Kurír - esti kiadás, 1991. szeptember (2. évfolyam, 169-189. szám)
1991-09-02 / 169. szám
991. szeptember 2. Ki viszi a labdát? Egy párt véleményében benne vannak a saját vágai - mondja dr. Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. - Ez módosulhat a koalícban a többi párt véleményének a figyelembevételvel. A kormányzaton belül pedig realitásokkal isell ütköznie, tehát a koalíciós tárgyalás döntése mindenképpen kontroll alá került, a megvalósíthatóág kontrollja alá. Ez kormányzati feladat. Viszont aormány is határozottabban léphet fel, ha tudja,ogy a koalíciós pártok és a képviselők garantáltan mellette állnak. De a hárompárti egyezkedések és érvezések - ez kritika -nem elég mélyrehatóan ajlottak és esetlegesek voltak. Szándékunk - mind Kisgazdapártnak, mind az MDF-nek, mind a KDNP-nek -, hogy ezen javítsunk. Úgy hallottuk, hogy koalíciós tárgyalásra készülök... - Az erre vonatkozó szándék és levélváltás híre zömmel láthatóan elterjedt a magyar közéletben folytatja dr. Surján László. - Erre rakódott rá mindaz a hordalék, ami itt most pletykaszinten erjed, hogy ki lesz az ilyen, ki lesz az olyan mniszter... Az én személyes meggyőződésem és reményem, hogy ma a kormány előtt álló feladaok megoldását nem segítené elő, hanem hátrálítná bármilyen személyi változás. Nem arról vanzó, hogy ez a létező legjobb csapat, de ha állanóan cseréljük a babákat, akkor nem lesz, aki véigviszi a labdát. - Beszélik, hogy miniszterelnök-helyettest akarok, mi erről a véleménye? - A miniszterelnök-helyettesség - a mi megítéésünk szerint - idegen funkció az alkotmányjogiondolkodástól. A magyar hagyományban nem szerpel, a kommunizmus évtizedei alatt létezett, de vaójában jelentős jövedelem felvételére alkalmas semmttevés, mert vagy a miniszterelnök-helyettes alá legyömöszölt miniszterek jogkörét csorbítja, vagy a miniszterelnök az, aki csak felveszi a fizetését. A miniszterelnök az ország generális politikáját irányítja s élő kapcsolatban van a minisztereivel, ide újabb épcsőnek a beiktatása felesleges adminisztratív lépés. Én tehát mereven ellenzem. - Hogyan vélekedik a párton belüli mozgásokról, ■z átülésekről? - Minél jobban formálódik a pártok arculata, mnál jobban meg fog indulni egyfajta átrendeződés. Ez nem baj. Mi nem örülünk az országos listás mozgásnak, és ez elvi álláspont, nem azért, mert nálunk ez történt. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartom hangoztatni, hogy a képviselők lelkiismereti szabadságát nem lehet adminisztratíven korlátozni. Megítélésem szerint az országos listás mozgás nem szerencsés. Az országos listára nem az egyén érdeme, hanem a pártvezetés bizalma teszi az illetőt. Ugrin Emese ügyében már nyilatkoztam, de szívesen nyilatkozom újra, mert vegyesek az érzelmeim. Személy szerint úgy érzem, hogy Ugrin Emese jó ideje eltávolodott a párttól, értem a döntését, és megkönnyebbüléssel vettük tudomásul a távozását. De erkölcsileg ezt nem tudjuk elfogadni. Ez feszültséget visz a Kisgazdapárt és a KDNP vezetése közé. Keressük a megoldást. Tagjaink, akik tömegével írnak levelet, nem a Kisgazdapártot, hanem Ugrin Emesét tartják hibásnak. Ugyanakkor én magam, hivatalosan, elnöki minőségemben levelet írtam a képviselő asszonynak, melyben elismertem lépésének jogszerűségét, de reményemet fejeztem ki, hogy az erkölcs fog győzni, és le fog mondani. Persze, más megoldás is elképzelhető azért, hogy ne maradjon komoly ék a két koalíciós párt között. CS. GY. Surján László: „A képviselők lelkiismereti szabadságát nem lehet adminisztratíve korlátozni” ÉN MINDENKIBEN CSALÓDTAM... Az éhezés nyolcadik napja Augusztus 25. óta tart a Parlament előtt az az éhségsztrájk, amelynek résztvevői követelik az emberjogi egyezmény ,hazai ratifikálását. - Én az összes pártban csalódtam! - mondja Tóth István nem kis indulattal a hangjában. De itt legalább tudom a célt. Gyalázatos, langyos dolog ez a kárpótlás, ahogy így elrendezték. Amíg meg nem döglünk, itt maradunk... - Tudja, mit mondok én? - szólal meg egy szabolcsi asszony, Sinkóné Orbán Katalin. - Ha nem lennék a Kisgazdapárt tagja, akkor is itt lennék! Újabb és újabb jogsérelmek érhetnek bennünket, mindenképpen nemzetközi bíróság elé kell vinni a tulajdonnal, a kárpótlással kapcsolatos hazai ügyeket. Máris van egy korrupt csoport, akik azt a földet árulják, ajándékozzák, ami soha nem volt az övék. Hogyan lehet a magyar parasztot arra kényszeríteni, hogy licitáljon? S ugyan milyen földet hagynak meg neki? Volt itt már egy MDF- képviselő, aki, bár nem mutatkozott be, azt mondta, már megvannak a szerződések arról, hogy az állami földek 85%-át el fogják adni. A kárpótlásnak nincsenek garanciái! A képviselőkről meg kiderült, hogy nem ismerik az emberjogi egyezményt, tehát azt sem, hogy mit mond a magántulajdonhoz való jogról. Amikor Szabad Györgygyel tárgyalt a delegációnk, ő Franciaország példáját említette, ahol csak huszonnégy év múlva ratifikálták ezt a dokumentumot. Szerintem ők - mármint a kormány tagjai - ráérnek. Megy a taktikázás, az adásvétel, az időhúzás. De velünk meddig játszhatnak még? Tizenhét évet töltöttem börtönben, én bírom az éhezést... - mondja keserűen Bosnyák Imre, a Magyarok Nemzeti Pártjának ügyvezető alelnöke. - Egyet kell tisztán látni - mondja Papp-Csuka István, a Független Kisgazdapárt szegedi képviseletében attól tartunk, ha lejár a kárpótlási törvényben kiszabott 90 nap, azok az ingatlanok is az állam tulajdonába mennek át, amelyeket idáig az állam csak birtokolt. A magyar föld külföldi bankoké lesz adósságcsökkentés vagy adósságcsere formájában. Ettől való félelmünket, a parlament most egyetlen gesztussal orvosolhatja, na ratifikálja az emberjogi egyezményt, tehát zöld utat enged annak, hogy bárki emberjogi, így tulajdonjogi sérelmeivel a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulhasson. KURUNCZI A sztrájkolók egészségét orvosok ellenőrzik I WDK Szent. 28-án Hamburgban, a rockfesztiválon fellépünk. Gyertek velünk! Jelentkezni lehet: MOTEAM KFT. XIV., Róna u. 171. g: 252-9922 p.. ■Pi + Jís* __________. könyv?! Ma, a nebulók legnagyobb bánatára, megkezdődött a suli. Az már most látszik, hogy ez a tanévkezdés - hasonlóan a korábbi évekhez - sem lesz felhőtlen. Kevés az iskola, és még kevesebb a jól felszerelt tanterem. Sőt, az idén még inkább érzékelhetővé válik - főleg vidéken - a szakképzett pedagógusok hiánya. Rendszerváltás ide vagy oda, még mindig nem fizetik meg becsülettel azokat, akik kezében a jövő generációjának sorsa van, így aztán nem csoda, hogy aki teheti, „elmenekül” a pályáról. Most is, mint szinte mindenkor, megint baj lesz a tankönyvellátással. A Tankönyvkiadó Vállalattól kapott információ szerint jó néhány tankönyv késve jelenik meg, így például az általános iskola nyolcadik osztályának második félévére szóló Társadalmi ismeretek című könyv csak szeptember 30-tól lesz kapható. Várhatóan késve jelenik meg több szakközépiskolai tankönyv és segédkönyv is, például: a Vállalati tervezés, a Gazdasági és jogi ismeretek. A vállalat illetékesei ígérik, hogy szeptember utolsó napjára ezek is a boltokban lesznek, ha nem jön közbe semmi. Nem a rosszmájúság diktálja, de még idáig mindig közbejött valami, ami miatt egyik-másik tankönyvet féléves csúszással lehetett megvásárolni. Az már biztos, hogy jelentős késedelemmel érkezik a diákokhoz néhány, a két tannyelvű gimnáziumok számára készült, idegen nyelvű könyv. A „csúszást” a tankönyvkiadó szerint többnyire a kéziratok késedelmes leadása okozza. Az általános iskolai, a gimnáziumi, valamint a szakközépiskolai tankönyveket a tanévkezdés előtt a fővárosban csak az iskolákban lehetett megvásárolni. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat folyamatosan szállítja a tankönyveket az egyes oktatási intézményekhez. Annyi bizonyos, hogy szeptember 9-ig csak az iskolákban vásárolhatók meg a tankönyvek. Azt követően szeptember 20-ig az erre kijelölt üzletek fogadják a vásárlókat. Budapesten szeptember 9-től egész éven át vásárolhatók az általános iskolai tankönyvek az V. Október 6. utca 9. szám alatti könyvesboltban. A szakközépiskolák tankönyvei folyamatosan az Október 6. utca 8. szám alatt szerezhetők be, míg a gimnáziumok anyagát a Sas utca 1. szám alatti tankönyvcentrum árusítja egész évben. A könyvek augusztus utolsó hetében a vidéki oktatási intézményekhez is megérkeztek. Végül, de nem utolsósorban, néhány szót az egyetemisták és főiskolások jegyzetellátásáról. Egész nyáron rebesgették, hogy a jegyzetek a mostani árhoz képest csillagászati összegekért vehetőit majd az ősz első hónapjában. Az eddig tízforintos jegyzetet szeptemberben már nyolcvan vagy akár száz forintért lehet majd megkapni. Hogy aztán az egyetemisták mennyiért szerezhetik be a „tudás könyveit”, azt információink szerint az adott oktatási intézmény dönti majd el. Ismerve azt, hogy a felsőfokú oktatási intézmények pénzhiánnyal küszködnek, valószínű, hogy a drágább megoldást választják majd. SZILÁGYI BÉLA 3 1 Szeptemberi idézcnyomás Bizonyos vagyok benne, hogy nem volt, nincs és nem is lesz olyan diák (a rajongó, hiszékeny és bájos kis első osztályosokat kivéve), aki be merné vallani, hogy örül a tanévkezdésnek. Németországban hagyomány, hogy édességgel, mindenféle színes és csábító dologgal telitömött, hatalmas papírtölcsért kap az első napon a kezdő nebuló. Nálunk csak azt ismételgettük évtizedekig, hogy aki átlépi az iskola kapuját, az már nagylány, nagyfiú. Nem kérdeztük, az akar-e lenni. Ma már nem csupán a diák búcsúzik nehezen a nyártól, a napfénytől, a lusta reggelektől, a szabadság ízétől. Szorong a szülő is. A gyereknek tanulnia kell. Tanulnia kell, kötelezően, az „ingyenes” általános iskolában. Ahol az első napokban csak a könyvekért-füzetekért kell fizetni. Aztán következik egy egész kívánságlista: mit, mennyit, hányszor egy évben, és önkéntes alapon osztálypénzt, megtakarítást, festést-mázolást, függönyvarrást, kísérgetést igényel az osztályfőnök. Az első szülői értekezleten számonkérően hordva körbe a tekintetét. Kilátásba helyezi a tavaszi kirándulást, szívdobogást okozó körülbelüli végösszeggel. Ami csak több lehet. A szülő, az egygyerekes csakúgy, mint a többgyerekes, lidércnyomásként éli meg a szeptembert. Vitákra gondol, amelyekben pólókról és sportcipőkről esik majd szó csemetéjével - olyan mindenkinek van! Munkahelyi és baráti társaságbeli beszélgetésektől fél, amikor ki-ki sorolja majd, miféle patinás egyházi vagy magániskolába, zseniképzőbe íratta a fiát, a lányát, neki meg a sarki általános, a közeli középiskola ingyenessége is szinte megfizethetetlen. Ahol a megmaradt tanárok egyre hajszoltabbak, türelmetlenebbek, panasznappá alakítanak minden találkozást a szülőkkel. Az ingyenes oktatás, mint oly sok minden más, egykor beleérződött a fizetésünkbe. Megfizettük az árát. Nem eléggé kiművelt emberfőkkel, újra a nemzet napszámosaivá lett tanárokkal, olyan iskolákkal, ahol igen alacsony a napszám. Az egész szeptemberi lidércnyomással. TÓTH ILDIKÓ V____________________________| 100 gramm program Itt a suli! Hát elkezdődött... Különösebb szózat nem szükségeltetik (mondják a diákok), mi viszont találkoztunk olyan kiadvánnyal, amelyről a fenti alkalomból talán érdemes érdekes külön is szólni. Kár szót vesztegetni arra, hogy mennyire fontos napjainkban a számítógép. Alig képzelhető el, hogy a holnap felnőttei boldogulnak számítógépes ismeretek nélkül, ezért csak örülni lehet annak, hogy egyre több iskolában folyik a képzés, és egyre több iskolában ott van a számítógép is. Ennél már csak az lenne jobb, ha a diákok otthonukban is „pötyöghetnének” házi gépükön. Sajnos, ezt ma még csak kevesen engedhetik meg maguknak. Bár korántsem olyan kevesen, mint gondolnánk. Erről többet a Mikrovilág szerkesztői tudnának mondani, hiszen a kéthetenként megjelenő lap olvasótáborának zöme ifjú ember, iskoláskorú. Talán a koruk teszi, hogy igen aktív olvasók ezek az ifjak, akik bombázzák a szerkesztőséget új programokért, tanácsokért és gyakorlati tudnivalókért. A lap egyébként is sok programot közöl, de szakítva a formaságokkal, az iskolakezdés „apropójából” különleges kiadvánnyal lepték meg törzsolvasóikat. A Mikrovilág melléklete „100 gramm program” címmel a napokban jelent meg, és a karcsú kiadványban - ahogy mondani szokás - program program hátán. Játékprogramok és trükkök, felhasználói és grafikai programok, főleg a diákság érdeklődési köréből. A programok egy részét maguk az olvasók írták és küldték be a szerkesztőknek. BASIC nyelven íródtak, tehát a ma elterjedt Commodore-okon gond nélkül használhatók, más géptípusokra is átírhatók némi rutinnal az érdekességek. (Mint megtudtuk, a törzsolvasók, tehát az előfizetők ingyen kapják a 100 grammnyi programcsomagot, de mindenki, akit érdekel, külön is megvásárolhatja az újságárusoknál.) Kedves ifjúság, sok sikert az iskolaévre, és ne hanyagoljátok el számítógépeiteket sem! ESZI