Kurír - reggeli kiadás, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)
1993-08-29 / 235. szám
8 MAGAZIN 1993. augusztus 29. Birodalom Áll egy csodálatos ház a Kinizsi és a Lónyay utca találkozásánál. Jól „odatették”, nem fog rajta az idő foga. Huszonkétezer négyzetméteren működik a híres Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt., évszázadokig csak „zacinak”, zálogháznak hívták. Manapság a sok születésnapot átélt épület kivirult, díszbe vágta magát, hogy méltón ünnepelje 220. születésnapját. Nemhogy vállalati viszonylatban, de még a természet vén fáihoz hasonlítva bizony szép kor a 220 év. Manapság örülnek a bt.-k, kft.-k, rt.-k, ha egy évfordulót lábon megérnek. (No, egy kis csődeljárás még elfogadható!) Jogelődjét Pozsonyban Mária Terézia 1773-ban alapította. Csak azt a célt szolgálta, hogy a burjánzó uzsorahiteleket megfékezze, állami kézbe adja. Hogy az állam mennyit kér, az már más lapra tartozik. Az alapítólevelet huszonnégy kutyabőr lapra írták, ma is ereklyeként őrzik a császári fenség pecsétviaszkjával együtt. Ha ezek a falak mesélni tudnának! Ezer és ezer ember osont, somferdált, sumptolt a kapuk alatt, hozták kis értékeiket. Vállalták kölcsönre, „jövő héten kiváltom” jelszóval. Rendszerek jöttek, mentek, de a „bizi” és a „zaci” maradt. Olykor átalakult, a lényeg sohasem változott. Csatlós Péter, az rt. vezérigazgatója másfél évtizede vesz részt a cég vezetésében. Mióta az eszét tudja, kereskedő. Kis-, közép-, nagykereskedő. Adott, vett, közvetített már mindent. Hogy szokják a konkurenciát? - Köszönjük, jól. Nekünk ez nem túl nagy újság. A Bizományi Rt. ugyanis, amióta létezik (220 éve!), mindig a piac törvényei szerint működött a társadalom legjobb szeizmográfja, a mi két fő üzletágunk - a kereskedelmi és a zálog amelyek szorosan összefüggnek és kiegészítik egymást. Ha jelentős az elszegényedés, ugrásszerűen nő a záloghitel-forgalom, emelkedik az olcsó áruk kereslete. Megnő a kiváltatlan zálogok száma, de nő az aukciók kereslete. Ez a fény és árnyék különleges finom játéka. Sokan azt mondják, hogy a Bizományi Rt.-nek pont a lakosság elszegényedése hozza a profitot. Egy jóléti társadalomban tönkremennének. Ez butaság. A mi társaságunk országosan jól szervezett, rugalmas és piacképes. A nagyon szegény társadalom, hiába nő a zálog, ha relatíve kicsi a fizetőképes kereslet. Mi bármelyik pillanatban képesek vagyunk a hagyományos kereskedelemre átállni. Boltjainkban igazán mindegy, hogy használt cikket vagy újat árulunk. A lényeg, hogy mindenkor képesek legyünk a keresletet megtalálni és kielégíteni. Mi valóban a társadalom teljes keresztmetszetét szolgáljuk. A megszorult emberek apró tárgyaikra kölcsönt folyósítunk, de a leggazdagabb rétegnek is tudunk műtárgyat, exkluzív bútort, ékszert ajánlani. - Honnan szerzik az aukciók anyagát? - Részben művészettörténész szakembereink, becsüsök derítik fel a kínálatot, hagyatékokat vásárolnak, és műtárgyakat, ékszereket hoznak a felvevőhelyeinkre. - Ki állapítja meg az árakat? - A becsüsök, ők ennek a folyamatnak a pillérei. Szerencsére az ötvenes évek „zálogos”-ellenes hangulatát (t. i.: a szocialista társadalomban nem lesz szegény ember, tehát nincs szükség ilyen kapitalista csökevényre) szerencsésen átvészeltük. Most már ők az oktatók, a szuperellenőrök. Minden komolyabb értéket legalább két becsüs értékel különkülön. Szükség esetén még őket is felülbírálja a főellenőr. Ez a szakma a bizalmon alapul. Akkor jó az üzlet, ha az eladó és a vevő is elégedett. - Kik lehetnek becsüsök? - Mindenki, aki büntetlen előéletű, legalább érettségivel rendelkezik. A Bizományi Rt. felel a munkatársaiért. Becsüseink fényképes igazolványnyal járnak a lakásokba. - Van utánpótlás? Most éppen ötvenen tanulnak. Két év a képzési idő. Végre szakmának ismerik el a becsüsi képesítést. Igaz, 80 ezer forint a tanfolyam díja, de ezt csak azoknak kell kifizetni, akik a szerződés szerinti két évet nem dolgozzák ki a vállalatnál. Külföldön egyébként óvadékot kell letenni, ha valaki becsüs szeretne lenni. A BÁV Rt., amikor meghirdette a becsüs tanfolyamait, magas színvonalú képzést biztosított három területen: műtárgyszakbecsüs, ékszerszakbecsüs, univerzális szakbecsüs. Már ekkor figyelembe vettük, hogy elsősorban kiemelt lehetőséget adjunk az ötvösöknek, aranyműveseknek, tehát szakirányú dolgozóknak, és azok is elsőbbséget élvezhetnek, akik legalább két évig a BÁV Rt.-nél dolgoznak, ahogy már említettem. A képzés ideje egy teljes oktatási évet vesz igénybe. Például a műtárgyszakbecsüs 140 óra elméleti előadást hallgat, és 40 órában szerezhet oktató mellett gyakorlatot.Csak hogy jelezzük, milyen színvonalú képzés folyik a becsüs tanfolyamon, felsorolunk néhány tantárgyat, amit a jövendő becsüsök hallgatnak. - Művészettörténet - üvegkerámia, ötvösművészet, külön foglalkoznak az úgynevezett művességgel, ikonfestészettel, miniatűrökkel, ékszerbecsüsök megismerkednek a drágakő történetével, sok száz utánzattal és hamisítvánnyal, fizikai és kémiai ismeretek birtokába jutnak. Emellett tanulnak számítógépes alapfogalmakat, kereskedelmi, vállalkozási ismereteket, no és viselkedési formákat a pult mindkét oldalán.) - Milyen haszonkulccsal dolgoznak? Magas vagy alacsony? - Ez természetesen attól függ, hogy adok vagy veszek - mondja tréfásan Csatlós Péter vezérigazgató -, de ha komolyra fordítom a szót, akkor a szubjektív véleményt és a piac igényeit leszámítva, rendkívül szerteágazó a mérlegelési lehetőség. - Hogy érinti a BÁV Rt.-t a privatizálás? - Ezzel foglalkozik mindenki. Senkinek sem közömbös egy 220 éves vállalat sorsa. Nem szeretnénk, ha csak az épületet adnák el, vagy valamelyik üzletágat. Óriási szellemi tőke halmozódott fel, kár lenne elkótyavetyélni! Ha megúsztuk a császárokat, cézárokat, Rákosi-rendszert, talán ezt az akadályt is vesszük!... Mióta az eszemet tudom, kis- és nagykereskedelemben dolgozom, részt vettem a legnagyobb kereskedelmi cégek kialakításában, viharaiban, átalakításában. A BÁV-tól már nem vált ki senki, remélem, hogy nem veszített értékéből személyem a hosszú évek alatt. Amikor az ember a munkájával fekszik és kel, akkor ez már afféle munkaköri ártalom. De csak így születnek - bízom benne - a céget éltető gondolatok. Magántársaságban is szinte minden második mondatom a bizományival kezdődik. Azt hiszem, ez nekem már nem a munkahelyem, hanem inkább az éltető közegem. REGŐS ISTVÁN ■syrir Marie-Christine Kent első regényét csakúgy, mint a másodikat és a tervezett harmadikat (Sissi életéről) történelmi kíváncsiság vezérelte időtöltésből kezdte írni. Stuart Erzsébet hercegnőről a heidelbergi kormányzóval való házassága alkalmából írta Shakespeare a Vihart aki szabad szellemet, divatot és némi frivolitást vitt Jakab király udvarába. Kent hercegné Prágáig is „elzarándokolt” (hiszen Erzsébet Bohémia királynője is volt), hogy regényéhez anyagokat gyűjtsön. És ugyanilyen megszállottsággal kutatott az archívumok mélyén öt éven át, hogy a szerelem és a hatalom vonzásában élt, koruk erkölcsei szerint kurtizánnak, férfifalónak, cinikus szeretőnek tartott hölgyek arcképcsarnokát egy kötetbe gyűjtse. Erről szól ugyanis Marie- Christine második regénye, a Cupido és a hölgyek, amelynek főszereplői Diana de Poitiers, Nell Gwyn, Pompadour márkiné, Maria Walewska és Lola Montez. írójuk mindegyikükkel rokon vonásokat érez, mindenesetre a rokonszenvét élvezik. Kedvenc nőalakjainak sorát egy magas, elegáns, filmes hasonlattal élve Grace Kelly típusú „Cupido-hölgy”, Diana de Poitiers nyitja, egy herceg lánya, akit apja egy idős nemeshez ad feleségül. Diana szépségére és intelligenciájára felfigyel a reneszánsz király, I. Ferenc is, anélkül, hogy a szeretőjévé tenné. Amikor már 50. életévéhez közeledik, a trónörökös II. Henrik kedvese lesz. A 20 esztendővel fiatalabb király oldalán királynői szerepet tölt be annak ellenére, hogy az igazi királyné Medici Katalin. II. Henrik halála után Dianára száműzetés vár, a vidéki kastély magánya. Műveltsége, arisztokratikus érzéke alapján igazi reneszánsz nő volt. A Cupido és a hölgyek következő fejezete immár a XVII. századba kalauzolja az olvasókat. Nell Gwyn London egyik nyomornegyedében látta meg a napvilágot, apja kocsmáros volt, ő maga halat és gyümölcsöt árult az utcasarkon. Tizennégy évesen egy színész szeretője lesz és a „csepűrágók” sorsában osztozik. Temperamentuma, felszabadultsága, életöröme asszonyi portréjának megörökítőjét Shirley MacLaine-re emlékezteti. Nell a botrányaival és bőségesen mutogatott szép lábaival arat sikereket a színpadon és a magánéletben. Kapcsolata II. Károly királlyal egy udvari fellépés alkalmával kezdődik. Nem az egyetlen szerető a király életében, de az egyedüli, aki féltékenységre lobbantja az uralkodót. Palotákat, járandóságot kap szolgálataiért, de nemesi címet nem. Nell Gwyn két törvénytelen gyermekkel ajándékozza meg királyát. Minden idők egyik leghíresebb udvari kurtizánja, Pompadour márkiné már a minden ízében karrierista nőt testesíti meg: határozott, rafinált, céltudatos, afféle Joan Crawford típus. Egy divatos párizsi dáma és egy bankár lánya, gazdag polgárhoz megy feleségül, de ez nem akadályozza meg leghőbb vágya Cupido és a hölgyek Kent hercegné történelmi kalandozásai Anyai részről magyar, apai részről osztrák és lengyel, Habsburg ősökkel. Németül imádkozik és énekel, németül és angolul ír, amúgy „nemzetközi nyelven" gondolkodik a világról. Civilben II. Erzsébet angol királynő unokafivérének, Kent hercegnek a felesége, hivatására, pontosabban szenvedélyére nézve író, elérésében, ami 1745-ben sikerül is neki. XV. Lajos azontúl, hogy Franciaország királya, szép férfi. Kedvenc ágyasát márkiné címmel ruházza fel. Jeanne Antoinette idővel a versailles-i udvar múzsájának rangjára emelkedik, műveltsége és szépsége révén a kezében tartja az uralkodás politikájának kulcsát. De egy szerencsétlen háború - a hétéves - és ellenségei rosszakarata szembehelyezik a közvéleménnyel. A király időközben más nők kegyeit keresi és 15 évi ragyogás után a márkiné kénytelen árnyékba húzódni. Marie-Christine Kent szívéhez egy XVIII. századi romantikus, idealista, szenvedélyes, odaadóan szerelmes hölgy áll a legközelebb, a Casablanca Ingrid Bergmanjának „előképe”, Marie Walewska. A lengyel grófné honfitársaihoz hasonlóan szenved hazája megosztottsága miatt Oroszország, Ausztria és Poroszország között, és felszabadítóként tekint Bonaparte Napóleonra. 1806- ban, szerelmük kezdetén a császár hitvese Joséphiné, majd amikor újra nősül, államérdekből Mária Lujzát veszi el. 1815- ben az eltávolított Walewska grófnő, aki egy fiúgyermekkel ajándékozta meg a császárt, vakon követné szerelmét Szent Ilona szigetére, de erről a nagylelkű gesztusról Napóleon lemond. A lengyelek mindmáig hősnőként tisztelik Marie Walewskát. Kent hercegné, a lengyel grófnő szomorú és önfeláldozó szerelmén túl Korzika szülötte iránt sem közömbös: „Napóleon a szó szoros értelmében meghódított. Nem annyira fizikai értelemben lehetett vonzó férfi, mint inkább a zsenialitása miatt. Kétségtelenül ő volt kora legkarizmatikusabb férfiúja. ” És végül egy vakmerő kalandornő portréjával zárja kedvenc történelmi nőalakjai sorát Kent hercegné. Lola Montez egy Gilbert nevű ír tisztviselő lánya a XIX. századból. Tizenhét évesen Spanyolországba megy nyelvet és táncot tanulni és Montez művésznéven balerina lesz. 1847- ben érkezik Münchenbe, ahol a 61 esztendős I. Lajos beleszeret. Grófnői címet, járandóságot és pazar villát kap a királytól. A dolgok rendje szerint idővel száműzetés jut osztályrészéül, de a csendes félrevonulás helyett a kalandos utazásokat választja, mígnem 40 évesen két házasság után a vallásos életnek szenteli magát. Marie-Christine Kent két gyermekkel és egy írói munkásságában támogató férjjel az oldalán szeret a múltban kalandozni, legszívesebben Madame Pompadour korában élne. Mindamellett nagyon is fogva tartja a jelen. Az angol királyi családhoz a rokoni szálakon túl társadalmi kötelezettségek is kötik. Anna hercegnőhöz hasonlóan a marrakech-i Cheshire Intézetben, amelyet mellesleg a királyi család fotósa, Leonard Chesire alapított, nyomorék és hátrányos helyzetű gyerekek támogatásának, adományok gyűjtésének szenteli szabadidejét. SZENTGYÖRGYI RITA