Kurír - esti kiadás, 1992. február (3. évfolyam, 23-42. szám)

1992-02-03 / 23. szám

1992. február 3. A cég nem eladó Az Országos Érc- és Ásványbányák privati­zál. Vegyes vállalatot alapított a német Hydro-Trade céggel, valamint a mádi ön­­kormányzattal. Céljuk a mádi zeolitvagyon minél jobb hasznosítása. A hír nem különö­sebben hozza lázba az újságolvasót, de aki már találkozott a Geoproduct termékeivel, annak ez mégiscsak szöget üt a fejében. Hogy van az, hogy aki a hazai zeolitot kutat­ta, majd termékként a piacra bevezette, az még csak egy icipici tőkerésszel sem képvi­selteti magát az új vállalkozásban? Dr. Má­tyás Ernőt, mert róla van szó, telefonon hív­tam mádi lakásán. - Tudott a privatizációról? - Tudtam. Sőt, mi szívesen beszálltunk volna néhány százalék erejéig, de hát nem kellettünk. - Ez most azt jelenti, hogy a Geoproduct Kft.-nek nincs hol bányásznia a zeolitot? - Erről szó sincs, hiszen mi május 31-ig érvényes miniszteri engedéllyel kutathatunk és bányászhatunk. Addigra meg csak meg­születik a bányatörvény. De a raktáron is vannak készleteink. Tehát nincs szó arról, hogy a termékeinkből akár egyet is nélkü­löznie kellene a vásárlóknak. - Az üzlet jól megy? - Nem panaszkodhatom. A gyógyító ás­ványok elnevezésű termékcsaládunk harmin­cegy olyan készítményből áll, amelyekből a Skandináv országokba, Belgiumba, Ausztriá­ba és Csehszlovákiába importálunk. - Arra nem gondoltak, hogy külföldi tőke se­gítségével terjeszkedjenek? - Erről szó sem lehet. A Geoproduct nem eladó! Amikor itt tárgyaltak a németek, én megvetettem a magyar zászlót. Csak azért nem húztuk fel, mert túl nagy volt a hó a háztetőn. Mi itt hozzászoktunk, hogy ké­rünk, aztán arra várunk, hogy adjanak vala­mit. Mi nem kérünk semmit, a piac értékíté­letére bízzuk magunkat. Harminc embernek munkát adunk, a bányászástól a dobozoláson át a külföldi értékesítésig mindent mi csiná­lunk. Nincs egy fillér adósságunk, nincs ide­gen tőkénk, de van szakmaszeretetünk, és magyar földön magyar vállalkozásként aka­runk megélni, egyenrangú partnerként befo­gadva Nyugatot és Keletet. Kilencvenháro­­mezer négyzetkilométer az ország területe, hatezer-háromszázhetven kilométer a Föld sugara. Ezt én geológusként úgy értelme­zem, hogy az ott lefele addig a mienk, és az ott lévő ásványi anyagokat felszínre hozva, hazai tudással feldolgozva, segíthetünk azo­kon, akik a gyógyító ásványok hasznos tulaj­donságaira rászorulnak. FERENCZY ÁGNES KI ISMERI A HALOTT NŐT? Pénteken a délutáni órákban Tiszaújváros 35-ös számú bevezetőútján Miskolc felől ismeretlen sze­­mélyazonosságú női holttestet találtak. A nőt a kutyája őrizte, feltehető, hogy néhány órával ko­rábban esett súlyos bűncselekmény áldozatául. A nő 168 cm magas, gesztenyebarna, hullámos haja váltig érő. Ruházata: szilvakék cipzáras orkán­dzseki, a mellén keresztben kettő, két és fél cm széles tűzés, a bélése szürke színű műszőrme, pi­ros blúz, négerbarna szövetnadrág, rövid szárú fekete csizma. Fején türkizkék színű kucsmaszerű sapkát viselt, körben fehér színű szőrmével. Bal kezén a Bánki Donát Műszaki Főiskola emblémá­jával ellátott arany pecsétgyűrűt, jobb kezének gyűrűsujján levélmintás kísérő aranygyűrűt viselt. A nyakában lapos, többszörösen fonott aranylán­cot hordott. Életkora körülbelül 30-40 év. Kérjük, hogy aki az ismeretlen személlyel és a bűncselek­ménnyel kapcsolatban bármilyen információval rendelkezik, jelentse a legközelebbi rendőrőrsön, vagy munkaidőben a Borsod Megyei Rendőr-fő­kapitányság bűnüldözési osztályán a 06-46-os körzetszámú 24-509-es telefonszámon. FARKAS Egy év alatt hárommillió Megszaporodtak a telefonron­gálások a négy dél-dunántúli megyében, ahol tavaly 615 esetben tették használhatatlan­ná, vagy rabolták ki az utcai ké­szülékeket. A nyilvános fülkék­ből a tettesek egy év alatt há­rommillió forintot vittek el, és több mint 2,7 millió forint kárt okoztak. Sajnos a helyzet az idei év első hónapjában sem ja­vult. Tolna, Somogy, Baranya és Zala megyékben több mint 50 telefont tettek használhatat­lanná, január végéig az okozott kár meghaladta a 300 ezer fo­rintot. Az egyik legveszélyeztetet­tebb város Kaposvár, ahol már szinte minden utcai állomás ma­gán viseli a vandál pusztítók ke­ze nyomát. A hét végén is süket volt néhány készülék, így példá­ul a Mártírok tere 4-es számú ház előtt, ahol a nyomógombos tárcsát rongálták meg, illetve a Zrínyi utca sarkán, ahol a kézi beszélőből a hallgatót és a mik­rofont is ellopták. A fosztogatók egyik fő célpontja a Belváros, ahol a könnyű pénzszerzés re­ményében még a kártyás telefo­nokat sem kímélik, holott azok­nak perselye sincs. A telefonrablások elkövetői rendszerint a kora esti órákban dolgoznak, és az sem zavarja őket, ha a fülke ki van világítva. Módszereik között a zárkitépés, a persely kipakolása épp úgy előfordul, mint a csavarhúzó, a konyhakés vagy más célszerszá­mok használata. Nem véletlen, ha ,a szemtanúk többsége az ilyenfajta eszközöket látva, in­kább sietve eloldalog a helyszín­ről, ahelyett, hogy a rendőrséget értesítené. Akadnak persze kivételek. Ilyenek a kaposvári Tempó taxi pilótái, akik megelégelték a tele­fongengszterek kisded játékait, és a rendőrség segítségével már többüket fü­lön csípték. Az egyik ilyen társaság bűnperét gyorsí­tott eljárással hétfőn délelőtt tár­gyalja a kaposvári városi bíróság. FEP 3 „NINDZSÁK” A NINIBEN (Folytatás az 1. oldalról) - Szó sincs kis kínaiakról! - intenek nemet Parajdi Zsigmondné és Sipos Já­nos, a Nini alkalmazottai. - Az egyi­kük például akkora volt, hogy csak le­hajolva bírt bejönni az ajtón. Félelme­tesek voltak. Minket is többször követ­tek, egyszer még a kocsinknak is neki­tolattak. - Mikor jelentkeztek először a zsarolók? - Még tavaly december elején, köze­pén. Többször telefonáltak, és jöttek is személyesen. Honnan? Úgy tudjuk, Pestről. Ott béreltek lakást. Karácsony előtt is feltűntek. „Üzleti ügyben keres­sük a főnököt. A barátunk, meg akarjuk védeni...” De a főnök Németországban volt, onnan szerzi be ugyanis az árut. December 28-án találkozott Lou úr a négy kínaival, illetve hárommal, mert egyikük kint maradt a kocsiban. Annál az asztalnál tárgyaltak - mutatják. - A be­szélgetés rövid ideig tartott, és a végére eldurvult. Ugyan egy­ szót sem értettünk belőle, de a hangnem, a mozdulatok... - Lou úr mérges volt? Kiabált, vagy szenvtelenü­l reagált? Hogyan viselkedett előzőleg? - Az előző látogatás hírét teljesen nyugodtan fogadta. Ezen a karácsony előtti alkalomkor kicsit kizökkent nyu­galmából. De ő nem fenyegetőzött. - Milyen embernek ismerték m­eg ő­t és munkatársait? - Lou úr - portugál állampolgár­ként - Macaóról érkezett feleségével és kislányával, akit Nininek hívnak. Ró­la nevezte el a Pécsi sörözőből kínai ét­teremmé átalakított szórakozóhelyet. Nem annyira vendéglátós volt, mint in­kább üzletembertípus. Színvonalas, népszerű helyet varázsolt ide. A mun­katársaival sem volt semmi bajunk. Ne­kik semmi közük ezekhez a zsarolók­hoz, őket most is kedvelik a tatabányai­ak. Viszont visszaesett a forgalmunk, napi 35 ezer forintról nyolcezerre. Pe­dig bármelyik étteremben, presszóban vagy másutt megjelenhetnek efféle gya­nús alakok... - Mivel magyarázta a főnök az idege­nek erőszakossá vált látogatását? - Különösebben nem értettük, mi­ről is van szó. Ám az is Lou mellett szól, hogy tudatni akarta velünk a tör­ténteket. Annyit mondott, hogy ezek „rossz” emberek. Százezer dollárt kö­vetelnek tőle, amiért „megvédik”. A fő­nök gondolkodási időt kért. Szilveszter óta nem láttuk. Elhajtott a tűzpiros Chryslerjével. A családjáról sem tudunk semmit. Honfitársai közül hárman most hazautaztak holdújévre ünnepel­ni. Ketten viszik most az üzletet - na­gyon szépen. A fizetésünket is rendesen kapjuk. A négy „kis” kínai türelme ez év ja­nuár 4-ig tartott. Ekkor személyesen lá­togattak el az étterembe, hogy meg­üzenjék a brutális elbánást, ha Sou nem engedelmeskedik nekik, pontosabban az ő megbízójuknak. Ezután is követték a záróra után hazaigyekvő személyzetet. A bejelentés után a helyi rendőrség beindította a gépezetet. Húszezer dol­lár „előleg” ígéretére harapva a kínai­ak eljöttek a Ninibe, vagyis besétáltak a csapdába. A kommandósokkal kiegé­szített csapat pillanatok alatt hatásta­lanította a kínai kvartettet. Nyomban elvették tőlük a kést, a bárdot. Hama­rosan kiderült az is, hogy egyikük bátyját emberölés kísérlete (tudniillik szíven szúrta egyik honfitársát) miatt körözik. Természetesen tagadták, máig tagad­ják a zsarolást. Ők csupán a „nekik jo­gosan járó pénzt” kérték vissza. Kesze­­kusza vallomásaikban üzleti tranzakció­kat emlegetnek. Ez nem bizonyítható, vagy csupán nehezen, mivel a tanúik külföldön találhatóak. Miként házkuta­tás után arra sem kaptak a nyomozók konkrét választ, hogy honnan van a gyanúsítottaknak 2,3 millió forint érté­kű márkájuk, forintjuk s dollárjuk. Is­mét homályos üzletekről motyogtak. Ezenkívül csomó kaszinóbelépőt, ha­misított biankó iskolalátogatási igazo­lást és cégalapító okiratot, meghívóle­velet, munkáltatói és tartózkodási en­gedélyt, illetve házilagos bélyegzőt, to­vábbá halomnyi óvszert találtak a de­tektívek. Annyit tudnunk kell, hogy Kínában a meghívólevél, a munkáltatói és tartóz­kodási engedély vagyont ér, ugyanis csak ezek birtokában utazhatnak kül­földre. Hivatalosan hozzájutni nehéz. A hamisított viszont méregdrága. Ennyi épp elég az alvilágnak... Az említett pa­pírokkal vajon hány kínai és más távol­keleti tartózkodik hazánkban illegáli­san, hogy előbb-utóbb a bűnözésből szerezzen pénzt? VERECKEI ZÁRA Parajdi Zsigmondné Sípos János Fotók: KERTÉSZ GÁBOR Olcsóbb a beam De csak Esztergomban! Mielőtt megrohannák a gép­jármű-üzemeltetők és -tulajdonosok a katolikus egy­ház hazai fővárosának üzemanyagtöltő állomásait, gyorsan leírjuk, hogy az olcsón (ingyen) szerzett mo­­zalkónak a későbbiek során ugyancsak borsos ára lesz. N. L. esztergomi lakos sorkatonai szolgálatát töl­­ti-töltötte a tatai Klapka György laktanyában. Isten csapásaként érhette a hír, miszerint a gépkocsikkal közlekedőket újabb áremeléssel sújtotta a pénzügyi kormányzat. Valószínűleg a segítő szándék vezérel­te, amikor testvére Wartburg típusú gépkocsijának üzemeltetéséhez kívánt hozzájárulni. Erre a legegy­szerűbbnek az alakulat „M” raktárának megcsapolá­sa tűnt, mert itt az őrzés és az ellenőrzés eléggé fe­lületesnek látszott. A „vételezésre” a közelmúltban kerített sort az említett sorkatona, N. L., valamint testvére, N. I. és ismerősük, M. Á. Minden nehéz­ség nélkül sikerült úgy száznyolcvan liter benzint és harminchat kilogramm motorolajat a kerítésen kí­vül várakozó Wartburgban kijuttatni - szolgálati jegy nélkül. Esztergom határába érve jött a feketeleves egy szemfüles éjszakai járőr képében, akinek feltűnt az erősen túlterheltnek látszó „Honecker-Mercedes”. Bár a rend őrének nem kötelessége tudni az üzema­nyagárak napi kurzusát, annyit azért megjegyzem lehet, hogy ez a vételezés nagyon sokba fog kerülni. A végkifejletet illetően valószínűleg igaza lesz az éj­jel is jól látó esztergomi zsarunak, mert az üzema­nyag-vételezés körülményeit a katonai ügyészség már vizsgálja. BERG ENDRE NEMZETKÖZI TESTŐR BIZTONSÁGSZOLGÁLATI KFT. A TESTŐR NEM CSAK „TEST-ŐR" Profi szakemberek az ön szolgálatában, az ország egész területén! Személyvédelem, őrszolgálat. Fegyverrel, kutyával, elektronikával. Komplex rendészetek szervezése. Intézmények, létesítmények biz­tonságvédelmi átvilágítása. Pénzszállítás, -őrzés, trezorszolgáltatás. Politikai, tudományos, sport- és kulturális rendezvények teljes körű biztosítása. Magánnyomozás információszolgáltatással, lízingelési, egyéb kintlévőségek teljesíthetőségének vizsgálatával, vállalkozói érdekek érvényesítésével, magánügyek rendezésével. 24 órás ügyeleti szolgálat! Központ: 1033 Budapest, Szentendrei út 89. Tel.: 188-8735,180-3634,180-5746 Fax: 168-6619

Next