Krassó-Szörényi Hírmondó, 1994. szeptember (1. évfolyam, 1. szám)

1994-09-01 / 1. szám

I. évfolyam 1.szám 1994. szeptember KRASSÓ-SZÖRÉNYI HÍRMONDÓ Az RMDSZ Krassó-Szörényi szervezetének lapja KÉSZÜLJÜNK FEL A VÁLTOZÁSOKRA! Krassó-Szörényben is érződnek az ipar leépülésével, a vállalatok megingásá­val járó nehézségek, a privatizációs folya­mat hullámzásait követő szakmai és egyé­ni kisiklások. Ma olyan korban élünk, ami­­t az élet minden területén nagy változá­sokra számíthatunk. A gazdasági élet is gyökeresen átalakult: régi, korábban jó­l be­vált szakmák tönkremennek, új iparágak és foglalkozások jelennek meg. Ilyenkor érzik sokan, hogy mindennek vége. Fogal­muk sincs, hogy mihez kezdjenek miután elveszítik állásukat. Szabályosan lelki vál­ságba kerülnek, nem is beszélve a szemé­lyi, társas és környezeti problémákról. Na­ponta tanúi vagyunk a családi perpatvarok elszaporodásának, a rokoni összekocca­násoknak, régi barátságok felbomlásának. Mi ilyenkor a teendő? Nyilvánvaló, hogy legjobb, ha ezek után számítunk az ilyen változásokra, s az őket követő válságokra. Ha felkészülünk rájuk, ha nem érnek meg­lepetésszerűen bennünket, a megoldás is könnyebb lesz. Ehhez szeretnék segítsé­get nyújtani kedves olvasóinknak. Nyilvánvaló előnyben van, aki eleve szakképesítést szerez, s míg az egyiket gyakorolja, van neki tartaléka, amit bármi­­t "bedobhat". Ezek persze általában ro­­k­onszakmák, s előfordulhat, hogy egész másra lesz szükség. Ami jól mutatja, hogy mennyire fontos az általános műveltség, hiszen nagyon megkönnyítheti az átállást, ha tájékozottak vagyunk, s legalább az alapjait ismerjük az élet minden főbb terü­letének. Napjainkban két, egymással ellentétes tendencia jelentkezik: egyrészt a szakoso­dás (aminek lényege: egy kiválasztott szakterület alapos ismerete), másrészt az ún. sokoldalú szakképzés. Tény, hogy mindegyikre szükség van, bár nehéz a ket­tőt összeegyeztetni. Napjainkban azonban egyre inkább rákényszerül az ember, hogy sok mindenhez értsen, mert a szolgáltatá­sok fejletlensége miatt nehéz szakembert találni például a vízcsap vagy a háztartási gépek javításához. Ezért jó, ha mi is be­szállunk a "csináld magad" mozgalomba. A sokoldalú barkácsolási készség per­sze önmagában még nem oldja meg a pályamódosítás problémáit, de egy nagy fokú rugalmassággal és találékonyság­gal jár együtt, ami a nagyobb szabású átállásokhoz is nélkülözhetetlen. Folytatás 4. oldalon Ez a címe Vörösmarty Mihály egyik legis­mertebb és legnagyobb horderejű költeményé­nek, amelynek az alapmondanivalóinak egyike a hamleti "Lenni, vagy nem lenni" gondolata. A magyarság történetének során sokszor vetődött föl a hasonló - kimondott vagy ki­ nem­­mondott- kérdés. Különösen állandó kérdés ez számunkra, szórványmunkások számára. Lel­kipásztorok számára, akik sokszor ráfizetéssel is, de vállaljuk a lélekmentés nemes feladatát; vagy szórványmunkásoknak - gondnokok, presbiterek, gyülekezeti tagok, a műkedvelő munkában elöljáró tanítónők, mérnökök, nyug­díjasok - akik szabadidejük java részét áldoz­zák föl azért, hogy a végeken való megmara­dást elősegítsék. Mindnyájunk "Lenni, vagy nem lenni" gon­dolatára-szintén az irodalomból idézve - csak ez lehet a válasz: "Sápadt királyfi: Hamlet, már ne kérdezz! Felelt az élet, döntött századunk: Nem fordulunk kétségek mérlegéhez, Mi tenni, lenni, élni akarunk!" (Kiss Jenő: Hamlet monológja) És itt, ezen a ponton nem érthetünk egyet teljesen a Szózat költőjével, és az egész ma­gyar magatartásformával, miszerint: "A nagy világon e kívül Nincsen számodra hely: Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell." (Vörösmarty Mihály: Szózat) Nem érthetünk egyet, mert - a költőhöz hasonlóan - felleltározhatjuk egész történel­münket, s fel is kell - tanulságul - naponta leltároznunk, de nem azért, hogy bús-borúláton csak "ápoljunk" s "eltakarjunk" vagy a "sírt, hol nemzet süllyed el" a bennünket röhögő nép(félre)vezetők mellett csak mi sírjunk és siránkozzunk, hanem azért kell ez az állandó leltár, mert még "néhányan"- mint idéztem "Mi tenni, lenni, élni akarunk!" Igen, ezt tudomásul kell vennünk szétszórt­ságban és kisebbségben, hogy "A nagy világon­­ kívül" nincsen számunk­ra hely, de "neves" vagy "névtelen" végeken vergődők új célkitűzéssel és feladattal meg­barátkozva kell továbbmunkálkodnunk. Ezt pe­dig én ma így fogalmazom át - mintegy korsze­rűbbé téve az idézett idézeteket -­­, amit a Temesvári Református Egyházmegye aradi, októberi 6-i koszorújának szalagjára is írattam: "ITT ÉLNED ÉS ÉLTETNED KELL!" ÉLNI és ÉLTETNI. Ez azt jelenti, amit Köl­csey így fogalmazott meg: "Hass, alkoss, gya­­rapíts, s a haza fényre derül!"­­ Ezt azonban csak úgy tehetjük meg mi, szórványmagyarok is, akik most már az országgal együtt mindkét lábbal Európában vagyunk, ha Medgyes Lajos Békeszózatát magunkévá tesszük és maguké­vá igyekszünk tétetni a többséggel is: "Hazámnak őslakosai Feledjétek a pártviszályt!" Ehhez azonban kimondottan keresztyéni meglátás, felismerés és magatartás kell, mert az örök IGE nekünk is így szól: "az életet és a halált adtam életökbe: az áldást és az átkot", és ezt parancsolja: "válaszd azért az életet, hogy élhess mind te, mind a te ma­gad" (V.Móz. 30:19). Ez ma ama "SZÓZAT", amely a hallgatóhoz és az olvasóhoz kiált. Nektek - József Attila szavait idézve - "magyarok és nemmagya­rok!" Resicabánya, 1993. október 23. Makay Botond lelkipásztor ff* FELHÍVÁS A fresicabányai Polgármesteri Hivatal, a Megyei Tanfelügyelőség, az egyházak és a resicabányai RMDSZ vezetőségének egyeztetése nyomán közöljük, hogy AZ 1994-1995-08 TANÉVRE A RESICABÁNYAI GOVONDÁRI NEGYEDBEN MAGYAR TANNYELVŰ ÓVODÁT ÉS ISKOLT KÍVÁNUNK BEINDÍTANI!!! Akik gyermekeiket be kívánják íratni, a jó szervezés érdekében a Megyei Tanfelügyelőség­­­hez címzett román nyelvű kérvényeikkel a beiskolázandó gyermek születési bizony­ítványának fénymásolatával sürgősen jelentkezni szíveskedjenek minden kedden és csütörtökön 17-19 óra között az RMDSZ székházban (Mihai Viteazu­ u. 16. sz), illetve a református lelkészi hivatalban (Paul Iorgovici u. 17.sz). Szerkesztőségünk címére is eljuttatható ajánlott levélben a kérvény Red. Délnyugat, 1700 Restia l.pp.77. Bővebb tájékoztatással a fenti helyeken szolgálunk. A DÉLNYUGAT szerkesztősége

Next