Krassó-Szörényi Lapok, 1930. április-június (52. évfolyam, 27-51. szám)
1930-04-03 / 27. szám
Csütörtök, 1930 április 3. ST SítŐFIZSTáS ÖRás egy évre ... . 200 lej. Negyed évre ..... 50 lej. Kél évre.............. 100 lej. • Egy hóra......................17 lej. Kölffildra negyedÚTOfikést 100 lej. Magyarországon negyedévenként 3-25 Pengő 6®yes szem hib pes. ARA 4 LEJ POLITIKAI LAP. Felelős szerkesztő: Arató Andor. *■ LV. évi 27. sz. Rfflfchnífe minden HlfBrUffcBate sasá?aa$. Szarkesztőség és feladóhiv atei ! üli 0 0 » -----Regele Ferdinand L (BonnazFucc* 20. az.------TELEFON tél. sas Janína. Irta: Jakabffy Elemér dr. Néhány nap előtt a kamara bejáratánál, mint máskor is, a portás egy csomó törvényjavaslatot adott át. A képviselők gépiesen teszik zsebre ezeket az írásokat, hajtogatják össze az íveket, de vannak, akik azonnal valamelyik pamlagra helyezkednek és megkezdik tanulmányozásukat, hiszen igen gyakran megesik, hogy e szétosztott javaslatok néhány óra múlva már tárgyalásra kerülnek. A most kiosztottak közül nekem az egyik nagy szerénységével tűnt fel. Egyetlen papírlapra írott pár mondatos törvényjavaslat, benyújtója Costăchescu közoktatásügyi miniszter. Ez a szerénykedő javaslat csak 220.000 lej rendkívüli hitelt kér azon 770.000 lej kiegészítésére, amelyre még szükség van, hogy Janinán megvehesse a román kormány az ott fenntartott román iskola számára a szükséges épületet, mert az iskola részére eddig bérelt helyiség meg nem felelő. Ahol a törvényjavaslatban Janina van írva, zárójelben ott olvashatjuk: (Grecia). Tehát erre a román kultúrépületre nem valahol az Olt partján vagy a mócok földjén van szükség, hanem egy idegen államban, Görögországban. Hogy hány román gyermek számára, a javaslat indokolásából ki nem tűnik, bennünket ez nem is nagyon érdekel, nekünk csak az különös, hogy amikor a mi kisebbségi iskoláink államsegélye az idén valószínűleg még a tavalyielső gyorssegélyénél is kevesebb lesz, és így egy felekezeti tanerőre 6000 lej sem jut, holott a magyar kormányzat a mai értékben 30.000 lejt bocsátott rendelkezésére, akkor a mi adófilléreinkből Gredába 220.000 lej rendkívüli segélyt küldünk, hogy idegen állampolgárok kultúráját biztosíthassuk. Ám ezt a rendkívüli hitelt a kamarának meg kellett szavaznia, hogy Bakker asszony és a többi „spion” láthassa. Romániában a kisebbségek teljes jogegyenlőséget élveznek, és a kormányzat csak az idegen állampolgárokkal bánik méltányosabban, mint a saját kisebbségi alattvalóival. A Róm. Kath. Egyházközség közgyűlése és az uj választások. Március hó 30-án délután 3 órakor tartotta meg a lugosi róm. kath. egyházközség évi rendes közgyűlését, amely, miután ez alkalommal választottak három évre egyháztanácsot, nagy érdeklődést váltott ki. Jakabffy Elemér dr. egyházközségi elnök nyitotta meg a minorita bérházban lévő zsúfolásig megtelt díszteremben a közgyűlést s miután annak szabályszerű összehívását megállapította, a következő jelentést adta elő: Tisztelt Közgyűlés! Letelt az a három esztendő, amelyre a lugosi róm. kath. egyházközség választóitól megbízást kaptunk, hogy ennek az egyházközségnek az alapszabályok szerint az egyháztanácsra háruló feladatait elintézzük. Az elmúlt két esztendő végén a közgyűlések alkalmából részletesen beszámoltunk ügykezelésünkről és így most, amidőn megbízatásunk végéhez jutottunk, tulajdonképen az utolsó év eseményeiről kellene számot adnunk, mégis nem mulaszthatjuk el, hogy rövid visszapillantást ne tegyünk az egész három évre. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy egyházközségünk életében ez a három év a harmonikus, csendes és eredményes munka ideje volt. A Gondviselés jóvoltából az egyháztanács kebelében viszályok nem dúltak, megértettük magasztos hivatásunk parancsszavát és a véleményszabadság teljes tiszteletében tartásával is mindenkor egyhangú akarásokat hoztunk létre. Amíg 1927 től 1929 decemberig Főtisztelendő D’André Károly volt lelki vezetőnk, addig ezen időtől a minorita rend provinciálisának intézkedése folytán plébániánk vezetését dr. Feri Vilmos vette át. Főtisztelendő D’André Károlynak köszönhetjük, hogy a minoriták templomában uj harangok szólnak, hogy ez a templom tatarozva van és hogy a minorita bérpalotában kath. társadalmi célokra megfelelő helyiség rendelkezésünkre áll. Ebben az utóbbiban a lüktető katholikus életet valójában Főtisztelendő dr. Feri Vilmos hozta meg. Az ő itt léte óta összes katholikus szervezeteink igazi otthont találtak abban a teremben, amelynek nélkülözhetetlenségét mind jobban tapasztaljuk. Feri Vilmosnak köszönhetjük azt is, hogy azok a félreértések, melyek többekben elkeseredést idéztek elő, teljesen megszűntek és odaadó együttmunkálkodásnak adtak helyet. Az 1927. évben megválasztott egyháztanácsosok közül tisztéről lemondott Hirsch Ádám, elköltözött Tabár Nikolaus és Zampo Johann. Fájdalommal kell jelentenünk, hogy az egyháztanácsosok egyik legkiválóbbja Schieszler Zsigmond 1929. évi december hó 2- án kilépett az élők sorából. Az ő munkásságát a számvizsgáló és adókivető bizottságban, az egyháztanács ülésein és az egyházi zenében a jövőben fájdalmasan nélkülöznünk kell, de kifejtett munkásságáért emlékét hálásan őrizzük meg. Az új alapszabályok értelmében azok, akik 1927—1928-ban mint póttagok szerepeltek,az 1929. évben már mint rendes tagok vettek részt üléseinken s ugyancsak itt szerepeltek az új alapszabályok értelmében az egyes katholikus erkölcsi testületek képviselői is. Ámbár így az egyháztanács tagjai számában megerősödötten működhetett, mégis úgy véljük, helyesen tesszük, amikor arra kérjük a közgyűlést, hogy a 26 választott helyett most 35-öt ajándékozzon meg bizalmával. Az alapszabályok ezt lehetővé teszik, mi pedig úgy érezzük, hogy ha mentül szélesebb néprétegek képviselői is részt vehetnek tanácskozásainkban, munkásságunk annál eredményesebb lehet. Az egyháztanács az elmúlt három év alatt is legfontosabb feladatának felekezeti oktatásunk előmozdítását tartotta. Minden igyekezettel támogattuk a Miasszonyunkról nevezett iskolanővérek vezetése alatt álló felekezeti iskoláinkat és örömmel jelenthetjük, hogy ezekben a beírt tanulók száma fokozatos gyarapodást mutat. Amíg az 1926/27. tanévben 488 volt a tanulók száma, 1927/28-ban 560, 1928/29-ben 568, 1929/30-ban pedig 590. A jelenlegi tanévben óvódéba járt 137, 81 magyar és 56 német, elemi iskolába 393, 197 magyar és 196 német, gimnáziumba 38 magyar és 33 német tanuló. Az elmúlt 3 év alatt az egyházközségi adókulcs emelésétől tartózkodtunk. Az a súlyos gazdasági helyzet, amely egyházközségünk tagjaira is nyomasztóan hatott, indokolta az adóemelésnek mellőzését, ámbár időközben olyan szükségletek jelentkeztek, amelyeknek fedezetéről feltétlenül gondoskodni kellett. Hogy ezt a fedezetet előteremthettük, annak tulajdoníthatjuk, hogy a temetőpénztárunknak tetemes jövedelme volt, ezenkívül a tavalyi és az idei iskolai évre Lugos város tanácsa 50—50.000 é lej iskolasegélyben részesített. Különösen lényeges új kiadásunk a zárdas iskolák segélyezésén kívül azon két hittantanítónő alkalmazása, akiknek közreműködését a hitoktatás terén már nem nélkülözhettük. Dr. Feri Vilmos plébános ugyanis hivatalba lépése után azonnal megállapította, hogy különösen az állami iskolákban a katholikus tanulók százai hitoktatásban vagy egyáltalában nem, vagy csak igen felületesen részesültek. És miután a minoritarend sajnos hittantanár-lelkészi rendelkezésünkre nem bocsájthatott, két világi tanerő alkalmazása vált szükségessé, 48.000 lej költséggel. Ez a tétel az eddig egyensúlyozott mérlegünket hiányossá tette. Ezért kell jelentenünk, hogy amíg az összes adó és kamatbevételek az 1929. év folyamán csak 242.873 lej 50 banit tettek, addig kiadásaink 254.309 lejre rúgtak és így 11.535 lej hiány mutatkozik. Ez a hiány eltüntethető lett volna, ha az adóbehajtások megfelelőbben eszközölhetők. Sajnos azonban a gazdasági viszonyok egyrészről, a megfelelő hatósági támogatás hiánya másrészről ebben megbénítottak. Ez az oka, hogy adóhátralékban lényegesen nagyobb összeg vár behajtásra, mint az előző években, de ennek tudható be a kimutatott deficitünk is. A közgyűlés által megválasztandó egyháztanácsnak tehát továbbra is szigorú takarékoskodást kell szem előtt tartania, mert az általános adóemelés a gazdasági helyzet általános leromlottsága mellett a könnyebb behajthatóságot aligha biztosíthatja. Amíg tehát az általános adóemelést jövő programol nem ajánlhatjuk, addig kétségtelen, hogy az egyesek megadóztatásánál indokolt emelések eszközölhetők. Sokkal vigasztalóbb képet mutat a temetőpénztár állapota, mert ámbár ennek terhére 20.000 lejt adományoztunk a templomi harangok céljaira, mégis az elmúlt évben tiszta feleslegként 61.185 lej 50 bani mutatkozik és így temetőpénztárunkban öszszesen 129.563 lej 50 bani áll rendelkezésünkre. Az egyházközség pénztárának 1929. évi december hó 31-iki egyenlege 153.531 lej 75 bani, vagyis az általános pénztárban és a temetőpénztárban együtt 283.095 lej 25 bani áll vagyonként az egyházközség rendelkezésére. Jelentenünk kell még, hogy néhai özv. bukoveczi Papp Lajosné szül. Bütil Emma földi életének befejezéséül akként rendelkezett, hogy hagyatékából 100.000 e élej jusson templomszépítési célokra. Nem fejezhetjük be jelentésünket anélkül, hogy meg ne emlékezzünk arról a lélekemelő ünnepélyről, amelynek részesei 1929. évi november hó 3-án voltunk, amikor is Főtisztelendő Kardos Lambert hittanár aranymiséjét mondotta. Egy emberöltőn át teljesíti magasztos hivatását közöttünk és ezért téreemészetes, hogy városunk minden katholikusa a hála érzelmeivel köszöntötte a ritka szép ünnepen. Amidőn a belénk helyezett bizalomért köszönetet mondunk, jelentésünk tudomásul vételét kérjük. A jelentéshez Földényi Vilmos kért szót, aki a hitoktató lelkészek és általában a minorita rend nagyobb anyagi támogatását kérte. Jakabffy elnök felvilágosító szavai után az egyháztanács jelentését a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette.Ugyancsak egyhangúlag vette tudomásul a Mohile Oszkár pénztáros által előterjesztett zárszámadásokat és a tisztikarnak a felmentést megadta. Ezután az elnök az egyháztanács nevében megköszönte az eddig élvezett bizalmat és felkérte dr. Feri Vilmos plébánost, hogy az új választásokat vezesse le. Dr. Feri Vilmos kijelölve a szavazó cédulákat kiosztó és azokat beszedő bizottságok tagjait a titkos szavazást elrendelte. Leadatott összesen 164 szavazat. A hivatalos lajstrom a következőket jelölte: Ábrahám Géza dr., Braunmüller Lambert, Berwanger Péter, Dobner Rudolf, Eisele János, Fenyves Ferenc, Fernbacher Tamás, Fernbach Zoltán dr., Frühwald Lajos, dr. Horger Ferenc, Hecker Viktor, Hrobil János, Hirsch Ádám, Heimbach János, Ivanovszky