Kurír - esti kiadás, 1990. július (1. évfolyam, 1-22. szám)

1990-07-02 / 1. szám

1990. július 2. Berágtak a dohányosok W. D. Guthrie nagypapája nagyjából egyszerre szívott és rágott dohányt­­ 104 évéből mindössze 90 évig, így nem csoda, hogy Guthrie, egy második ge­nerációs dohányültető nemigen fogadja el a do­hányzás körüli vitákat. Ellenben a tény - hogy a dohány „dohányt” jelent - inkább érdekli. Amíg egy hektár búza 586 dollárt hoz, addig egy hektár dohány 3478-at. Nem csekély kü­lönbség. Észak-Karoliná­ban, amely kétharmadát produkálja az Egyesült Ál­lamok dohánytermelésé­nek, 906 milliót hozot­t az elmúlt évben. Ez majdnem nyolcszorosa annak az összegnek, amit az összes zöldségtermelés hoz ugyanebben az államban. 1988-ban az amerikaiak 37,8 milliárd dollárt köl­töttek dohányárura, vagyis 2,3 milliárddal többet, mint az előző évben. Nemcsak az ültetők húznak hasznot a dohányból - az állam 11 milliárd dollárt vett ki 1988- ban a dohánycikkek eladá­sa után. Bár egyre keve­sebb amerikai dohányzik, a nemzetközi piac nő. A dohányzásellenes mozgal­mak mind jobban zavarják a dohányültetőket. Az ame­rikaiak egészségéért har­colunk, és nem a dohány­ültetők ellen - hangoztat­ják a tiltakozók. De mit tud­nak ajánlani a dohánylevél helyett ezek a mozgalmak az ültetőknek? Nincs sem­mi, ami ezt a növényt he­lyettesíteni tudná, lega­lábbis olyan, ami legális. Észak-Karolinában 1,5 milliárd dollár értékű mari­huánát termesztettek - jelentették a hivatalos szervek. Az összehason­lítást a dohányültetők sze­mélyes sértésnek veszik, hisz számukra a dohány­ültetés tradíció. Hagyo­mánytisztelő mottójuk is: ültess dohányt, számláid fizetve. Kétforintos interjú A hitoktatás tárgyában ter­jesztett be önálló indítványt hétfőn a parlament elé Ha­raszti Miklós, az SZDSZ képviselője. - Ennyire vallásellenes az SZDSZ, hogy kiszorítaná az iskolákból az egyházat, a hit­tant? - Köszönöm a kérdését, mert végre elmondhatom, szó sincs arról, hogy vallás­­ellenesek lennénk! Éppen az egyházak szabadsága ér­dekében akarjuk elérni, hogy ne a tan­tervbe illesztett hit­oktatást vezessék be szep­tembertől, hogy ne legye­nek a hitoktatók a tantestü­let tagjai, hogy ne szerepel­jen a bizonyítványban a hit­tan hallgatásának ténye. Hi­szen a hitoktatás egyházi misszió, meg kell adni nekik a lehetőséget - mind a har­mincnégy felekezetű­ek! -, hogy ezt meg is tudják ten­ni. Ezért felszólítjuk a kor­mányt, hogy az egyházak­nak a hitoktatáshoz szüksé­ges ingatlankérelmeit vizs­gálja meg, és villámgyorsan intézze el. - Módosítani akarják a lelkiismereti és vallásszabad­ságról idén elfogadott törvényt. Mi lesz, ha a keresz­tény­demokrata „ihletettségű” parlamenti többség elveti az indítványukat? - Csak abban akarjuk módosítani a törvényt, hogy kimondja: a hitoktatás egy­házi feladat,­tanrenden kívül kell szerepelnie, s a költ­ségek nem terhelhetik az iskolát. Ha nem fogadja el a többség, az Alkotmánybíró­sághoz fordulunk. Mert az állampolgári jog, hozzátar­tozik a lelkiismereti szabad­sághoz, hogy sem a vallást ne kelljen bevallani, sem a felekezeti hovatartozást. Mindenki - minden fele­kezet tagjai! - részesüljön hitoktatásban, ha ezt igény­li. De senkit nem lehet arra kényszeríteni, hogy mintegy nyilatkozatot tegyen arról: hívő-e vagy sem, keresz­tény-e vagy zsidó, esetleg buddhista. Szerintünk er­kölcstant sem kell belevenni a tanrendbe, de a kultúrtör­téneti értelemben vett vallás­­történetet igen, arra szükség van. SERI­ Sm AZ AMERIKAI ZÁSZLÓ LEKÖPHETŐ Fontosabbak a szabadságjogok Amerika a szabadság hazája. Ez a megállapítás igaz is, meg nem is. Igaz, mert már több mint két­száz éve az alaptörvény rögzíti a szólásszabadságot, a fegyvervise­lési jogot és más efféléket. Mind­ezt az amerikaiak nem győzik hangsúlyozni, mint példamutató erényt. Ugyanakkor ez a teljes szabadság olyan tetteket is lehe­tővé tesz, amelyeket a világ szin­te összes országában rendkívül szigorúan büntetnek. Az egyik legmagasztosabb nemzeti jel­képnek számító, csillagos-stráfos lobogót például büntetlenül el lehet égetni, meg lehet taposni, szét lehet szaggatni. Hoztak ugyan törvényt az ilyen meg­szentségtelenítések büntethető­ségére, azonban a Legfelsőbb Bíróság ezt alkotmányellenesnek minősítette. Az indoklás szerint az effajta törvény korlátozza a vélemény-nyilvánítási szabad­ságot. Az amerikai közvélemény azonban egyre nagyobb nyo­mást gyakorol a törvényhozók­ra, így Bush elnök javaslatot tett az alkotmány megfelelő módo­sítására. Az ilyenkor szükséges kétharmados többségből viszont a Képviselőházban 35 szavazat hiányzott, csak 254-en voksoltak arra, hogy a nemzeti zászló meg­­gyalázóit felelősségre lehessen vonni. L. I. A kis Murphy törvényei ALAPTÖRVÉNY 1. Mindig a felnőttnek van igaza. 2. Ha mégis a gyereknek van igaza, akkor életbe lép az első szabály. ZOLIKA APATÖRVÉNYE Ha két apánk van, a jobbik nem velünk él. PISTI VÁLÁSI AXIÓMÁI 1. Ha a szülők elválnak, a gye­rek jár a legrosszabbul. 2. Ha nem válnak el, néha ak­kor is. PÉTER UDVARLÁSI AL­APTÉTELEI 1. Akinek a barátod udvarol, azzal mindent lehet csinálni. 2. Akinek te udvarolsz, az csókolózni sem akar. ADRIENN TESTVÉRSZINDRÓMÁJA Mások kistestvérei mindig elviselhetőbbek. Kiegészítés: mások szülei is. TOMI ÖRÖKLÉSI TÉTELE Mindig azokat a tulajdonsá­gokat örököljük a szüleinktől, amelyeket a legjobban utá­lunk bennük. A KATI-FÉLE HÁLÓSZOBÁT ÖRVÉNY Ha a hálószoba ajtaja kulcsra van zárva, a szülők biztosan nem alszanak. Kiegészítés: de mindig azt állítják, amikor ki­nyitották az ajtót. BENCE ALAPTÉZISE Amelyik idegen kutya nem harap, amikor bele akarsz rúgni, az macska. NÓRI BÖLCSESSÉGEIBŐL 1. Mindenki éppen a leg­rosszabbkor hal meg. 2. A nagymama mindent megenged. Kár, hogy nem ő szült. GERGŐ IDENTITÁSTÉTELE Semmi biztosíték nincs arra, hogy a szüleid valóban téged hoztak el a kórházból. ZSUZSIKA KLOTYÓTÖRVÉNYEI 1. Ha az utcán pisilned kell, biztos, hogy sehol sincsen nyilvános vécé. 2. Nyilvános vécé közelében sohasem kell pisilned. AZ ÉVI-FÉLE TÉZIS A mosogatóvíz a tárgyak tö­rési együtthatóját a többszö­rösére növeli. Nógi Csíki rendőr csikicsuki Eddig meg nem erősített hírek szerint az utóbbi két hétben a Csíkszeredai rendőrök több mint fele nyújtotta be felettesének át­helyezési kérelmét. A jövőben mindannyian románlakta vidé­ken akarnak szolgálatot telje­síteni, mivel a rebellis székelység enyhén szólva nem szíveli a többségében román nemzetiségű „policájokat”. Mint ismeretes, június derekán, a bukaresti Egye­tem téri zavargások előestéjén 2000 feldühödött székely atyafi nyomult be Hargita megye szék­helyén a rendőrség épületébe. A támadás oka az volt, hogy néhány perccel korábban románra cserél­ték le a korábban kétnyelvű „po­­litia-rendőrség” feliratot. A rend­őrök hiába hivatkoztak egy bu­karesti keltezésű utasításra, bőrü­ket teljes joggal féltve kénytele­nek voltak visszaállítani az erede­ti állapotot. Noha a kedélyek az­óta némileg lecsillapodtak, a la­kosság és a rendfenntartó erők közötti viszony korántsem mond­ható szívélyesnek. Utóbbiak máig megtarthatták a diktatúra idején szerzett kiváltságaikat, és ez igen­csak csípi a nehezen felejtő szé­kelység szemét. De azt sem sza­bad elfelejteni, hogy a rendőrség a Securitate nyílt támogatásának elvesztésével jószerével magára maradt a Székelyföldön... (b­f)­ ­ Marek Michalski rajza Augusztus 21-én, a Magyar Nemzeti Galériában nyílik meg a nemzetközi karikatúrafesztivál. Ennek anyagából válogattunk. 3 F­okozatok (Mottó: Ez itt nem a külügyminiszter ostorozásának helye) Csakhogy. A külügyminiszter azt mondja a Nap Tv-ben, hogy ha egy olyan „érdektelen és elszigetelt” országot, mint mondjuk Albánia, külső támadás érne, akkor egy ilyen akció „kevesebb felháborodást váltana ki, világméretekben nem vonna maga után olyan retorziókat”, mintha Magyarországot érné ag­resszió, azt a A­agyarországot, amely „Európa figyelmének középpontjában van és osztatlan rokonszenvnek örvend”. Más szóval Albánia megnézhetné magát, mi azonban védettek vagyunk. Makacs emlékezetünkben felközlik egy régi történet egy kicsiny országról, Az „akkori idők Albániá­járól”. Ezt az országot Etiópiának, ismertebb nevén Abesszí­niának hívták, és Mussolini katonái rohanták le a ’30-as évek közepén. Ennek az országnak a császára, bizonyos Hailé Sze­­lasszié csakhamar megjelent a Népszövetség, az akkori ENSZ előtt, és kétségbeesetten kért oltalmat hazájának, mondván: ha bennünket nem segítetek ki, hamarosan ti jöttök sorra. Nem hittek neki. Kevés volt a felháborodás, kevés volt a re­torzió. Hanem amit a Négus megjósolt, az maradéktalanul bekövetkezett. Ilyenformán azt mondjuk, az agressziónak egyáltalán nincsenek fokozatai. Morális fokozatai pedig vég­képpen nincsenek (ld. még: kisebb felháborodás). Nincs olyan, hogy ez itten a kedvencem, ezt nem hagyom, az meg törpe is, nem szeretem is, egye a fene. Aki itt méricskél, az nézze meg jól a centiméterét. Nem létező számokat talál rajta. _________________________________________) FORRÓ SZENTMISE Béni bácsiért „Aki mindenáron meg akarja tartani életét, elveszíti azt, de aki elveszíti életét érette, meg­találja azt” - a tegnap esti szentmise főigéje egybeolvad a harangok zúgásával és Rajeczky Benjamin perjel emlékével. A mátrai Pásztó község katolikus temploma délután hatkor min­den honi lélek otthona. Moz­dulni nem lehet, a levegő meg­állt, a karzatról mégis üde le­ányhangok éltetik Szent László királyt. Dr. Kovács Endre egri segédpüspök Máté szavaival ér­zékil Rajeczky atya szellemét, aki a tudománynak és Istennek szentelte áldozatos életét. Ez így nagyon fennkölt, ám igaz. Ez is igaz. Az atya, a perjel, a zenetudo­mányok doktora tavaly hunyt el, csaknem egyidősen a századdal. Emléke, lénye minden túlzás nélkül nemhogy egy misét, de egész regényeket ér meg. - Ő nem Rajeczky, ő Béni bácsi, a világ legdrágább embere volt -mondják, akik szerencsések voltak őt ismerni. Derűs, szi­porkázó, mindenkivel szót értő, a nyúlszívű európai 1917-től a ciszterci rend tag­ja, aki előbb teológiát tanul az innsbrucki egyetemen, doktorál, majd Kodály növendéke a Liszt Ferenc Zeneművészet Főisko­lán. Közben 1926-tól ’45-ig a Szent Imre Gimnázium tanára, majd prior Pásztón, és a nép­zene lektora a budapesti tudo­mányegyetemen. A rend idő­közben - az ismert okokból - feloszlattatott. Rajeczky atyát azonban nem lehetett leírni. 1950-től muzeológus a Nép­rajzi Múzeum népzenei osztá­lyán. Tevékenységi köre - az egész középkori magyar zene­­történet, a gregoriántól a nép­zenéig - felsorolhatatlan, hite, emberszeretete felfoghatatlan. Az ország helyett - egyelőre - egy egész faluközösség tisz­telgett Béni bácsi előtt. KOVÁCS ÉVA

Next