Kurír - reggeli kiadás, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)
1993-05-02 / 118. szám
A HATÁRON TÚL Moszkva tegnap egyáltalán nem idézte a régi szép pártállami katonai parádék rendezett képét, pedig hát május 1-je volt, a munka piros betűs ünnepe. Nem flangáltak rakétahordozók és pazar tankok a Vörös téren, hiszen Borisz Jelcin rendeletben tiltotta meg az ünneplést a mauzóleum előtt. Az ágyúk azért mégiscsak szerephez jutottak az orosz fővárosban, igaz, csak egyszerű tömegoszlató vízágyúk kerültek bevetésre a renitenskedő kommunista tüntetők ellen. A felbőszült tömeg utcai összecsapásokat robbantott ki, s a karhatalmi egységek keményen szereztek érvényt az elnöki tilalomnak. Moszkvai „majális” A helyszínen legalább tucatnyi véresre vert tüntető, vagy éppen csak véletlenül odatévedt nézelődő maradt. A rendőrségi akciócsoport még a sebesülteket filmező újságírókat is helybenhagyta, s tette ezt annak ellenére, hogy a jelcini ukázban szó sem esett a médiák képviselőinek bántalmazásáról. A verekedésbe fulladt „majális” a Lenin-hegyen kezdődött, aztán a tüntetők elindultak a belváros felé. A hatóságok teherautókból emeltek torlaszt a tömeg előtt, s ez olyannyira felháborította a Szovjetuniót visszasíró embereket, hogy kőzáporral fogadták az ellenük kivezényelt egységeket. A megmozduláson részt vettek olyan prominens kommunista személyiségek is, mint a puccsista fővezérek: Gennagyij Janajev és Anatolij Lukjanov. Délelőtti jelentéseikben a külföldi tudósítók igazi polgárháborús robbanástól tartottak, ám szerencsére semmi ilyesmi nem történt. Köszönhető ez a belügyi egységek határozott fellépésének és a szikrázó napsütésnek, amely a szombati szabadnapon inkább a természetbe csábította a moszkoviták többségét. A város tehát a tüntetések helyszíneitől eltekintve gyakorlatilag kiürült, mert a helyi polgárok inkább a Moszkva folyó árnyas öbleit választották a fővárosi flaszteren zajló véres összeütközések helyett. Meglepő módon a máskor oly szorgos iufiárusok sem a belvárosban kínálták portékájukat, hanem inkább kihúzódtak a Moszkva környékére induló HÉV-állomásokra, hiszen itt békében árulhatták léggömbjeiket. A kitüntetések sem segítettek Május elsejei véráldozat 4 A A CENTRUMBAN a parád kristály kínálata áruházainkban Aj KÉZGYÁRTÁSÚ ÓYOMKRISTÁLY POHARA, kelyhek, Vázák, festett VÁZÁK. .„„„AN EGYEDI TERMÉKEINKBŐL! AJÁNDÉKOZZON 9 ! MÉLTÁNYOS ÁR • MEGBIZHATOLAGCENTRUM CENTRUM ÁRUHAZAK KFT 1993. május 2. Az utolsó esély A boszniai szerbek számára talán Athén jelenti az utolsó és egyetlen lehetőséget arra, hogy elkerüljék az amerikai légitámadásokat a Bosznia-Hercegovinában található állásaik ellen. Amennyiben a görög fővárosban megrendezett jugoszláv békekonferencián Radovan Karadzsics boszniai szerb vezér nem lesz hajlandó csatlakozni a Vance-Owen-béketervhez, akkor már az amerikai fegyvereké lesz az utolsó szó. Bill Clinton amerikai elnök tegnap már katonai szakértőkkel és tanácsadóival egyeztette a teendőket, s külügyminisztere, Warren Christopher vélhetően a jövő héten Londonba és Moszkvába repül, hogy személyesen egyeztesse Washington elképzeléseit a legfőbb szövetségessel és az egykori ellenséggel. Az oroszok egyébként már napokkal ezelőtt hivatalosan bejelentették, hogy semmiféle módon nem fogják támogatni a szerb hittestvéreket, amennyiben azok nem lesznek hajlandóak alávetni magukat az EK és az ENSZ akaratának. Radovan Karadzsics azonban láthatóan tovább akarja feszíteni a húrt Athénban, hiszen bár első nyilatkozatában hajlandónak mutatkozott alávetni magát a nemzetközi közösség tervének, később azonban visszatért „népe feltételeire”. Ezeket nem körvonalazta pontosan, ám az nyilvánvalónak tűnik, hogy a Bosznia területének 70 százalékát uraló szerbek nem kívánnak túl sok területet átadni a bosnyákoknak. Karadzsics szerint nem szabad megengedni, hogy a boszniai szerb területeknek ne legyen földi összeköttetésük egymással. Márpedig a Vance-Owen-béketerv pontosan ennek az ellenkezőjét irányozza elő. Az ENSZ rendezési elképzelése tíz félautonóm kantonra osztaná Boszniát, s „mindössze” az összes terület 43 százalékát engedné át a szerbeknek. Karadzsicsnak valójában nincs felhatalmazása a boszniai szerb parlamenttől arra, hogy kimondja a sorsdöntő igent a világszervezet béketervére, hiszen a parlament csak május 5-én vizsgálja meg ismét az egyszer már elutasított Vance-Owen-tervet. Ez pedig azt jelenti, hogy semmiféle külföldi akció nem várható csütörtökig. (NAGY) Karadzsics alkudni próbál Athénban KASZINÓK VILÁGBIRODALMA Aki ebbe a palotába a bécsi dr. Karl Lueger Ring sarkán belép, megérzi: birodalom központjába érkezett. Az átriumban szökőkút, szobor, márvány és süppedő szőnyeg, halk, elegáns és jól öltözött munkatársak a diszkréten eligazító recepciónál. A Casinos Austria AG. hálózata öt földrészt ölel át, s még ínséges időkben is milliárdos a bevétel. Koronázatlan királya immár 25 éve Leo Wallner: ő tette világbirodalommá az egykor jelentéktelen kisvállalkozást. Az 57 éves, széles mosolyú, kisportolt férfiú Szászi Júliának, bécsi tudósítónknak nyilatkozott. - Wallner úr, sokak szerint Magyarországon már több kaszinó van, mint bárhol a világon, nem rontja az üzletmenetet a konkurenciaharc? - A Casinos Austria számára nem olyan tragédia, ha a túl sok játéklehetőség miatt akár csökken egyik-másik magyarországi létesítmény forgalma, összességében azonban nem biztos, hogy ez a helyzet - a magyar fél számára - kedvező. - Miért nyitnak újabb és újabb kaszinót, ha az eddigieket sokallják? - A játéktermek nyitását nem mi tervezzük, mi csak engedünk a „csábításnak”, és pályázunk, amikor egy-egy lehetőség nyílik. S ha megnyerjük a pályázatot, akkor adott a következő lépés, a nyitás. Most a forintos kaszinók következnek: nemrég érkeztünk vissza Székesfehérvárról, s sorban következik a többi megnyitó - Debrecenben, Nyíregyházán, Győrben, Kecskeméten, Miskolcon. - Új valutás kaszinót most nem terveznek? - Nem, csak egy költözést: a hajóról áttelepülünk a Váci utcába. A nopművészeti bolt felett az első emeleten rendezkedünk be. - Milyenek a magyarországi tapasztalataik? - A lehető legjobbak. Igaz, ez a kapcsolat már régebbi - több mint tízéves -, annyira, hogy kaptam is szemrehányást: a kommunistákkal is üzleteket kötöttem. Kommunistákkal? -kérdeztem akkor. Számomra nincsenek kommunisták vagy nem kommunisták. Üzletfelek viszont annál inkább. - Mi a helyzet a többi keleti-déli szomszédnál? ■ - A leginkább Csehországban vagyunk jelen. A lengyelországi kaszinóinknak most éppen nehézségei támadtak: a varsói parlament múlt év végi rendelkezése a külföldieket kitiltja a játékkaszinókból. Moszkvából éppen most vonultunk ki: a közbiztonság olyan rossz, hogy nem kockáztathatjuk munkatársaink testi épségét. Ugyanígy bezártunk Horvátországban is. - És merrefelé terjeszkednek? - A múlt év novemberében Canberrában nyílt kaszinó hatalmas sikerrel, Ausztráliában újabbakat tervezünk. És a népszavazás kedvező eredménye nyomán feltárult egy új piac, itt a szomszédban, Svájcban. Igaz, a referendum döntése után még parlamenti megerősítésre van szükség, szóval három év el fog telni, amíg valóban megnyílik svájci földön az első kaszinó. Már tárgyalunk, és jók az esélyek. - Győzelem ez? Hiszen a nyugat-ausztriai kaszinók vendégeinek 30 százaléka Svájcból jön; ha otthon is lesz lehetőségük a játékra, aligha jönnek át. - Nekünk több az előnyünk, mint a hátrányunk ebből. Ha benn vagyunk Svájcban, a mérleg csak pozitív lehet. - Gyakori a vád, hogy a szerencsejáték kedvez a pénzmosásnak. Hogyan védekeznek ez ellen? - A gyanú árnyéka se merül fel, annyira ellenőrzött és biztonságos az a rendszer, amiben nálunk a vendég játszik, nyer vagy akár veszít. Ilyen vád a Casinos Austriát nem érheti. Nem is engedhetjük ezt meg magunknak, számunkra igen fontos a jó hírnevünk, hiszen ezen a forgalmunk is múlik. - Mit tudnak tenni ennek érdekében? - Igyekszünk például a lehető legjobb célokra fordítani a pénzeket. A Casinos Austria a legnagyobb szponzora a művészeteknek, szinte minden nagyobb szabású jótékonysági rendezvényt támogatunk. Saját kezdeményezéseink is vannak e téren, és külön költségvetés szolgálja az ilyen célokat. Felsorolni nehéz lenne mindazt, amit támogatunk. Egészen újszerű kezdeményezések is vannak: a legidőszerűbb most éppen a zeneszerzésverseny, aminek rajtunk kívül másik kezdeményezője Claudio Abbado. - Hogyan kamatoznak ezek a befektetések? - Természetesen nem közvetlenül. Mindez a vállalkozási kultúra része. Megítélésünk múlik az ilyen közreműködésen. Persze megvan a reklámértéke is annak, ha milliók által nézett televíziós produkciók, hangverseny-közvetítések stáblistája véén, fesztiválok programfüzetben olvasható a Casinos Austria neve. Bármennyire is különös, számít, hogy vendégeink tudják, a nálunk hagyott pénzüknek egy részét jó célokra fordítjuk. - Csak itthon folytatnak szponzortevékenységet vagy más országokban is? - Elsősorban itthon, hiszen itt monopolhelyzetben vagyunk. Ahol a versenyre is gondolni kell, ott kevésbé van lehetőség ilyen tevékenységre. Emellett külföldön soha nem egyedül döntünk, ott partnereink vannak. Törekszünk arra, hogy e stratégiánkat ott is átvegyék, és egy-egy esetben - Magyarországon is - adtunk már támogatást kulturális célokra. - Európa-szerte recesszió van. Hogyan hat ez ki az önök forgalmára?. - Érezzük, nagyon is érezzük. Ezért van a korábbinál is nagyobb szükség megfontolt, okos döntésekre. Üzletpolitikánk alkalmazkodik a körülményekhez, így tudjuk a legkisebb veszteséggel túlélni a nehezebb időket. Leo Wallner: Mi csak engedünk a „csábításnak"...