Krassó-Szörényi Lapok, 1933. július-szeptember (55. évfolyam, 53-78. szám)

1933-07-02 / 53. szám

Vasárnap, 1933 julius 2. ez gbOFizrtés brb. Egy évre ..... 200 lej. j Negyed évre .50 lej. Per évre......................100 lej. I Egy hóra............. 17 lej. Küllöldre negyedévenként 100 lej. Magyarorszégon. negyedévenként 3‘25 Pengő egyes szám érh 3*~ ties. ÁRA 3 LEJ LV. évf. 53 sz POLITIKAI LAP. Felelős szerkesztő: Arató Andor. Higitlecik minden csütörtökön és vasárnap. Szerkesztőség és feladóhipofal: KUSOS -----Regele Ferdinand L (Bonnaz)-ucca 20. sz. —­TELEFON 104 A preferenciális vámkedvez­mények, vagy nesze semmi, fogd meg jól Konferenciákról konferen­ciákra jár Európa kormány­­férfiainak jórésze s ezek az utazó csodadoktorok úgy vélik, hogy csak a konfe­­renciázgatásoktól születhetik meg az a várva várt gazda­sági messiási eszme, amely ki fogja vezetni a világ ká­tyúba került szekerét abból a feneketlen és végtelen hí­nárból, amelyben éppen kon­ferenciák átkos következmé­nyeként akadt el. Ezek a jó urak a strezai konferencia óta azon a ked­venc vesszőparipán lovagol­nak, hogy a dunai agrár­államok megsegítése az egyedül üdvözítő valami és ezt csak a megsegítésre szo­ruló államoknak nyújtandó vámkedvezményekkel, az ú. n. preferenciákkal lehet el­érni. De vájjon hogy fest a gyakorlatban ez a preferen­ciákkal való zsonglőrködés ? Az importállamok jól bevált gyakorlati módszere az, hogy a már amúgy is toronyma­gasságban lebegő védővá­mokat arra a cikkre, amelyre preferenciát akarnak nyúj­tani, előbb még feljebb eme­lik, rendszerint annyival ma­gasabbra, hogy a nyújtandó preferencia után a régi vám­összeget fizettetik és a szál­lítandó terményt egyidejűleg kontingentálják. Így járt pél­dául Magyarország Francia­­országgal. A franciák ugyan­is 1933 márciusában még 26 frank beviteli illetéket szedtek kukorica után, a pre­ferenciális tárgyalások meg­indulásával azonban ezt a vámot még 14 frankkal emel­ték s aztán Magyarország­nak 17 frank mázsánkénti preferenciát nyújtottak a kon­tingentált magyar tengeri számára. A londoni konferencia sem igen biztat ennél az elbánás­nál jobbat. Különben is ott van mindjárt Amerika, amely éppen a saját érdekében arra fog törekedni, hogy saját gabonáját biztosíthassa to­vábbra is az európai piacon, s ezért bizonyára minden eszközt megmozgat, hogy olyan megoldás létesüljön, amely az ő számára bizto­síthatja, sőt fokozhatja a már eddig is élvezett előnyöket. Ebből is látható, hogy megegyezési eredmények­ként s nagy előnyökként vi­lággá kürtött hangzatos nevű preferenciák s egyéb ha­sonló találmányok a gyakor­latban vajmi kevés értékü­­eknek bizonyultak s sehogy sem állanak arányban a kon­ferenciákért hozott anyagi áldozatokkal. OCOLARIUM tulajd. Engbarth György LÚGOS, a Dácia szállóval szemben. Legolcsóbb bevásárlási forrás és legválasztékosabb raktár: látszerek, fényképező­gépek és alkatrészek, illatszerek és kozmetikai cikkek. 7 Mohilo Aladár LÚGOS, Reg. Ford.-utca 26. Elsőrendű női fodrász - szalon Dauerwellen, vizondulálás, Marzel­­ondulálás, manicure. Legjobb ki­szolgálás. 5 ZEITVOGEL E. Női­ kalap-szalon Lugoj, Str. Cuza Vodă 8. A legmodernebb és legolcsóbb kalapok állandóan raktáron. A nagy tömegek szociális helyzete Az emberi művelődés a ci­vilizáció előre haladásával nem csak, hogy nem javult, hanem ellenkezőleg éppen a technikai tudományok nagy­szerű eredményei az embe­riség széles rétegeit munka­­nélküliségre, nyomorra és boldogtalanságra kárhoztat­ták. A technikai tudomány az anyag törvényeit, tehát az anyag igazságát kutatja. A tudósok és kiváló szel­lemek nagy része azonban nem csak az ú. n. holt anyagnak, hanem élő anyag­nak, vagy mondjuk az em­beri életnek, sőt egy boldo­gabb emberi társadalomnak törvényeit, illetve létfeltételeit is már nagyrészben feltárta. A társadalmi és a törté­nelmi tudomány így világított rá az emberi állat mérhetet­len önzésére, mint a nagy tömegek boldogságának leg­nagyobb akadályára. De nincs is szükség arra, hogy a történelemre hivat­kozzunk, mikor napjainkban az egész világon korrupció­ról és panamákról hallunk, különösen azok részéről, akik állásuknál vagy vagyoni helyzetüknél fogva hivatva volnának arra, hogy a tö­megek szociális helyzetén javítsanak. A tudomány vívmányai a politikusok kezében napról napra csődöt mondanak. Ez azonban, mint sokan állítják, nem a tudomány, hanem tisztán a politikusok csődje. A gazdaságilag még mindig hatalmas Am­erikában, a tudományos találmányok hasznosításának hazájában nem a tudomány, hanem Hoover, a volt elnök és po­litikai barátai mondottak cső­döt akkor, amikor szemet hunytak a Morgan bankház világraszóló botrányos meg­vesztegetései felett. Roosevelt elnök úgy lát­­szik belátta ezt az igazságot akkor, amikor titkos tanács­adóit (az amerikai lapok sze­rint) nem politikusokból, ha­nem elismert szaktekintélyek, illetve egyetemi tanárok kö­zül választotta. Roosevelt elnök ezen me­rész és okos elhatározásával a szociális írók régi álmait igyekszik megvalósítani. Ez az álom pedig a józan ész ama kívánsága, hogy ne politikusok, hanem tudósok kormányozzák a népeket. Roosevelt elnök bizonyára nagy szolgálatot tett az ame­rikai népnek az által, hogy a Morganék által megvesz­tegetett politikusok helyett olyan emberektől kér taná­csot, akiknek életcélja nem a tisztességtelen vagyon­gyűjtés, hanem az igazság keresése. Benger-féle Ribana tíkreefk­esszelt Epstetitai Minden perc tízezer dollárba kerül a londoni világgazda­sági konferencián A Londonban ülésező világgazdasági konferencia alkalmat adott a szorgalmas statisztikusoknak, hogy ki­számítsák, mennyibe kerül az egész konferencia. A meglepő eredmény az volt, hogyha mindazt, amit a részt­vevők Londonban elköltenek és amit az angolok a kon­ferenciára fordítanak, össze­adjuk, úgy a konferencia minden percére tízezer dol­lár jutna. Az alkalmazottak serege, ötven livvos inas, tíz takarítónő, öt gyors- és gép­­írón­ő és más számos tiszt­viselő a legcsekélyebb ré­szét teszik ki a költségeknek. Viszont annál nagyobb ösz­­szeg jut a telefonbeszélge­tésekre, mert egyedül az amerikai delegáció ezer dol­lárt költ naponta telefonbe­szélgetésekre. A konferen­cia külön postahivatalában napota ötezer levelet adnak fel, ami szintén szép ösz­­szegbe kerül. Külön attrakciószámba megy a delegátusok részére felál­lított büffé, ahol mindenki megtalálhatja a maga ked­venc nemzeti ételét és italát. A tulajdonos a világ minden részéből összehordatta a vi­lág legjobb borait, de hogy mennyire körültekintően ál­lították össze a készletet, bizonyítja az is, hogy az amerikaiak a maguk gyönge és rossz sörét ihatják, de ezenkívül a magyar tokajitól kezdve a kínai égetett rizs­borig mindenki megkaphatja a maga italát, ha megszom­jazott rá. Ilyen keretek kö­zött zajlik le a londoni világgazdasági konferencia, amelytől a világ gazdasági kérdéseinek megoldását vár­ják. Hogy megkapják-e, az más kérdés. Mit kell tudni a munkaadók­nak és munkásoknak a beteg­segélyezésről — Vége. — A járulékbefizetés bélyeggel történ és pedig : I- ső osztályban befizetendő hetenként 6 lej és pedig 2 darab bélyeg a 3 tejből. N­- ik osztályban heti dij 12 lej és pedig 10 lej és 2 lejes bélyeg ragasztandó a könyvecskébe. Hl-ik osztályban a heti dij 22 lej és pedig egy 15 lejes és egy 7 lejes bélyeg ra­gasztandó a könyvbe. IV- ik osztályban a dij heti 30 lej és pedig 2 darab a 15 lejes bélyeg ragasztandó. V- ik osztályban heti 36 lej és pedig 2 darab 18 lejes bélyeg használandó bera­gasztásra. Ezen bélyegek a nyugta­­könyvbe olyképpen ragasz­­tandók be, hogy a fent el­sőnek megnevezett bélyeg a betegsegélyző stb. biztosítá­sára vonatkozó lapra, az utóbb megnevezett bélyeg pedig a rokkantságra fenn­tartott helyre, tehát az utolsó lapra ragasztandó be, még­pedig minden hétfőn. A fi­zetési listák és azok kópiái azon vállalatoknál, amelyek több mint 10 munkással dol­goznak, a következőket kell hogy tartalmazzák: 1. Numele angajatului.... 2. Lucrat de la___la____ adică.... zile de lucru. 3. Salariu efectiv plătite__ 4. Clasa de cotizare 5. Cota patronului.... 6. Cotizație lunară cores­punzătoare, care lucrat 4 săptămâne a lunei.... 7. Cota patronului supli­mentare de 1.2°/o.... 8. Pentru fondul căminelor etc. 2 lei săptămânal pe fie­care angajat.... 9. Observați.... Azon vállalatok, amelyek bérlisták szerint fizetnek, kö­telesek folyó évi április 8-tól kezdve személyzetüket be­jelenteni, még­pedig 8 napon belül, valamint a fent emlí­tett módon kötelesek a kellő díjakat befizetni. Az esetle­ges kilépések bevezetendők. Az április és május hónap egy kimutatás alapján is el­számolható.

Next