Kurír - reggeli kiadás, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-29 / 235. szám

8 MAGAZIN ­ 1993. augusztus 29. Birodalom Áll egy csodálatos ház a Kinizsi és a Lónyay utca találkozásánál. Jól „odatették”, nem fog rajta az idő foga. Huszonkétezer négyzetméteren működik a híres Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt., évszázadokig csak „zacinak”, zálogháznak hívták. Manapság a sok születésnapot átélt épület kivirult, dísz­be vágta magát, hogy méltón ünnepelje 220. születésnapját. Nemhogy vállalati vi­szonylatban, de még a ter­mészet vén fáihoz hason­lítva bizony szép kor a 220 év. Manapság örülnek a bt.-k, kft.-k, rt.-k, ha egy évfordulót lábon megér­nek. (No, egy kis csődeljá­rás még elfogadható!) Jogelődjét Pozsonyban Mária Terézia 1773-ban alapította. Csak azt a célt szolgálta, hogy a burjánzó uzsorahiteleket megfékez­ze, állami kézbe adja. Hogy az állam mennyit kér, az már más lapra tar­tozik. Az alapítólevelet huszonnégy kutyabőr lap­ra írták, ma is ereklyeként őrzik a császári fenség pe­­csétviaszkjával együtt. Ha ezek a falak mesélni tudnának! Ezer és ezer ember osont, somferdált, sumptolt a kapuk alatt, hozták kis értékeiket. Vál­lalták kölcsönre, „jövő hé­ten kiváltom” jelszóval. Rendszerek jöttek, men­tek, de a „bizi” és a „zaci” maradt. Olykor átalakult, a lényeg sohasem változott. Csatlós Péter, az rt. ve­zérigazgatója másfél évti­zede vesz részt a cég ve­zetésében. Mióta az eszét tudja, kereskedő. Kis-, közép-, nagykereskedő. Adott, vett, közvetített már mindent.­­ Hogy szokják a konku­renciát? - Köszönjük, jól. Ne­künk ez nem túl nagy új­ság. A Bizományi Rt. ugyanis, amióta létezik (220 éve!), mindig a piac törvényei szerint műkö­dött a társadalom legjobb szeizmográfja, a mi két fő üzletágunk - a kereske­delmi és a zálog ame­lyek szorosan összefügg­nek és kiegészítik egymást. Ha jelentős az elszegénye­dés, ugrásszerűen nő a zá­loghitel-forgalom, emel­kedik az olcsó áruk keres­lete. Megnő a kiváltatlan zálogok száma, de nő az aukciók kereslete. Ez a fény és árnyék különleges finom játéka.­­ Sokan azt mondják, hogy a Bizományi Rt.-nek pont a lakosság elszegényedé­se hozza a profitot. Egy jólé­ti társadalomban tönkre­mennének.­­ Ez butaság. A mi tár­saságunk országosan jól szervezett, rugalmas és pi­acképes. A nagyon sze­gény társadalom, hiába nő a zálog, ha relatíve kicsi a fizetőképes kereslet. Mi bármelyik pillanatban ké­pesek vagyunk a hagyomá­nyos kereskedelemre átáll­ni. Boltjainkban igazán mindegy, hogy használt cikket vagy újat árulunk. A lényeg, hogy mindenkor képesek legyünk a keresle­tet megtalálni és kielégíte­ni. Mi valóban a társada­lom teljes keresztmetsze­tét szolgáljuk. A megszo­rult emberek apró tárgya­ikra kölcsönt folyósítunk, de a leggazdagabb réteg­nek is tudunk műtárgyat, exkluzív bútort, ékszert ajánlani. - Honnan szerzik az aukciók anyagát? - Részben művészet­­történész szakembereink, becsüsök derítik fel a kíná­latot, hagyatékokat vásá­rolnak, és műtárgyakat, ékszereket hoznak a felve­vőhelyeinkre. - Ki állapítja meg az árakat? - A becsüsök, ők en­nek a folyamatnak a pillé­rei. Szerencsére az ötvenes évek „zálogos”-ellenes hangulatát (t. i.: a szocia­lista társadalomban nem lesz szegény ember, tehát nincs szükség ilyen kapita­lista csökevényre) szeren­csésen átvészeltük. Most már ők az oktatók, a szu­perellenőrök. Minden ko­molyabb értéket legalább két becsüs értékel külön­­külön. Szükség esetén még őket is felülbírálja a főellenőr. Ez a szakma a bizalmon alapul. Akkor jó az üzlet, ha az eladó és a vevő is elégedett. - Kik lehetnek becsüsök? - Mindenki, aki bün­tetlen előéletű, legalább érettségivel rendelkezik. A Bizományi Rt. felel a munkatársaiért. Becsüse­ink fényképes igazolvány­nyal járnak a lakásokba. - Van utánpótlás?­­ Most éppen ötvenen tanulnak. Két év a képzési idő. Végre szakmának is­merik el a becsüsi képesí­tést. Igaz, 80 ezer forint a tanfolyam díja, de ezt csak azoknak kell kifizetni, akik a szerződés szerinti két évet nem dolgozzák ki a vállalatnál. Külföldön egyébként óvadékot kell letenni, ha valaki becsüs szeretne lenni. A BÁV Rt., amikor meghirdette a be­csüs tanfolyamait, magas színvonalú képzést biztosí­tott három területen:­­ műtárgyszakbecsüs, ék­­szerszakbecsüs, univerzális szakbecsüs. Már ekkor fi­gyelembe vettük, hogy el­sősorban kiemelt lehető­séget adjunk az ötvösök­nek, aranyműveseknek, tehát szakirányú dolgo­zóknak, és azok is elsőbb­séget élvezhetnek, akik legalább két évig a BÁV Rt.-nél dolgoznak, ahogy már említettem. A képzés ideje egy teljes oktatási évet vesz igénybe. Példá­ul a műtárgyszakbecsüs 140 óra elméleti előadást hallgat, és 40 órában sze­rezhet oktató mellett gya­korlatot.­­Csak hogy jelezzük, milyen színvonalú képzés folyik a becsüs tanfolya­mon, felsorolunk néhány tantárgyat, amit a jövendő becsüsök hallgatnak. - Művészettörténet - üveg­­kerámia­, ötvösművészet, külön foglalkoznak az úgynevezett művességgel, ikonfestészettel, miniatű­rökkel, ékszerbecsüsök megismerkednek a drága­kő történetével, sok száz utánzattal és hamisít­vánnyal, fizikai és kémiai ismeretek birtokába jut­nak. Emellett tanulnak számítógépes alapfogal­makat, kereskedelmi, vál­lalkozási ismereteket, no és viselkedési formákat a pult mindkét oldalán.) - Milyen haszonkulccsal dolgoznak? Magas vagy ala­csony? - Ez természetesen at­tól függ, hogy adok vagy veszek - mondja tréfásan Csatlós Péter vezérigazga­tó -, de ha komolyra for­dítom a szót, akkor a szubjektív véleményt és a piac igényeit leszámítva, rendkívül szerteágazó a mérlegelési lehetőség. - Hogy érinti a BÁV Rt.-t a privatizálás? - Ezzel foglalkozik mindenki. Senkinek sem közömbös egy 220 éves vállalat sorsa. Nem szeret­nénk, ha csak az épületet adnák el, vagy valamelyik üzletágat. Óriási szellemi tőke halmozódott fel, kár lenne elkótyavetyélni! Ha megúsztuk a császárokat, cézárokat, Rákosi-rend­­szert, talán ezt az akadályt is vesszük!... Mióta az eszemet tudom, kis- és nagykereskedelemben dolgozom, részt vettem a­­ legnagyobb kereskedelmi cégek kialakításában, viha­raiban, átalakításában. A BÁV-tól már nem vált ki senki, remélem, hogy nem veszített értékéből szemé­lyem a hosszú évek alatt. Amikor az ember a mun­kájával fekszik és kel, ak­kor ez már afféle munka­köri ártalom. De csak így születnek - bízom benne - a céget éltető gondola­tok. Magántársaságban is szinte minden második mondatom a bizományival kezdődik. Azt hiszem, ez nekem már nem a munka­helyem, hanem inkább az éltető közegem. REGŐS ISTVÁN ■syrir Marie-Christine Kent első regé­nyét csakúgy, mint a másodikat és a tervezett harmadikat (Sissi életéről) történelmi kíváncsiság vezérelte időtöltésből kezdte ír­ni. Stuart Erzsébet hercegnőről­­ a heidelbergi kormányzóval való házassága alkalmából írta Shakespeare a Vihart aki sza­bad szellemet, divatot és némi frivolitást vitt Jakab király udva­rába. Kent hercegné Prágáig is „elzarándokolt” (hiszen Erzsébet Bohémia királynője is volt), hogy regényéhez anyagokat gyűjtsön. És ugyanilyen meg­szállottsággal kutatott az archí­vumok mélyén öt éven át, hogy a szerelem és a hatalom vonzásá­ban élt, koruk erkölcsei szerint kurtizánnak, férfifalónak, cinikus szeretőnek tartott hölgyek arc­­képcsarnokát egy kötetbe gyűjt­se. Erről szól ugyanis Marie- Christine második regénye, a Cupido és a hölgyek, amelynek főszereplői Diana de Poitiers, Nell Gwyn, Pompadour márki­­né, Maria Walewska és Lola Montez. írójuk mindegyikükkel rokon vonásokat érez, minden­esetre a rokonszenvét élvezik. Kedvenc nőalakjainak sorát egy magas, elegáns, filmes ha­sonlattal élve Grace Kelly típusú „Cupido-hölgy”, Diana de Poi­tiers nyitja, egy herceg lánya, akit apja egy idős nemeshez ad feleségül. Diana szépségére és intelligenciájára felfigyel a rene­szánsz király, I. Ferenc is, anél­kül, hogy a szeretőjévé tenné. Amikor már 50. életévéhez kö­zeledik, a trónörökös II. Henrik kedvese lesz. A 20 esztendővel fiatalabb király oldalán királynői szerepet tölt be annak ellenére, hogy az igazi királyné Medici Katalin. II. Henrik halála után Dianára száműzetés vár, a vidéki kastély magánya. Műveltsége, arisztokratikus érzéke alapján igazi reneszánsz nő volt. A Cupido és a hölgyek követ­kező fejezete immár a XVII. szá­zadba kalauzolja az olvasókat. Nell Gwyn London egyik nyo­mornegyedében látta meg a nap­világot, apja kocsmáros volt, ő maga halat és gyümölcsöt árult az utcasarkon. Tizennégy évesen egy színész szeretője lesz és a „csepűrágók” sorsában osztozik. Temperamentuma, felszabadult­­sága, életöröme asszonyi portré­jának megörökítőjét Shirley MacLaine-re emlékezteti. Nell a botrányaival és bőségesen muto­gatott szép lábaival arat sikereket a színpadon és a magánéletben. Kapcsolata II. Károly királlyal egy udvari fellépés alkalmával kezdődik. Nem az egyetlen sze­rető a király életében, de az egyedüli, aki féltékenységre lob­­bantja az uralkodót. Palotákat, járandóságot kap szolgálataiért, de nemesi címet nem. Nell Gwyn két törvénytelen gyermekkel ajándékozza meg királyát. Minden idők egyik leghíre­sebb udvari kurtizánja, Pompa­dour márkiné már a minden ízé­ben karrierista nőt testesíti meg: határozott, rafinált, céltudatos, afféle Joan Crawford típus. Egy divatos párizsi dáma és egy ban­kár lánya, gazdag polgárhoz megy feleségül, de ez nem aka­dályozza meg leghőbb vágya Cupido és a hölgyek Kent hercegné történelmi kalandozásai Anyai részről magyar, apai részről osztrák és len­gyel, Habsburg ősökkel. Németül imádkozik és énekel, németül és angolul ír, amúgy „nemzetközi nyelven" gondolkodik a világról. Civilben II. Erzsébet angol királynő unokafivérének, Kent hercegnek a felesége, hivatására, pontosabban szenvedélyére nézve író, elérésében, ami 1745-ben sike­rül is neki. XV. Lajos azontúl, hogy Franciaország királya, szép férfi. Kedvenc ágyasát márkiné címmel ruházza fel. Jeanne An­toinette idővel a versailles-i ud­var múzsájának rangjára emel­kedik, műveltsége és szépsége révén a kezében tartja az uralko­dás politikájának kulcsát. De egy szerencsétlen háború - a hét­éves - és ellenségei rosszakara­ta szembehelyezik a közvéle­ménnyel. A király időközben más nők kegyeit keresi és 15 évi ragyogás után a márkiné kényte­len árnyékba húzódni. Marie-Christine Kent szívé­hez egy XVIII. századi romanti­kus, idealista, szenvedélyes, oda­­adóan szerelmes hölgy áll a leg­közelebb, a Casablanca Ingrid Bergmanjának „előképe”, Marie Walewska. A lengyel grófné honfitársai­hoz hasonlóan szenved hazája megosztottsága miatt Oroszor­szág, Ausztria és Poroszország között, és felszabadítóként tekint Bonaparte Napóleonra. 1806- ban, szerelmük kezdetén a csá­szár hitvese Joséphiné, majd amikor újra nősül, államérdek­ből Mária Lujzát veszi el. 1815- ben az eltávolított Walewska grófnő, aki egy fiúgyermekkel ajándékozta meg a császárt, va­kon követné szerelmét Szent Ilona szigetére, de erről a nagy­lelkű gesztusról Napóleon le­mond. A lengyelek mindmáig hősnőként tisztelik Marie Wa­­lewskát. Kent hercegné, a len­gyel grófnő szomorú és önfelál­dozó szerelmén túl Korzika szü­lötte iránt sem közömbös: „Na­póleon a szó szoros értelmében meg­hódított. Nem annyira fizikai érte­lemben lehetett vonzó férfi, mint inkább a zsenialitása miatt. Két­ségtelenül ő volt kora legkarizma­­tikusabb férfiúja. ” És végül egy vakmerő kalan­dornő portréjával zárja kedvenc történelmi nőalakjai sorát Kent hercegné. Lola Montez egy Gil­bert nevű ír tisztviselő lánya a XIX. századból. Tizenhét évesen Spanyolországba megy nyelvet és táncot tanulni és Montez mű­vésznéven balerina lesz. 1847- ben érkezik Münchenbe, ahol a 61 esztendős I. Lajos beleszeret. Grófnői címet, járandóságot és pazar villát kap a királytól. A dol­gok rendje szerint idővel szám­űzetés jut osztályrészéül, de a csendes félrevonulás helyett a ka­landos utazásokat választja, míg­nem 40 évesen két házasság után a vallásos életnek szenteli magát. Marie-Christine Kent két gyermekkel és egy írói munkás­ságában támogató férjjel az olda­lán szeret a múltban kalandozni, legszívesebben Madame Pompa­dour korában élne. Mindamel­lett nagyon is fogva tartja a je­len. Az angol királyi családhoz a rokoni szálakon túl társadalmi kötelezettségek is kötik. Anna hercegnőhöz hasonlóan a marra­­kech-i Cheshire Intézetben, amelyet mellesleg a királyi csa­lád fotósa, Leonard Chesire ala­pított, nyomorék és hátrányos helyzetű gyerekek támogatásá­nak, adományok gyűjtésének szenteli szabadidejét. SZENTGYÖRGYI RITA

Next