Külkereskedelem, 1961 (5.évfolyam, 1-12. szám)
1961 / 1. szám - dr. Willi Kunz-dr. Rudolf Brauer: A szocialista nemzetközi munkamegosztás és gazdasági komplexumok képzése
kezik pl. többek között az átlagon felül energiaigényes iparágakra. Egy viszonylag lezárt gazdasági komplexum létesítésére irányuló kísérletek a kisebb vagy akár a közepes nagyságú országokban a társadalmi munka hasznosságának jelentős csökkenéséhez vezetnek. Ugyanakkor egy ország gazdaságának túlzott szakosítása és a lemondás arról, hogy a gazdasági ágak helyileg legkedvezőbb komplexumát hozzuk létre, szintén a munka társadalmi hatásfokát rontja. Hogy a szocialista országok többsége (a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kivételével) gazdaságát egy vagy néhány alapanyagra támaszkodva, komplex módon fejleszthesse és egyben a termelőerők fejlettségi fokát maximálisan emelhesse, a nemzetközi szakosítás ezen országok között gazdasági szükségszerűséggé lett; ezek az országok tehát objektív okok miatt kényszerülnek a szakosításra. Ez az alapja az átfogó, nemzetközi gazdasági komplexumok kialakításának, amelyben több szocialista ország népgazdasága, vagy azok egyes részei munkamegosztás révén egymáshoz mind közelebb jutnak és egymást kiegészítik. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a termelőerők racionális területi megoszlásának, illetve a gazdasági komplexumok hasznosságának határai változók. Ezek a határok függnek a termelőerők és a szállítási eszközök fejlettségi fokától. A termelőerők általános, gyors fejlődése a termelésnek kis területen megvalósuló kombinációja irányában hat, a szállítási eszközök fejlődése viszont tendenciájában a gazdasági körzetek kiterjesztése felé irányul. Minőségi eltérés áll azonban fenn országos, illetve nemzetközi gazdasági komplexumok tervszerű létesítése között. Nemzetközi síkon a termelési együttműködésnek csak a legfontosabb arányait tervezik meg, illetve egyeztetik össze. Ebből adódik viszont, hogy a nemzetközi gazdasági komplexumok kialakítása olyan nemzetközi munkamegosztás alapján történik, amelyben az egyes országok különböző súllyal vesznek részt. Következésképpen a nemzetközi szakosítást először az eltérő természeti adottságok (nyersanyagelőfordulások és éghajlati viszonyok, amelyek különösen kedveznek bizonyos mezőgazdasági kultúráknak), másodszor az optimális termelési nagyságrendek határozzák meg, amelyek a termelés gazdaságosságát biztosítják. A nemzetközi szakosítási megállapodásoknak nagy jelentőségük van az egész fémfeldolgozó iparban, valamint a vegyiipar egyes ágaiban, ahol kötelező megállapodásokban kell leszögezni, milyen fajta gépeket és felszereléseket milyen mennyiségben gyártsanak az egyes országokban, mind a belső szükséglet, mind a többi szocialista ország szükségletének fedezésére. Szükségszerű tehát, hogy a természeti adottságok, valamint a vállalt nemzetközi termelési kötelezettségek mind döntőbb szerephez jussanak az egyes szocialista országok fémfeldolgozó- és vegyipara termelési profiljának kialakításában és hogy ezek a tényezők határozzák meg a közös, nemzetközi gazdasági komplexumban elfoglalt helyüket. E szakosított termelés körül (elsősorban az I. alosztályban) csoportosul a többi szükséges, egymással összefonódott ágazat, s így alakul ki az ország egész gazdasági profilja. Amilyen mértékben növekszik a nemzetközi szakosítás, amilyen mértékben vállalnak magukra az egyes szocialista országok nagyobb szabású szakosítási kötelezettségeket, olyan mértékben kell figyelembe venni az országos gazdasági komplexumok kialakításához vezető törvényszerűségeket, hogy elkerüljük a téves vagy elsietett szakosítási intézkedések következtében az országos újratermelési folyamatban adódó zavarokat. Az egyes országok nemzeti gazdasági komplexumaik kialakításánál különböző természeti adottságokból indultak és indulnak ki; ezek 1. az országok területe és földrajzi fekvése; 2. a kitermelésre érdemes természeti kincsek, amelyek mint nyersanyagforrások a kitermelő iparágak fejlődésének alapjául szolgálhatnak és amelyek nem állanak mindenütt azonos mennyiségben és minőségben rendelkezésre; •». • • i^e. ' 3. az éghajlati viszonyokban, a mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület nagyságában, a föld termelőképességében fennálló különbségek; 4. a népesség számában, összetételében és sűrűségében mutatkozó eltérések. Az országos gazdasági komplexumok létesítését meghatározó természeti adottságok mellett figyelembe veendők az egyes országokban érvényesülő gazdasági tényezők és egyéb feltételek is. Ezek között elsősorban a következőkre kell figyelemmel lenni: 1 .a. termelési eszközök fejlettségi és differenciáltsági foka országonként, illetve országrészenként; 2. a természeti kincsek feltárásában elért színvonal és a rendelkezésre álló energia mennyisége; 3. a földrajzi fekvés és a szállítási feltételek; 4. a rendelkezésre álló munkaerő és annak minőségfoka; 5. a szakosított tömegtermelés számára számításba jövő belső piac. Noha a kapitalizmusból átvett örökségként a termelő erők fejlettségi fokában igen nagy eltérések álltak fenn a komplex gazdaság bizonyos vonásai minden egyes országban kialakultak. Minden országban többé-kevésbé fejlett és specializált mezőgazdasággal találkozunk. A különböző országok az ipari termelés bizonyos, erősen f eltérő fokára jutottak el, ezen belül kialakultak egyeshagyományos ágak. Nézetünk szerint ahhoz, hogy optimális gazdaság komplexumokat létesíthessünk, az ipar szocialista rekonstrukcióját és az országok további iparosítását elevi összhangba kell erözni a nemzetközi szakosítással. Általában szükséges, hogy minden ország fejlessze a műszaki fejlődés szempontjából jelentős iparágakat, de ez nem kötelező minden részletszektorban. A szociálist, ipari államoknak rendelkezniük kell: 1. saját energiagazdasággal, amelyben a súlypont fokozatosan a legracionálisabb energiahordozókra kerül és a nemzetközi hálózat részét képezi; 2. saját építő-, illetve építőanyagiparral; 3. a fémkohászat különböző ágaival; 4. a korszerű gépgyártás különböző ágaival; 5. a vegyiipar különböző ágaival, elsősorban azokkal amelyek termeléséhez a szükséges nyersanyagok rendelkezésre állnak; 6. fejlett, sokoldalú könnyűiparral; 7. saját élelmiszeriparral; 8. intenzív, nagyüzemű mezőgazdasággal és erdészettel; 9. fejlett szállítási hálózattal. 2 FIZESSEN ELŐ 4 KÜLKERESKEDELEMRE Előfizetéseket felvesz s a Posta Központi Hírlapiroda Bp. V. József nádor tér 1. Csekksz. 61.066 Előfizetési díj : félévre 24.—Ft negyedévre 12.— Ft