Külkereskedelem, 1971 (15.évfolyam, 1-12. szám)
1971 / 1. szám - A Kamara közgyűlése után
A Kamara közgyűlése után A Magyar Kereskedelmi Kamara tevékenységének köre együtt szélesedik a magyar gazdaság fejlődésével és a tagvállalatok önállóságának növekedésével. A Kamara harmadik közgyűlésén — ahol 308 tagvállalat vett részt, szemben a tavalyi 266-tal — a tevékenységi kör felfogásáról sok szó esett. Érthetően, hiszen ma már a kamarai tagvállalatok az összes exportra termelt érték mintegy 73 százalékát állítják elő, és mert a kamarában a termelés és az értékesítés egyaránt képviseletet nyert. S ma már a kérdés úgy vetődik fel — túl az érdekvédelmen —, hogy nemcsak a vállalatok véleményét, érdekeit kell a felsőbb szervekhez továbbítania, hanem fokozottan szükség van arra, hogy a felülről kiadott feladatokra mozgósítsa a vállalatokat. A két érdeknek — a vállalatinak és az államinak — szinkronban kell lennie a Kamara tevékenységében, akárcsak a gazdasági életben. A közgyűlési vitában ezért az egyik központi kérdés a Kamara jövőbeni feladata volt. A tagvállalatok részéről felszólalók és a bizottságok elnökei nagyon konkrét és eléggé körülhatárolt igényekkel léptek fel. Javasolták például, hogy a Kamara hangolja össze a vállalatok külföldi tevékenységét, hogy ne a külpiacon találják magukat egymással szemben, vagy ne ott keressenek új piacot és beszerzési forrást, ahol már egy magyar vállalat működik. Többnyire nehéz megoldani nagyobb piaci feladatok teljesítése során a fővállalkozó problémáját. Még nehezebb egy ilyen komplex feladatban érdekelt több tárca és külkereskedelmi vállalat együttműködését megszervezni. Ezt is a kamarától várják. Előtérbe került a vállalatok közvetlen kapcsolata más országok, elsősorban a szocialista országok hasonló profilú vállalataival. Ez mind a piackutatás, az előnyös beszerzés szempontjából, mind pedig a vállalatok közvetlen termelési, értékesítési kapcsolatainak fejlődése szempontjából rendkívül fontos. A külföldi országokban levő kamarai képviselők ebben sokat segíthetnek, s a tagság várja is ezirányú tevékenységüket. De legalább ilyen fontos a vállalatok kapcsolatának, koordinált tevékenységének előmozdítása az országon belül. Mint valaki megfogalmazta a közgyűlésen: „a Kamara maradjon híd valamennyi népgazdasági ág között". Egyik oldalon áll a tagvállalatok igénye, és a vállalatok az eddigi hatékony munka kiegészítéseként újabb és újabb problémák megoldását követelik. A másik oldalon, de nem vele szemben van az állami vezetés igénye a kamarától. A közgyűlésen dr. Tímár Mátyás a kormány nevében aláhúzta, hogy több síkon várnak segítséget a kamarától. A szervezet és tagsága sokat segíthet a kormányközi megállapodások, a távlati együttműködési szerződések kellő megalapozásában, kapcsolatokat külföldön a közgazdászokkal és az üzleti körökkel. A kamara a maga klasszikus feladatain túlmenően sok segítséget nyújthat az államapparátusnak, ha megfelelő keretet biztosít rá, hogy a vállalatok gyakorlatában felmerülő problémák ezen a fórumon át is felszínre kerüljenek. Ez összhangban van gazdaságirányítási rendszerünk céljaival és állami életünk demokratizálásának erősödésével is —– mondotta a miniszterelnök-helyettes. A Külkereskedelmi Minisztérium képviseletében Baczoni Jenő miniszterhelyettes egészítette ki a kamara és a tagság előtt álló feladatokat. A minisztérium és a Kamara között az együttműködés megfelelő, kölcsönösen segítik egymás munkáját, legalábbis felső szinten. A minisztérium osztályain még keveset tudnak a Kamara különböző bizottságaiban folyó vitákról és a konzultációk során kialakult véleményekről. A kölcsönös információ javítására van elég tennivaló. Baczoni Jenő felhívta a közgyűlés résztvevőinek figyelmét, hogy ma még kevés helyen tapasztalható, hogy a vállalatok perspektívában gondolkodnának. Inkább az a jellemző, hogy a pillanatnyi konjunktúrát használják ki az elérendő optimális nyereség megszerzésére. A Kamarának segítenie kell olyan stratégia kidolgozását, amely a perspektivikus célokat is biztosítja és nemcsak a pillanatnyi konjunkturális helyzetre épít. Ez lehet, hogy ma kisebb hasznot hoz, de holnap tartósan nagyobb előnyöket biztosíthat. A stratégia kidolgozása körültekintést, széles körű informáltságot és alapos közgazdasági munkát jelent azon túl, hogy természetesen megfelelő piacképes árura is szükség van. S ezek során rendkívül fontos a közgazdasági gondolkodás biztosítása, a kereskedelempolitikai célok közgazdasági elemzése. A Kamara feladatai tehát ma már túlnőnek a hagyományos értelemben vett külkereskedelmen és kiterjednek nemzetközi gazdasági kapcsolataink széles körére. Lapunk is ehhez az irányzathoz alkalmazkodik. Ha a külkereskedelmi vállalatok és a termelővállalatok dolgozóinak nemzetközi szemléletét, nemzetközi gazdasági gondolkodását akarjuk fejleszteni, akkor nem elég csak a külkereskedelemmel foglalkozni. Szükséges a nemzetközi gazdasági együttműködést a maga teljes szélességében átfogni. Nyers Rezső az MSZMP X. kongresszusán mondott beszédében megjegyezte: „Jelenleg a tőkés világ kereskedelmének jelentős hányada, mintegy 20 százaléka, már nem hagyományos készárucsere, hanem a tudományos és termelési kooperáció közvetlen folyománya." Lapunk úgy szolgálja a gazdasági élet és minden olvasója érdekeit, ha a külkereskedelem problémáit mélyebben elemezve, a kereskedelempolitikai célok közgazdasági tartalmát feltárva, magvas megfogalmazásba ad elméleti és gyakorlati segítséget az érdekelteknek. További feladata a Kamarának, hogy szélesítse a