásánál és behordásánál alkalmazott munkavállalóit az OMBI-nél átalánybiztosítás útján kívánja baleset esetére biztosítani, a learatásra váró terület nagyságát az OMBI-hoz be kell jelentenie és annak minden kataszteri holdja után 30 fillér átalánybiztosítási díjat az OMBI-hez be kell fizetnie. A bejelentés egyszerűsítése végett az OMBI olyan befizetési lapot készíttetett, amelynek a hátlapja egyben bejelentőlapul is szolgál. Az átalánybiztosítás alapján a gazda által bejelentett területen az aratási és hordási munkálatoknál dolgozó minden munkás biztosítva lesz baleset esetére tekintet nélkül arra, hogy a szóban lévő munkálatoknál milyen munkafeltételek mellett (részes munkás, bérmunkás, stb.) dolgozik. Az erdőmunkások átalánybiztosítási feltételeinek megálapítása már nehezebb feledet volt. Itt figyelembe kellett venni azt, hogy a különböző fekvésű erdőterületeken végzett munkák veszélyessége között az eltérés igen lényeges, tekintettel kellett lenni továbbá az erdőbirtok gépi felszerelésére is. Ezért az erdei munkások átalánybiztosítási díját nem lehetett egységesen megállapítani, hanem arra vonatkozóan a következő díjtáblázat irányadó. 1—10 10—50150-100 LOOkh. felül ih-kin it 1—10 10—50 50-100 lOOkh. felül ch-kint 1—10 10—50 50-100 100 kh. felül kh-kint kat. holdig LOOkh. felül ih-kinit kat. holdig lOOkh. felül ch-kint kat. holdig 100 kh. felül kh-kint P P P f P P P f P P P f 1. Csak termelés tő melletti értékesítés esetén 1 3 9 12 1 3 9 10 1 3 9 9 2. Termelés, közelítés, szállítás esetén : a) állandó szállítóberendezés mellett (vasút) 1 4 10 14 1 4 10 12 1 4 10 11 b) kizárólag vagy nagyobb részt tengelyen való szállításnál 1 5 12 16 1 5 11 13 1 5 11 12 e) ha a közelítés (szerfa) csúsztatóberendezéssel történik 1 6 14 18 1 6 12 14 — — — — 3. Termelés, közelítés, szállítás, vontató- és csúsztatóutak, tutajozás alkalmazása esetén 2 7 14 21 Terménykereskedelmi Központi iroda, Budapest, V., Szabadság-tér 15. Telefon: 136-694*, 135-537, Tőzsde: 114-445 && Ipari R.aT. no Minden mennyiségben felvásároljuk legelőnyösebben az összes takarmány- és fűmagvakat. I. Magas hegység II. Elő- és középhegység III. Domb- és síkvidék KÖZTELEK, 1944 AUGUSZTUS 6. 32 SZÁM 54-IK ÉVFOLYAM.