Külkereskedelem, 1966 (10.évfolyam, 1-12. szám)

1966 / 1. szám - NAPIRENDEN

пак és a jövőre szóló, az anyagi érdekeltség fokozódásának jegyé­ben megvalósuló elhatározások­nál az új külkereskedelmi árak orientáló szerepe máris érvénye­süljön. Az új árak lépcsőzetesen kerülnek bevezetésre (1966. ja­nuár 1-gyel általában a régi és új szerződéses árak közti különbség felével korrigálják az árat, míg a végleges új ár, egyes kivételektől eltekintve, 1967. január 1-gyel lép életbe). A fogyasztási cikkek (könnyű­ipari, tartós fogyasztási cikkek, kiszerelt élelmiszeripari termé­kek) exportja jelentős helyet fog­lal el Magyarország külkereske­delmében. Az 1966. évi terv elő­irányzata szerint ezen termékek exportjának tovább kell növeked­nie. Az export növelésére a már ismert és gyakorlatban alkalma­zott lehetőségeken kívül további lehetőségek is vannak, ha a kiala­kítandó módszerek nem is köny­nyen, máról holnapra valósíthatók meg. E szektorban az elmúlt évek­ben a magyar ipar számottevő eredmény­eket ért el, igen sok ter­mékünk (kötöttáru, bőrkesztyű, cipő, harisnya, st­b.) ma már olyan minőségű, hogy a konkurrencia­ké­pességünket biztosítani tudjuk olya­n piacokon is, ahol komoly hazai és külföldi versenytársak­kal kell felvennünk a versenyt. Az áru minőségében bekövetke­zett változásokat azonban пет követi elég gyors változás az el­adási módszereikben. Ennek kü­lönböző okai vannak. Az elmúlt években uralkodó mennyiségi szemlélet rányomta bélyegét kül­kereskedelmi tevékenységünkre is. Emiatt és a hidegháborús lég­kör következtében nem mindig a legfelkészültebb külföldi eladási szervezet állt vállalataink rendel-Az árkorrekciók eddigi tapasz­talatai alapján is megállapítható, hogy a KGST-n belüli külkeres­kedelem előnyei, a szocialista or­szágok termelési- és árustruktú­rájának kedvező realizálása a kül­kereskedelemben, az előnyös cse­rearányok, a stabil árukapcsolato­kat biztosító hosszúlejáratú meg­állapodások stb., a jövőben is vál­tozatlanul érvényben maradnak a magyar külkereskedelem számá­ra is­ kerésére. Olyan partnerek voltak ezek, akiknek fő eladási érvük az olcsóbb ár volt. Ilyen alapon vál­lalták nagyobb mennyiségű áru eladását is. A Magyarország és a nyugat-európai országok között érvényben levő kontingens-rend­szer is bizonyos mértékig abba az irányba tereli a kereskedelmi partnereket, hogy a kontingen­sekben meghatározott mennyisé­geken igyekezzenek túladni. Kapcsolataink egy része az el­mondottak következtéiben nem­ is fáradozik azon, hogy megkeresse az értékesebb vevőkört, hogy is­mertesse a magyar megbízókkal a piaci helyzetben bekövetkezett változásokat, a vevőknek az áru értékét emelő kisebb-nagyobb módosítások (szín, választék, stb.) iránti igényét. Ilyen piaci munka folytán jutnak el egyes termé­keink a nyugat-európai városok „keleti negyedeibe",­­ holott mi­nőségük révén sokkal előkelőbb helyet érdemelnének. A külkeres­kedelmi vállalalatok sokat tettek már a helyzet javítására, d­e a megszokásokon nehéz változtatni. A magyar törekvésekkel párhu­zamosan a külföldi piacok objek­tív feltételei is változóban van­nak. Új eladási módszerek alakul­tak­­ki a fogyasztási cikk­ kereske­delemiben, amelyek fő jellemzője, hogy a régi értelemben vett kiske­reskedők fokozatosan eltűnnek, helyettük egyre nagyobb szerep­hez jutnak az áruházak, a külön­böző üzletház-láncolatok, stb. Egyik legújabb és igen dinamiku­san fejlődő­­form­a, ha részesedé­sük ma még nem is túl nagy, a Mail Order House (az NSZK-ban: Versandhaus) rendszere. E módszer szerint a fogyasztó a ki­küldött katalógus alapján választ­ja ki a szükséges árut és azt 48 órán belül a kívánt minőségben, kifogástalanul csomagolva, hitelre megkapja. Ez a rendszer bizonyos mértékig elmossa, elhomályosítja az egyes cikkek árát s a fogyasztó szívesen vállalja a megfelelő mi­nőségű áru, a kényelem ellenében a magasabb árat is. A Mail Order House igyekszik kiikapcsolni a közvetítőket, kis vá­lasztékból nagy mennyiségeket rendel. Természetesen az ilyen tí­pusú üzletházak szerepének, je­lentőségének növekedése ellenére sem lehet lebecsülni a régi típusú áruházak, üzletház-láncolatok je­lentőségét sem. A felesleges és nem megfelelő közvetítők kikap­csolását mindegyik forma lehető­vé teszi.­­Emellett az áruházak is fontosak abból a szempontból, hogy propaganda-lehetőséget te­remtenek új áruink számára. Az egyes áruházakban rendezett Ma­gyar Heteknek is ez volt az egyik hatása. Vállalataink részéről egy idő óta már megindult a kezdeményezés, hogy a régi kapcsolatok helyett fo­kozottabban fordulnak az áruhá­zak és a hasonló típusú eladási szervezetek felé. Ezek előnye nem vitatható: a legjobb vásárló réte­geket szerezhetik meg áruink szá­mára egy adott országban, az áru jobb kezekbe kerül, magasabb ár biztosítható. Természetes viszont az is, hogy ez a forma fokozott kö­vetelményeket támaszt a szállítá­si határidőkkel, áruink minőségé­vel szemben, biztosítani kell a raktárról való szállítást. Érdemes azonban a megkezdett úton to­vábbhaladni és mind a termelés, minind a külkereskedelem oldaláról megteremtem fogyasztási cikk ex­portunk növeléséhez, a jobb ár­munkához szükséges feltételeket. Új piaci módszereket a fogyasztási cikkek exportjában!

Next