Krassó-Szörényi Lapok, 1933. január-március (55. évfolyam, 1-26. szám)

1933-01-01 / 1. szám

Vasárnap,1933 január 1. ARA 3 LEJ LV. évf. 1. sz 32 SKOFSZST éS ÉRS ! Ejre évre . . . . 200 lej. • Negyed évre . . . 50 lej. Fél évre................ 100 lej.­­ Egy hóra ... 17 lej. Kisfföld e '.egyedévenk­ént 106 lej. Magyarországon negyedévenként 3­25 Pengő söves szám örle­­el. POLITIKAI LAP Felelős szerkesztő: Arató Andor. ntgiekorft minden csü­törtöttfér és vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatdl: KU609 ------ Regele Ferdinand L (Bonnaz)-ucca 20. sz. -----­TELEFON 104 KSzlsd­eri cégek: OCULARIUM tulajd. Engbarth György LÚGOS, a Dácia szállóval szemben. Legolcsóbb bevásárlási forrás és legválasztékosabb raktár: látszerek, fényképező­gépek és alkatrészek, illatszerek és kozmetikai cikkek. 285 DIVATÁRUHÁZ 284 | StÜRKL&Co.S Lúgos—Karánsebes | Engros Telefon 227. Detail | Mohilo Aladár LÚGOS, Reg. Ferd.-utca 26. Elsőrendű női fodrász - szalon Dauerwellen, vizondulálás, Marzel­­ondulálás, manicure. Legjobb ki­szolgálás. 283 Arnold Weisz LÚGOS, Str. Unirii 19. szobafestő és mázoló Elvárlal minden e szakmába vágó munkát szolid árak mellett. 304 ZEITVOGEL E. Női­ kalap-szalon 302 Lugoj, Str. Cuza Vodă 8. A legmodernebb és legolcsóbb kalapok állandóan raktáron. Dr. Szeghő Imre-féle 1933-as Határidő napló kapható HUSVÉTH és HOFFOR papirkereskedésében LUGOS. Szücsmunkák szakszerűen egyedül csak nálam ké­szülnek. Szőrméjét már 80 lejért teszem fel a kabátjára. Ne menjen más­hová, ha jó és szép bundával akar járni. Raktáron tartok minden bel- és külföldi szőrmét. A legolcsóbb és legpontosabb munkát garantálom. Tóth Kálmán, szücsmester Templom­ u. 4. (a róm. kath. templom 390 mellett). Rendelje meg a TÜNDÉRUJMAT! Előfizetési díja egész évre 54000 lej. Ha egész évre előfizet, meg­kapja a hirdetett ajándékot. Előfizetéseket átvesz HUSVÉTH és HOFFER könyv- és papírkereskedése Lugoj. 1933. A végtelen időben egy­másután rohanó napokat, mintegy mementóul a gyor­san letűnő jelenben s emlé­keztetőül a száguldó múltra, határkövekül állította oda az emberiség. Az egymásután végtelen rendben sorakozó határkövek közül aztán egye­seket szembetűnőbb színekre festett, hogy segítségükkel élesebben válassza el egy­mástól az idő végtelenjében történő eseményeket. Ilyen messze kivilágló határkő a na­pok és évek sorrendjében a mai nap, az új esztendő napja. Hajdan ünnep volt, mert az emberiség új reményektől csillogó szemekkel várta az éjféli órát, az óesztendő el­temetését s az újnak vidám hangulatban rendeztek üd­vözlő örömünnepet, örült az emberiség az ujesztendőnek, mint mikor valaki ócska ru­háját ujjal cserélte fel. Vál­toztak az idők. Ma már egyre ritkábban jutunk hozzá, hogy uj ruhát vehessünk magunkra, ma a régi ruha sutba do­bása csak új gondokat okoz, ma az uj ruha előteremtése új barázdákat szánt gondok­tól agyongyötört halánté­kainkra. Ma már nem vá­lunk meg olyan örömmel a régi kopott ruhától, mint ré­gen, ma már inkább nyúljük tovább a régit, bármily fol­tos, bármily szakadozott is legyen az. Valahogy így vagyunk az új esztendővel is. A régi is csak keserű csalódásokat ho­zott ugyan, a régi is csak remények tömegsírjait hal­mozta fel lelkünkben, de mégse válunk meg tőle szí­vesen, hiszen a múlt már nem titok többé előttünk. Az új esztendő titokzatos, ismeretlen. Méhében a lehe­tővé váló lehetetlenségek mil­liói rajzanak s ki állíthatja, hogy az abban vajúdó jövő csak jót fog hozni számára ? Ma az uj esztendő aggoda­lomtól mélyülő barázdát szánt a gondterhes halántékokra. De aggodalmaskodással még soha sem sikerült megoldani a legkisebb problémát sem. S bármily szorongó szívvel üdvözöljük is az új évet, hassa át egész lényünket a Madách által oly találóan festett emberi mottó: „Em­ber küzdj és bízva bízzál!“ Igen, ember küzdj, mert csak a küzdőnek lehet bi­zalma. Ember küzdj, mert küzdelem nélkül nincs és nem lehet siker. Ember küzdj, ha százszor eltaposott is a sors kegyetlen kereke, küzdj igazságodért, ha világok szállnak is ellened síkra. Küzdj, még ha bukás lenne is harcaidnak bére, mert a küzdő ember elbukásában is ember marad, emelt fejű em­ber, míg a mindenbe bele­­nyugvónak soha sem hozhat sikert a gyáva megalkuvás. „Ember küzdj és bízva bízzál!“ kevésbbé már eddig is isme­retesek voltak. Nem voltak azonban ismeretesek eddig a jogszerinti konverzió ked­vezményében részesülők ada­tai, minthogy a statisztika csak két nappal ezelőtt ké­szült el, mert a bíróságok csak most küldték be a végleges adatokat. A 10 hektáron aluli me­zőgazdasági adósok közül a törvény kedvezményeit veszi igénybe 2,474.881 adós, akik 64 százalékát teszik ki a 10 hektáron aluli összes kisbirtokosoknak, akiknek száma 3,863.683. Ezeknek az adósoknak birtoka 5,675.620 hektár s százalékban 58 százalékát teszi ki a 10 hektáron aluli kisbirtokosok összesen 9,641.537 hektár összbirto­­kának. Ezeknek az adósoknak tartozásai 37.376.797.700­­ lejre rúgnak, amely összeg-­­­ből 9.061.300.374, vagyis 24 százalék a hitelszövetkeze­teknél áll fenn,16.557.854.756 lej, vagyis 44 százalék más hitelintézeteknél és 11.757.642.570, vagyis 32 százalék pedig magáno­soknál. Az általános helyzet az, hogy a szanálási törvény ked­vezményét kérte 2.474.881 10 hektáron aluli és 16.839 10 hektáron felüli birtokos, vagyis összesen 2,491.720 adós. Területben 5,675.620 hektár a 10 hektáron aluli adósok birtoka és 887.573 hektár a 10 hektáron felülieké, vagyis összesen 6,563.193 hektár van érintve. összegekben a 10 hektá­ron aluliak mezőgazdasági tartozásai 37.376.797.700 és a 10 hektáron felülieké pedig 14.970.795.536 lej, összesen tehát 52.347.593.236 lej, így most már látható ezekből az adatokból, hogy mi a helyzet a mezőgaz­dasági adósságok tekinte­tében. Tartományonként: 10 hektáron felül a régi királyságban 10.224,249.539, Beszarábiában 966,611.696, Erdélyben és a Bánságban 1 3 236,225.348 és Bukoviná­­­­ban 523,708.953 lej. 10 hekt. alul a régi király­ságban 17.566,208.030 lej, Beszarábiában 2.536,910.717 lej, Erdélyben és a Bánság­ban 15.266,561.392 és Bu­kovinában 2.067,117.561 lej. A konverzió Az igazságügyminiszter hivatalos statisztikát terjesz­tett a képviselőház elé az agráradósságokról. Ezekből a számadatokból kitűnik, hogy Gyárfás Elemér sze­nátor helyesen állapította meg szeptember 13-iki be­szédében a mezőgazdasági adósságok összegét, amikor azt 50-60 milliárdra be­csülte, továbbá helyes volt az a megállapítása is, hogy ennek körülbelül kétötöde, vagyis 40 százalék lesz a bankok követelése, mert a hivatalos statisztika szerint csak 44 százalék a bank­­követelés, tehát a konverzió a bankok mellett jelentéke­nyen érint más társadalmi számokban osztályokat is. De ime álljon itt a hivatalos statisztika : Bírói szanálást kért 16.839 mezőgazdasági adós 10 hektáron felüli birtokkal, akik 11 százalékát teszik ki az összes 10 hektáron felüli birtokosoknak, akiknek a száma 154.525. E 16.839 adósnak, akik a törvény kedvezményét kérték, 887.573 hektár mű­velés alatt álló területük van, ami 26 százalékát teszi ki az ország közép- és nagy­birtokai 4.453.046 hektár, összterületének. E 16.839 adós mezőgaz­dasági tartozásának összege 14.970.795.536 lej. Ezek az adatok többé­ Oroszországban vadontermő búzát találtak Londoni jelentés szerint az oroszországi azerbedzsáni hegyekben nagymennyiségű vadontermő búzát találtak. A vadonnövő búza igen ritkán fordul elő és az a nevezetes­sége, hogy igen nagy ellen­állóképességgel lesz úgy a hi­deg, mint a meleggel szem­ben. Megkezdték a kísérlete­ket abban az irányban, hogy lehetne-e nagyobb mennyi­ségben szabadon termelni. A hír a szakértők szerint csak tudományos szempont­ból bír jelentőséggel, gyakor­lati értéke és jelentősége nin­csen. Kétségtelen, hogy a bú­za évezredek előtt vadon ter­mett, de az ember lassan ne­mesítette és így lett belőle fon­tos emberi tápszer. Azért ma, amikor búzatúltermelés van, nincsen semmi jelentősége annak, hogy vadontermő bú­zát is találtak, hiszen minden ország arra törekszik, hogy korlátozza a búzatermelést. A féltékenység gyógyítható ? A berlini Charité három orvosának hosszú és fárad­ságos kísérletezés után sike­rült a féltékenység lényegé­nek tudományos felderítése. Szerintük az emberi testben levő jódfelesleg az, amely, ha nem is idézi egyenesen elő, de előmozdítja ezt a betegséget. Egy társaságbeli ifjú hölgyön, aki nemrég eljegyezte magát, tették meg az első kísérletet. Hipnózis útján szuggerálták neki, hogy vőlegénye hűtlen lett. Aztán kis vért csapoltak le belőle és megvizsgálták. Nagyará­nyú jódtúltermelést találtak, mint a lelkiállapot megválto­­­zásának a következményét.­­ Célszerű tehát a féltékeny­ségben szenvedőket minden­e­nekelőtt jódmegvonással ke­zelni. Az ilyen egyéneknek tehát kerülni kell a tengeri fürdőzést. Hogy az élet mennyiben fogja a három kutató teóriáját igazolni, azt persze majd csak a jövő fogja megmutatni.

Next