Krassó-Szörényi Hírmondó, 1994. szeptember (1. évfolyam, 1. szám)
1994-09-01 / 1. szám
I. évfolyam 1.szám 1994. szeptember KRASSÓ-SZÖRÉNYI HÍRMONDÓ Az RMDSZ Krassó-Szörényi szervezetének lapja KÉSZÜLJÜNK FEL A VÁLTOZÁSOKRA! Krassó-Szörényben is érződnek az ipar leépülésével, a vállalatok megingásával járó nehézségek, a privatizációs folyamat hullámzásait követő szakmai és egyéni kisiklások. Ma olyan korban élünk, amit az élet minden területén nagy változásokra számíthatunk. A gazdasági élet is gyökeresen átalakult: régi, korábban jól bevált szakmák tönkremennek, új iparágak és foglalkozások jelennek meg. Ilyenkor érzik sokan, hogy mindennek vége. Fogalmuk sincs, hogy mihez kezdjenek miután elveszítik állásukat. Szabályosan lelki válságba kerülnek, nem is beszélve a személyi, társas és környezeti problémákról. Naponta tanúi vagyunk a családi perpatvarok elszaporodásának, a rokoni összekoccanásoknak, régi barátságok felbomlásának. Mi ilyenkor a teendő? Nyilvánvaló, hogy legjobb, ha ezek után számítunk az ilyen változásokra, s az őket követő válságokra. Ha felkészülünk rájuk, ha nem érnek meglepetésszerűen bennünket, a megoldás is könnyebb lesz. Ehhez szeretnék segítséget nyújtani kedves olvasóinknak. Nyilvánvaló előnyben van, aki eleve szakképesítést szerez, s míg az egyiket gyakorolja, van neki tartaléka, amit bármit "bedobhat". Ezek persze általában rokonszakmák, s előfordulhat, hogy egész másra lesz szükség. Ami jól mutatja, hogy mennyire fontos az általános műveltség, hiszen nagyon megkönnyítheti az átállást, ha tájékozottak vagyunk, s legalább az alapjait ismerjük az élet minden főbb területének. Napjainkban két, egymással ellentétes tendencia jelentkezik: egyrészt a szakosodás (aminek lényege: egy kiválasztott szakterület alapos ismerete), másrészt az ún. sokoldalú szakképzés. Tény, hogy mindegyikre szükség van, bár nehéz a kettőt összeegyeztetni. Napjainkban azonban egyre inkább rákényszerül az ember, hogy sok mindenhez értsen, mert a szolgáltatások fejletlensége miatt nehéz szakembert találni például a vízcsap vagy a háztartási gépek javításához. Ezért jó, ha mi is beszállunk a "csináld magad" mozgalomba. A sokoldalú barkácsolási készség persze önmagában még nem oldja meg a pályamódosítás problémáit, de egy nagy fokú rugalmassággal és találékonysággal jár együtt, ami a nagyobb szabású átállásokhoz is nélkülözhetetlen. Folytatás 4. oldalon Ez a címe Vörösmarty Mihály egyik legismertebb és legnagyobb horderejű költeményének, amelynek az alapmondanivalóinak egyike a hamleti "Lenni, vagy nem lenni" gondolata. A magyarság történetének során sokszor vetődött föl a hasonló - kimondott vagy ki nemmondott- kérdés. Különösen állandó kérdés ez számunkra, szórványmunkások számára. Lelkipásztorok számára, akik sokszor ráfizetéssel is, de vállaljuk a lélekmentés nemes feladatát; vagy szórványmunkásoknak - gondnokok, presbiterek, gyülekezeti tagok, a műkedvelő munkában elöljáró tanítónők, mérnökök, nyugdíjasok - akik szabadidejük java részét áldozzák föl azért, hogy a végeken való megmaradást elősegítsék. Mindnyájunk "Lenni, vagy nem lenni" gondolatára-szintén az irodalomból idézve - csak ez lehet a válasz: "Sápadt királyfi: Hamlet, már ne kérdezz! Felelt az élet, döntött századunk: Nem fordulunk kétségek mérlegéhez, Mi tenni, lenni, élni akarunk!" (Kiss Jenő: Hamlet monológja) És itt, ezen a ponton nem érthetünk egyet teljesen a Szózat költőjével, és az egész magyar magatartásformával, miszerint: "A nagy világon e kívül Nincsen számodra hely: Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell." (Vörösmarty Mihály: Szózat) Nem érthetünk egyet, mert - a költőhöz hasonlóan - felleltározhatjuk egész történelmünket, s fel is kell - tanulságul - naponta leltároznunk, de nem azért, hogy bús-borúláton csak "ápoljunk" s "eltakarjunk" vagy a "sírt, hol nemzet süllyed el" a bennünket röhögő nép(félre)vezetők mellett csak mi sírjunk és siránkozzunk, hanem azért kell ez az állandó leltár, mert még "néhányan"- mint idéztem "Mi tenni, lenni, élni akarunk!" Igen, ezt tudomásul kell vennünk szétszórtságban és kisebbségben, hogy "A nagy világon kívül" nincsen számunkra hely, de "neves" vagy "névtelen" végeken vergődők új célkitűzéssel és feladattal megbarátkozva kell továbbmunkálkodnunk. Ezt pedig én ma így fogalmazom át - mintegy korszerűbbé téve az idézett idézeteket -, amit a Temesvári Református Egyházmegye aradi, októberi 6-i koszorújának szalagjára is írattam: "ITT ÉLNED ÉS ÉLTETNED KELL!" ÉLNI és ÉLTETNI. Ez azt jelenti, amit Kölcsey így fogalmazott meg: "Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derül!" Ezt azonban csak úgy tehetjük meg mi, szórványmagyarok is, akik most már az országgal együtt mindkét lábbal Európában vagyunk, ha Medgyes Lajos Békeszózatát magunkévá tesszük és magukévá igyekszünk tétetni a többséggel is: "Hazámnak őslakosai Feledjétek a pártviszályt!" Ehhez azonban kimondottan keresztyéni meglátás, felismerés és magatartás kell, mert az örök IGE nekünk is így szól: "az életet és a halált adtam életökbe: az áldást és az átkot", és ezt parancsolja: "válaszd azért az életet, hogy élhess mind te, mind a te magad" (V.Móz. 30:19). Ez ma ama "SZÓZAT", amely a hallgatóhoz és az olvasóhoz kiált. Nektek - József Attila szavait idézve - "magyarok és nemmagyarok!" Resicabánya, 1993. október 23. Makay Botond lelkipásztor ff* FELHÍVÁS A fresicabányai Polgármesteri Hivatal, a Megyei Tanfelügyelőség, az egyházak és a resicabányai RMDSZ vezetőségének egyeztetése nyomán közöljük, hogy AZ 1994-1995-08 TANÉVRE A RESICABÁNYAI GOVONDÁRI NEGYEDBEN MAGYAR TANNYELVŰ ÓVODÁT ÉS ISKOLT KÍVÁNUNK BEINDÍTANI!!! Akik gyermekeiket be kívánják íratni, a jó szervezés érdekében a Megyei Tanfelügyelőséghez címzett román nyelvű kérvényeikkel a beiskolázandó gyermek születési bizonyítványának fénymásolatával sürgősen jelentkezni szíveskedjenek minden kedden és csütörtökön 17-19 óra között az RMDSZ székházban (Mihai Viteazu u. 16. sz), illetve a református lelkészi hivatalban (Paul Iorgovici u. 17.sz). Szerkesztőségünk címére is eljuttatható ajánlott levélben a kérvény Red. Délnyugat, 1700 Restia l.pp.77. Bővebb tájékoztatással a fenti helyeken szolgálunk. A DÉLNYUGAT szerkesztősége