Kurír - reggeli kiadás, 1994. április (5. évfolyam, 89-117. szám)

1994-04-01 / 89. szám

1994. április 1. I A­FŐ SZABÁLY* (És ettől nincs eltérés, nincs fellebbezés, tehát figyelem!) Ha többen egyszerre érkeznek az autóhoz, akkor a helyszínen közjegyző jelenlétében sorsolunk. Csak találhatja meg az autót. Önnél kell lennie mind az öt összegyűjtött szelvénynek, amit a március 28-tól április 1-ig megjelenő Kurír közöl. Valamint az április 2-i Kurírnak melyben a rendszám hatodik eleme található. Az nyer, aki előbb teljesíti a játék feltételeit. A képen látható módon kezében tartott 1994. április 2-i, szombati Kurírral lehet csak tíz órától megközelíteni és megtalálni az OPEL CORSÁT. Senki nem lehet nyertes, aki táskájából, háta mögül, zsebéből veszi ki a szombati Kurírt. Nézze meg a képet, ha nyerni akar, tíz órától az így maga elé tartott szombati Kurírral keresse az OPEL CORSÁT! Egy csapásra az Opel Corsa tulajdonosa lehet már, ha a kezében tartott szombati Kurírt április 2-án tíz órától „rácsapja” a valahol Budapesten elrejtett Opel Corsára. Ezen a héten a Kurírban minden nap megtalál majd az elrejtett autó rendszámából egy-egy betűt, számot. Az utolsó számjegy tehát április 2-án, szombaton lesz megtalálható. Az Opel Corsa 1994. április 2-án 10 órától a képen lévő bekeretezett területen lesz megtalálható. AZ AUTÓ SZÍNÉT CSAK AZ ÁPRILIS 2-I SZÁMUNKBAN KÖZÖLJÜK Ha a március 28-tól április 2-ig tartó Olvasóink megnyugtatására közöljük, hogy sem az OPEL GOMBOS, sem a Kurír alkalmazottai a játékban nem vehetnek részt. Az autót az Opel Gombos (Budapest III., Szentendrei út 237-243.)­ajándékozza a nyertesnek, akinek azonban az autó átvétele élén az szja-törvény szerinti forrásadót be kell fizetnie (kb. 216 ezer forint). Játék alatt valamelyik Kurírt nem tudta megvenni, akkor vásárolhat játékunkhoz lappéldányokat a Budapesti HÍRLAPKERESKEDELMI RT. reprezentatív hírlapboltjában (V. ker., Váci utca 10.) HÍRKER rt. Szabad nem látta a tojást „Az 1986. (ezerkilencszáz­­nyolcvanhat) szeptember 1-jén — véleménye szerint törvény­­sértő módon - állásából elbo­csátott Sinkovics Gyuláné, 1990. október 30-án keltezett petícióval kért jogorvoslatot ellenzéki képviselője útján négy évvel korábbi sérelmére „a kormánytól”, illetve az Or­szággyűléstől. Sinkovicsné le­vele (az ellenzéki képviselőcso­port adminisztrátorának annak idején írásban elismert hibája folytán) csak 1990. december 19-én jutott el az Országgyűlés elnökének irodájába. Szabad György még aznap az illetékes felső bírósághoz fordult az ügyben felülvizsgálatot kérve. A figyelemfelkeltés igen különös formáját választotta Sinkovics Gyuláné. Keddi és szerdai számunkban írtunk az esetről: a si­ófoki agrármérnöknő, aki egy évtizede vív­ja szélmalomharcát a munkaügyi bírósá­gokkal, tojással próbálta megdobni a Par­lament előtt Szabad Györgyöt. Nem találta el. A civil ruhás rendőrök észrevették, elő­ször a rendőrségre, majd a Lipótmezőre vitték, most pedig a kaposvári pszichiátriai klinika zárt osztályán van. Az Országgyűlés sajtóirodája most reagált cikkünkre. íme, amiről Sinkovicsnét is aznap Több Bíróság mindenre kiterje­­sztesítette, majd néhány hét bő, és a Sinkovicsné ügyében múlva, 1991. január 25-én ítélkező bíróságok eljárását megküldte számára a Legfel­ törvényesnek minősítő terje­delmes vizsgálati jelentés má­solatát. Sinkovicsné azonban a jelek szerint nem nyugodott bele sem munkaügyi panaszá­nak, sem a devizagazdálkodási ügyben ellene kezdeményezett eljárás miatti panaszának, sem családjogi ügyében emelt óvá­sának elutasításába. Újabb ud­variasan elhárított kísérletei, hogy az Országgyűlést, illetve annak elnökét „sérelmei” or­voslásába bevonja, lehet, hogy szerephez jutottak 1994. már­cius 20-i tojásdobásában, amit az olasz vendégével beszélgető Szabad György sem nem ész­lelt, sem nem panaszolt. Kulcsár Gáborné, a Sajtóiroda vezetője” ÚJABB HEROINFOGÁS Több mint 50 kiló heroint­­a­ több mint 500 millió forint­ér­­táltak tegnap reggel a nagyjá­­tékú kábítószert Romániá­­ki magyar-román átkelőhe- ban, közvetlenül a határátke­­lyen a vámosok. Egy Románia lőhely előtt helyezték el a te­telöl belépésre jelentkező né­­hezgépkocsi vámzárral védett met forgalmi rendszámú re­­rakterébe.­hergépkocsi vámzárát az út­ Az eljárást a török állam­­levélkezelő sértett állapotban polgárságú gépkocsivezető találta, ezért a Határőrség­­ ellen - szakértők bevonása egy esetleges embercsempé­ mellett - a Csongrád Me­­szés gyanúja miatt - kérte a gyei Rendőrkapitányság vizs­­vámosokat, szigorúan vizs­­gálati osztálya folytatja le. A­gálják meg a járművet. félmilliárd forint értékű hero-A tételes vámvizsgálatnál int tegnap délután - rendki­­határsértő nem, de két sport- vali biztonsági intézkedések táskából 61 csomag, össze- mellett­­ Budapestre szállt­­son 52,13 kilogramm heroin tották, került elő. Valószínű, hogy a (OLÁH) Verik a kisgazdákat Tyúkodon megverték a Független Kisgazdapárt helyi tit­kárát. Két jól öltözött fiatalember megleste Kiss Endrét, akit végigkövettek a falu határáig, majd minden előzetes szóváltás nélkül összevissza rugdosták. A nemesi nagybir­tokos család sarját kórházba szállították. Kiss egyik szeme a bántalmazástól olyan súlyosan megsérült, hogy az sem elképzelhetetlen, elveszti látását. Az ismeretlen tettesek ellen a Független Kisgazdapárt alelnöke feljelentést tett. Kávássy úr szerint politikai indíttatású atrocitás történt, emiatt tiltakozott Kónya Imre belügyminiszternél. Hobányi Ferenc, a párt Szabolcs megyei főtitkára úgy véli, a választásig még jobban eldurvul a vita a pártok kö­zött. Véleményét arra alapozza, hogy a megye nem egy településén sorozatosan macerálják a torgyánista vezető­ket. Hobányi szerint ez erőszakhullám. Példaként emlí­tette a tiszaberceli, valamint a tiszalöki kisgazdaelnökök eseteit. Az utóbbit, Gerges Miklóst hajnali négykor álmá­ból felkeltve egy telefon riasztotta, mondván: „Ti szemét kisgazdák, úgyis meg fogtok dögölni.” A főtitkár hangsú­lyozta, az atrocitásokat követően az érintetteknek nem volt más választásuk, mint rendőri védelmet kérni. (BLEIER) HATÁRON INNEN 3 A karmester Bizonyos szkeptikus filozófiai iskolák képviselői szerint az ember azért érdemli meg a sorsát, mert - ellentét­ben az elefánttal - könnyen felejt. Mi azonban rend­­szertanilag az elefántok osztályába tartozunk - ehhez a bőrünk is elég vastag -, ezért még igen jól emlék­szünk arra az időre, amikor a haldokló későkommuniz­mus vérzivataros napjaiban, 89-90 táján a bukófélben lévő rendszer sajtóellenőrei vasmarokkal igyekeztek gúzsba kötni a sajtószabadságot, s száműzve a vélemé­nyek sokarcúságát, esténként alig egy-másfél órás terje­delemben engedtek teret a tévében a plurális vitának. (Baló Györgyék Napzártája.) Később a helyzet válto­zott. A kiegyensúlyozott, virágzó demokrácia és a for­málódó szociális piacgazdaság fénykorában a vitaműso­rok lassan elhaltak, kihunyt az Össztűz, bezárt a Nap­­zárta, széthasadt a Krétakör. Ehelyett felkészült szor­gos szakmai „alákérdezők” faggatták bölcs vezetőinket, és a dolognak csak egy kicsit volt reklámíze. Közben visszatért a képernyőre a jegyzet, a kom­mentár ezerszer elátkozott bolsevista műfaja: Feketén- Fehéren. A minap a Híradó és a BEK-meccs közé ékel­ve feketén-fehéren zsidó származású honfitársaink kap­tak egy kis eligazítást bűneikért. Történt ugyanis, hogy Forgách Pál, a Liga szakszervezete tiszteletbeli elnöke meggondolatlan nyilatkozatot adott Azt mondta: Ma­gyarországon fasisztoid pártocskák alakulnak, a parla­mentben egyes képviselők antiszemita felhangú kije­lentéseket tesznek, a posztnáci pártok tagjai az utcán hőbörögnek, sőt már késelés is történt. Forgáchot nem hívták a stúdióba - ez idegen a kommentár műfajától -, nem kérték vitára, más beszélt helyette. Egy komor, varjúarcú figura - a neve Várkonyi Balázs, de ennek nincs jelentősége - borongott meggondolatlansága felett. („Súlyos szavak.”) S a képernyőre villantottak egy rikácsoló külországi bácsit, aki elmondta: midőn a háború alatt ő a vészkorszak keserű kenyerét ette, Ma­gyarország valóságos azilam, menedék volt az ide me­nekülőknek, s „akadhatna végre Pesten is egy karakán zsidó, aki ezt kimondja”. Ennyi. Varjúarcú ezt nem kommentálta. A halottak pedig nem beszélnek, nem akarok én fogadatlan prókátoruk lenni. Közben a Stürmer színvonalú Király B. Izabella-pla­­kátok ott sorjáznak a falakon, Mázsás Pista meg a torkát köszörüli a dalhoz. Nem árt észrevenni, hogy ahol Iza­bella apródjai az üstdobot verik a zenekarban, ott Var­júarcú játssza a finom pizzicatokat a partitúrához. Feke­­tén-Fehéren. És válasz nélkül. BUJÁK ATTILA V.1

Next