Krassó-Szörényi Lapok, 1937. április-június (59. évfolyam, 25-47. szám)
1937-05-23 / 39. szám
Vasárnap, 1937 május 23. ÁRA 3 LEJ LIX. évi 39. sz. 97 ELŐFIZETES BR9. Egy évre................... 200 lej. Negyed évre ..... 50 lej. Fél évre...................100 lej. Egy hóra....................17 lej Külföldre negyedévenként 100 lej. Magyarországon negyedévenként 3,25 Pengő egyes számáRa3 éves POLITIKAI LAP. Felelős szerkesztő: Arató Andor. Megjelenist minden csütörtökön és vasárnap Szerkesztőség és kiadóhivatal: IJ06 03 ■ Regele Ferdinand I. 36. sz. -TELEFON 104. Hol marad a munkakészség Naponta olvashatunk cikkeket, hallhatunk beszédeket a kisebbségi öntudatból fakadó áldozatkészségről, amelynek valóraváltásától függ kisebbségi kultúrintézményeink jelene és jövője. Ez az áldozatkészség kétféle, de ha valamely kulturális intézményünk támogatásában e kétféle áldozatkészség nem működik, máris lehetetlenné válik annak eredményes működése. Az egyik szükségletet, a fenntartáshoz megkívánt anyagi eszközöket biztosíthatják azok, akik maguk arra való idejük, vagy rátermettségük miatt nem vehetnek tevékeny részt az intézmény munkájában. A másik szükséglet, amely nélkül élet nem létezhet, a tevékenykedők, a közreműködők munkássága. Sok esetben látjuk, hogy valamely kultúrintézményünk nem teljesíti szabályszerűleg kitűzött célját, hogy valósággal eltesped az inaktivitásban akkor is, ha fönnmaradásának anyagi feltételei meglehetősen biztosítva vannak. Hogyan történhet ez meg ? Egyszerűen úgy, hogy hiányzik a működésre hivatottakból az a kisebbségi öntudat, amelynek folyománya a munkára való áldozatkészség. Hány intézményünk szűnt már meg azoknak a vétkes könnyelműsége, nemtörődömsége következtében, akik még többszörös biztatásra, sőt felkérésre sem siettek annak munkás támogatására. Akadnak kisebbségi életünkben elég szép számmal olyan működésre hivatott egyének, akik imittatott részt is vesznek némely teljesen a szájuk ize szerint megalakított egyesület munkájában, de ugyanakkor a legteljesebb közömbösséggel fordulnak el régi, sokszorosan kipróbált és a működők, a közremunkálkodók utánpótlása nélkül maholnap már csak kimúlásra ítélt intézményünk aktív csapatában való részvételtől. A közmondásos magyar közömbösség, amellyel annyiszor szeretik illetni fiataljaink az „öregeket“, úgy látszik, éppen úgy pusztít az ifjúság soraiban is és kongatja a halálharangot olyan intézményeink felett, amelyeket a kárhoztatott „öregek“ évtizedeken át fenntartottak, sőt dicsőségesen felvirágoztattak. Az anyagiakat még ma is előteremtik számára a kiöregedett régi gárda tagjai, de életet csak az ifjúság fegyelmezett együttmunkálása biztosíthat számára. ban 380.785, 1936-ban: 381.921, Csehszlovákia 1933- ban: 675.933, 1936-ban: 619.143 munkanélkülit számlált. önmagában álló különös jelenség Franciaország, hol ez idő alatt 281 ezer főről csaknem duplájára, 413 ezer főre szökött fel a munkanélküliség. Sajátságos, mert ugyanakkor ennél sokkal több azoknak a munkásoknak a száma, kiknek ma , Franciaország területén van munkájuk, ámbár idegen állampolgárok. A munkanélküliség hullámzása Statisztikai táblázatot adott ki a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal a munkanélküliség állásáról - országok szerint. Tanulságos számok. Az első, ami szembeötlik, a munkanélküliség rohamos csökkenése azokban az országokban, ahol politikai lendülettel vették fel a harcot e súlyos társadalmi betegség ellen. Angliában 2 millióról 1.4 millióra, az Egyesült Államokban kb. 30 millióról 6.8 millióra, Németországban 4.8 millióról 3.4 millióra esett a munkanélküliség az utóbbi három esztendő alatt (1933-1936.) A másik érdekes jelenség, hogy az új, kisebb mezőgazdasági jellegű államok mily kevéssé ismerik a munkanélküliséget. Romániában a három év alatt 24.685 főről 8852 főre esett a munkanélküliség, Magyarországban 27.270 főről 15.967 főre. A harmadik tanulságos tünet, hogy az egykori osztrák - magyar monarchia iparosodott részei számára mily állandó nagy baj fogyasztó területeik összezsugorodása. A számbavett három év alatt sem Ausztria, sem Csehszlovákia nem tudott úrrá lenni a munkanélküliség felett, ámbár erőfeszítésekben itt sem volt hiány. Ausztria 1933- A kivitelre kerülő búza árát leszállították Szakkörökben és az illetékes hivatalok megállapították, hogy a búza ára a világpiacokon jelentékenyen csökkent és az utóbbi napokban bekövetkezett áresés átlag egy fontsterlingnek felel meg, összehasonlítva a Bucurestiben működő búzaértékesítő hivatal által az exportálandó búzára megállapított „legalacsonyabbb“ árral. Ezért a gabonakereskedők egyesülete már lépéseket is tett, hogy a búzaértékesítő hivatal a tőlünk exportálandó búza „minimális“ árát is olyan mértékben szállítsa le, amint az a világpiacokon lecsökkent. A külföldi legnagyobb gabonapiacokon már hetek óta esik a búza ára, ezért ex- sportőrjeink nem képesek eladni a búzát olyan áron, ahogyan azt a búzaértékesítő hivatal hetekkel ezelőtt megállapította. Az export emiatt megszűnt és most még 30 ezer vagon búza várja a külföldi vevőket, mert az egész országban ennyi az exportálandó készlet. A búzaértékesítő bizottság foglalkozott az export ügyével és a búza minimális árát 185 angol shillingben állapította meg. Egyúttal 3500 vagon búzának Csehszlovákiába való szállítását is megengedte hadianyagok elllenében. Még 2500 vagont a nagy cégek külön is exportálnak. Csak akkor követelhetnek az utódok temetési segélyt, hogyha az alkalmazott elhalálozása pillanatában munkaadója szolgálatában volt Özvegy P. S-né az aradi Astra-gyár ellen keresetet adott be azon a címen, hogy nem kapta meg a 3500 lejt kitevő összeget, ami a munkaügyi törvény 77-ik szakaszának második bekezdése értelmében elhunyt férje után két hónapra megillette volna. A törvény vonatkozó szakasza szerint ugyanis az elhunyt munkás utódait a néhai alkalmazott két hónapi illetménye illeti meg. Az aradi munkabíróság helyet adott a keresetnek, ami ellen a munkaadó gyárvállalat a törvényszékhez felebbezéssel élt. Kérelmében előadta, hogy a munkabíróság csak törvénysértéssel és a tényállásban foglaltak figyelembe vételének elmulasztása mellett kötelezte az Astra-gyárat az összeg megfizetésére. Ilyen címen csak akkor jár az elhunyt alkalmazott utódainak idézett törvény utasításai szerint megfelelő összeg, hogyha az elhunyt valóban alkalmazottja volt a munkaadónak. Márpedig ez a körülmény jelen esetben nem állott fenn, mert a néhai alkalmazottat az Astra-gyár 1936 január 14-én elbocsátotta alkalmazásából és ez alkalommal a munkaügyi törvény 60-ik szakasza szerint azt a hét napot, amely betegség folytán részére járt, megfizette. Az elhunyt tehát még életében megszűnt a gyárvállalat alkalmazottja lenni, mert munkaadója és közötte a jogviszony az idézett hét nap megtérítése folytán megszűntnek tekinthető. Az alkalmazott 1936 február 19-én hunyt el és így az utódok részére nem jár a törvényben szereplő összeg. Az aradi törvényszék helyt adott a felülvizsgálati kérelemnek és a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a kereseti kérelemnek a jogviszony előbb történt megszűnése folytán - mivel a halál a későbbi időpontban következett be - törvényes alapja nincs. Mennyi volt az adóbevételünk fogyasztási adóból A pénzügyminisztérium közzétette az ez év első negyedében elért fogyasztási adóbevételről szóló kimutatását. A kimutatás szerint, a hengerelt vas kivételével, a fogyasztási adóbevétel 889 millió 389.529 lej volt. A hengerelt vas fogyasztási adójáról szóló kimutatás még nem készült el. Ebben az összegben a legnagyobb tétel a kőolaj fogyasztási adó, ami 381.683.000 lejt tett ki. Ezután sorrendben következik a cukorfogyasztási adóból elért bevétel, amely 376.084.000 lejjel szerepel. A fennmaradó öszszeg a következőképpen oszlik meg: Szénsav 8,066.730, cement 15,424 799, izzólámpa 512.000, liszt 34 millió 847.000, növényi olaj 32 millió 435.000, sav 1 millió 646.000, szövetek 38 millió 751.000 lej. A fogyasztási adóbevétel minden tételnél nagyobb volt ebben az évben, mint a múlt esztendőben. Különösen megnövekedett a bevétel a cementfogyasztási adóból. Mit fogyasztunk egy életen át? New York Társadalomtudományi Kutatóintézete kiszámította, hogy az átlagember 70 év alatt a következő mennyiségű tápszereket fogyasztja : 200 - 250.000 kiló kenyér, 12.000 tojás, 280-300 mázsa hús, 100 mázsa hal, 600 mázsa burgonya, 3-3 mázsa a kedveltebb főzelék- és gyümölcsfajtákból és 250.000 liter folyadék. Ugyanennyi idő alatt az átlagember 15 millió köbméter levegőt lélegzik be.