Kurír - reggeli kiadás, 1997. március (8. évfolyam, 59-87. szám)

1997-03-01 / 59. szám

4 ITTHON UTOLSÓ ESÉLY A pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedési esélyeinek növe­lése érdekében a kormány július­tól újfajta kedvezményeket léptet életbe. A munkaügyi miniszter, Kiss Péter tegnapi értekezletén elmondta, hogy az eddigi 9 hó­nap helyett nyártól 12 nőnapra kaphatnak támogatást a munka­adók a pályakezdő munkanélküli fiatalok egyéves alkalmazására. Az általános iskolai végzettséggel rendelkező­ pályakezdőknek nem kell majd kitölteniük a kedvezményhez jutáshoz szüksé­g­es 3 hónapos várakozási időt, anem nyomban bejuthatnak a szakképesítést nyújtó tanfolyam­okra. A jövőben a területi mun­kaügyi központok dönthetnek a támogatások odaítéléséről a helyi munkaerő-piaci viszonyok és igények ismeretében. or­fc. HIBA ELSŐ FOKON Ez év első felében megkötik a helyi rádiókkal és televíziókkal a műsorszolgáltatási szerződése­ket, valamint jóváhagyják az MTV, az MR és a Duna Televí­zió közszolgálati szabályzatát, mondta az ORTT elnöke, Ré­vész Tamás Mihály. Reményeik szerint idén ősszel eredményt hirdetnek tévés frekvenciapályá­zat ügyében. Elő kell készíteni­ük a kábeltelevíziózásról szóló törvényt és az archiválási szabá­lyokat is. Az ORTT elnöke vé­gezetül elmondta: a testület a törvényben meghatározottak szerint állította fel a műsorfi­gyelő szolgálatot, a panaszbi­zottság a kezdeti tapasztalatlan­ság miatt elkövetett hibákat •'korrigáljar.'^^h r­' ■ OLCSÓBB MEGOLDÁS Kötelezővé és térítésmentessé válhat a hepatitis B és a haemofilus influenza B elleni védőoltás, annak ellenére, hogy Magyarország járványügyi hely­zete jelenleg jó. A Magyar Or­vostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége és az Országos Közegészségügyi In­tézet támogatja az életkorhoz kötött védőoltások körének bő­vítését célzó kormányzati szán­dékot. Erre egyrészt az Egész­ségügyi Világszervezet is aján­lást tett, másrészt éppen a fertő­zés tekintetében legveszélyezte­tettebb csoportok, a prostituál­tak, a cigány etnikumhoz tarto­zók és az intravénás kábítószer­élvezők a legelérhetetlenebbek. ELVÁNDORLÁS A Belügyminisztérium útlevél­osztálya hétfőtől új helyen, a Budapest, V., Alkotmány utca 25. szám alatt várja az ügyfele­ket. Ezenkívül felhívják a figyel­met arra is, hogy az ügyfélszol­gálatot elsősorban azok vegyék igénybe, akiknek halaszthatatlan külföldi utazásuk miatt rövid határidőn belül szükségük van a lejárt útlevél érvényesítésére. Az útlevél igényléséhez szükséges kérőlap, illetékbélyeg és fotó a helyszínen beszerezhető. Az ügyfélszolgálat fogadóideje csü­törtökön 9-6 óráig, pénteken 9-13.30 óráig tart. RÖGÖS UTAKON A közúti fuvarozói szakmára ér­vényes, állami elvonási rendszer változtatását szorgalmazza a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete. Az MKFE elnöke, de Sorgo Tibor hangsúlyozta, hogy a kívánt változtatások nél­kül a hazai közúti fuvarozói szakma ellehetetlenül. Követe­léseikben első helyen szerepel az üzemanyagár-szerkezet meg­változtatása. Többek között azt szeretnék, hogy az útalap hozzá­járulás mértékét a fogyasztási adó rovására legalább másfélsze­resére emeljék. Számításaik sze­rint ez az idei költségvetés fo­­gyasztásiadó-bevételét 266,3 milliárdról 243,4 milliárd fo­rintra csökkentené. BANKETIKA? Az egyik sír, a másik nevet. A Postabank előtt azért állnak a hosszú sorok, hogy a pénzt kivegyék, az értékpapírt be­váltsák. Ezért tartanak időn túl is nyitva a bankfiókok. A többi bank meg kapva-kapott a helyzeten, és szintén nyitva tart. Hogy bevegye a felszabadult pénzeket. A Bankszövetség mellett működő etikai bizottság nyilván állást foglal majd a kérdésben... ABSZURD LAVINA Pánikszerűen rohamozták meg tegnap az emberek a Posta­bank fiókjait, hogy egy felröppent rémhírnek bedőlve párnaci­hába menekítsék a pénzüket. A hisztéria hátterében konkrét információk ugyan nem voltak, az országszerte hosszú, tömött sorban állók állították: „valakitől” hallották a hírt, s ők persze készséggel elhitték, hogy fizetőképtelen a bank, meg hogy csődbe jutott, s ki-ki saját fantáziája szerint képzelte tovább a többi okos által elmondottakat. Persze higgyék csak, ők járnak jól. Mindenesetre e helyütt említenénk meg: aki nem szenved amnéziában, az nyilván emlékszik, amikor nem is olyan régen az a hír röppent föl, hogy zárolják a devizaszámlákat. A hí­resztelés alapja, pontosabban alaptalansága közismert. Az alábbiakban a parlamenti pártok prominens személyiségeinek a Postabank-műbalhéról szóló véleményét adjuk közre Csintalan Sándor, az MSZP úgy­ úgy véli, elegendő az egykori valuta­kerettel kapcsolatos rémhírekre gon­dolni. A mostani eseményeknek pe­dig sok oka lehet: előfordulhat, hogy csak a véletlen rendezte így, esetleg a konkurencia, vagy a politika. Bauer szerint ezt soha nem fogjuk megtud­ni. Mindenesetre a Postabank annyi­ra nagy bank, hogy nem kerülhet bajba, hiszen akkor összeomlana az egész magyar pénzügyi rendszer. Ez pedig ma elképzelhetetlen. Várhelyi András, az FKGP el­nöki tanácsadója készséggel rea­gált a hírekre. Miután figyelmeztet­te kollégánkat, hogy minden szót magnetofonra vesz, kijelentette: pártja úgy véli, hogy megkezdődött a szocialista és szabad demokrata pénzügyi érdekkörök egymás közti végső leszámolása. A jelenlegi ese­mények arra intik a kisgazdákat, hogy még szorosabb figyelemmel kísérjék, mi történik a bankvilágban. Várhelyi hangsúlyozta: egyetért az­zal a gyanúval, hogy szervezett ak­ció állhat a háttérben, mivel az ő in­formációi is ezt támasztják alá. En­nek részleteit azonban nem óhajtot­ta megosztani a közvéleménnyel, vivője nem veszi ki a Postabankb­ól a pénzét. Mint mondta, hónapok óta hallja a rosszindulatú híresztelé­seket a pénzintézetről, s ez a tény bizonyíthatja Akar László pénzügy­minisztériumi államtitkár vélemé­nyét, miszerint szervezett akcióról van szó. Politikai színezetet nem lát a dolgok hátterében, hiszen aki az ország érdekeit egy picit is szem előtt tartja, az nem akarja, hogy meginogjon a bankrendszer. Szerin­te inkább a pénzpiacon folyó küzde­lem az ok: a megrendülés a külföldi körök érdeke, mert ha meginog a Postabankban - amely a köztudat­­ban magyar pénzintézet­­ a befekte­tők bizalma, azzal egyben a „ma­gyar” bankokban kételkedik, s in­kább külföldi érdekeltségű intézmé­nyekbe viszik át a pénzüket. Az MSZP ügyvivője bízik abban, hogy hamarosan stabilizálják a helyzetet. Bauer Tamásnak az SZDSZ ré­széről is hasonló a véleménye. Sze­rinte a világon mindenhol előfordul­hat, hogy elindul egy hisztéria, amelynek semmi alapja nincs. De hogy ne menjünk annyira messzire, Isépy Tamást, a KDNP frak­cióvezetőjét meglepte a hír, mert - mint mondta - ez a bank eddig itt szponzorált, meg ott szponzorált. Hát most vélhetően őt fogják meg­szponzorálni. Akar László alapos gyanújára azt felelte: érdekes lenne, ha a maffia Magyarországon már nemcsak autókat lopna, hanem pénzintézeteket is. Bízik benne, hogy a többi pénzintézet nem kapja el a rémhírterjesztési betegséget. Ami pedig a szervezett akciót illeti, nem hiszi, hogy a minapi útelzárá­sok hírzárlatot is okoztak volna. A Fidesz képviselője nem kí­vánt nyilatkozni, mivel a párt az üggyel kapcsolatban nem alakította ki álláspontját. Gémesi György, az MDF ügy­vezető alelnöke, Gödöllő polgár­­mestere a városában is tapasztalta, hogy a betétesek megrohanták a Pos­tabank fiókját.­Ez számára nagy meg­lepetés volt. Ő elhiszi a pénzügymi­niszter véleményét, azt, hogy rémhí­rek alapján indultak meg az emberek. Hogy politikai indíték is lehet a do­logban, azt ő nem tudja, nem látja. Raskó György, az MDNP kép­viselője elmondta, a hisztérián kívül semmi más okuk nincs az emberek­nek, hogy kivegyék a pénzüket a Pos­tabank fiókjaiból. Mert a bank fizető­­képessége a betétesek felé abszolút biztos. Ő, mint a parlament bank- és adóskonszolidációs bizottságának tagja jól tudja, a Postabank nem kért pénzt az államtól, nem volt szüksége mankóra, mivel biztosan áll a lábán. Az egész dolog abszurd. Mindeneset­re aki elindította a lavinát, nagyon ügyesen csinálta. Csak hát ezzel a szerény jövedelmű betétesekkel bánt el, mert azok a lekötött betéteiket ve­szik ki, így sok milliárd forint kamat vész oda. A végkifejlet az lesz, hogy még néhány napig tart a hisztéria, az­tán megnyugszanak a kedélyek. 1997. március 1. Ban­kf­elfúlt Princz Gábort két hete nem találják - osztotta meg értesülését egy kolléga a Pénzügymi­nisztérium felfokozott érdeklődésű sajtótájé­koztatója előtt. És belé­pett a terembe Princz Gábor, a Postabank és Takarékpénztár Rt. elnök-vezérigazgatója, öltönyben, nyakkendő­­sen, leült az asztal mögé, keze-lába nem reszketett, nyugodtan válaszolt a kérdésekre. Akar László, a Pénzügyminisztérium államtitkára szerint miniszterét és a Postabank vezetőjét is elég sokan ke­resték tájékozódás céljából. Jó néhá­­nyan még a Postabank-fiókok előtt állnak. Napok óta terjednek a hírek, rémhírek, ám a bank működésében semmi jele annak, hogy félniük kellene az ügyfeleknek. Lehetséges, hogy poli­tikai indítékai vannak az ügynek. Ma, az egymást követő tüntetések idején ennek különféle okai lehetnek. Szerve- Elúszó kamatok Akit elkapott a pánik, az beállt a sorba, kiváltotta pénzét, a remélt jó kamat ellenére. Ha majd elmú­lik a hisztéria, akkor lehet kiszá­mítani, mennyi kamatot veszített a lakosság, úgy összességében. Meg mennyit ki-ki maga, tett akcióról van szó, ennyi a jelekből kiderült. Tarafás Imre, az Állami Pénz- és Tő­kefelügyeleti Piac elnöke szerint teljes­­körűen átvilágította a Postabank működé­sét egy nemzetközi könyvvizsgáló cég. Er­re kétévente kerül sor, a vizsgálat alapján a szokásos módon bizonyos működésbeli módosításokat kért a banktól a felügyelet, de semmi lényeges negatívumot nem ta­láltak. A pánik teljesen megalapozatlan. Princz Gábor elnök-vezérigazgató utalt arra, nem az első eset a kilencesz­­tendős bank életében, hogy hisztériát keltenek körülötte. Legutóbb négy éve volt lényegesen kisebb kavarás a bank körül. Folyamatosan működnek, szállít­ják a pénzeket a fiókokba, automatákba, lehetnek ugyan rövid kihagyások, de het­venmilliárd likvid tőkéjük van. Csütörtö­kön kifizettek nyolcszázmilliót, pénteken egymilliárd feletti lehet az összeg, de akár többmilliárdnyi igény sem okozna gondot. Az okokat nem értik, őket is megdöbbenti a hisztéria. Aki kiveszi a pénzét, biztosan nem jár jól, hiszen elve­szíti a kamatokat. A bank nem hogy nem zár be, hanem még szombaton, vasárnap is várja az ügyfeleket. A szakma is meg­nyugodhat, auditált mérlegét március közepén teszi közzé a Postabank. Az el­nök-vezérigazgató a miniszterelnökkel is beszélt, tájékoztatta az eseményekről, ar­ról, hogy mi történik. Kérdésünkre, hogy elképzelhető-e a konkurencia részvétele az akcióban - szerkesztőségünket is hívták más ban­kokban dolgozó jóakarók, vegyük ki a pénzünket a Postabankból -, Princz úr válasza igen volt. A konkurencia rendkí­vüli nyitva tartással várta pénteken a be­tétet nyitni szándékozókat. Elgondolkodtató mindenesetre, és el is gondolkodtunk azon, vajon hogyan in­­­dul egy ilyen hír.­­Néhány nappal azután, hogy egy felmérés szerint a Postabank, jó néhány bankkal összehasonlítva, több szempontból lett első vagy második. Le­hetséges, hogy egy vagy több konkurens bank irigyli a második legnagyobb he­lyét. Persze ilyenkor nem gondolnak ar­ra, hogy úgy járhatnak, mint a bűvész­inas, a dolog megállíthatatlanul keresz­tülzúdul az egész magyar pénzügyi és bankrendszeren. Van az ügynek egy másik, nagyon sa­játos, lehetséges összefüggése. A Kurír értesülései szerint szerdáról csütörtökre virradó éjjel érkezett az országba az első nagyobb hamispénz-szállítmány. A né­hány nap alatt elterjedt pletyka, majd hisztéria nyomán nagy mennyiségű kész­pénz van a kezekben. Ezek a pénzek a Postabanktól áradnak a többi felé. Ilyen­kor könnyebb a hamis pénzeket is forga­lomba hozni, elkeverni. És az sem tűnik hihetetlennek, hogy egy politikai érdek­csoport mellett az alvilág is örül a zava­­­ros helyzetnek. TÓTH ILDIKÓ Princz Gábor: „Nincs ok a félelemre" feló: KONCZ GYÖRGY Osztapkenderek Alig indult meg a sorban állás, a sorok mellett már ott sündörög­nek a cédulás emberek. Diszkrét mosoly kíséretében átnyújtják a papírt, rendkívüli befektetési le­hetőség, banki kamat plusz há­rom százalék. Örkény mosolyog odaát. Lám, vannak, akik túltesz­nek az egérirtást hozott szalon­nával vállaló özvegy doktornőn. Tőzsdehullámok A tőzsde reakciója várható, de nem mindig kiszámítható. Mutatja ezt a Postabank körüli hisztéria is. A Postabank és Takarékpénztár Rt. törzsrészvényei és elsőbbségi rész­vényei - mindkétfajta részvény a nagybefektetők érdekkörébe tarto­zik - vételi és eladási árfolyamai csökkentek, mind a szabad-, mind az OTC-piacon. Ugyanakkor az OTP-részvények ára is csökkent. A BUX, a budapesti tőzsdeindex 2 százalékkal esett. A pénzpiac tova­­hullámzását mutatja, hogy mind a New York-i, mind a tokiói tőzsde érzékelte a történéseket. Hétfőre várják, hogy a tőzsde érzékeli a Postabank bizalom-visszanyerésre tett intézkedéseit. Szigetközi haláltusa A hazai zöldek, elsősorban a Duna Kör, de más szervezetek is idejekorán figyelmeztettek a bajra, mi vár a Szigetköz élővilágára, ha a szlovákok megépítik és üzembe helyezik a bősi erőmű úgy­nevezett C-variánsát. Igazuk lett. A Világ Termé­szetvédelmi Alap , a WWF Bécsben nyilvánosság­ra hozott nyilatkozatában egyebek mellett az áll, hogy a Duna mindkét partján hatalmas ökológiai károk keletkeztek. A nagy tekintélyű nemzetközi szervezet követeli a dunai árterek eredeti állapotá­nak visszaállítását. Haraszthy László, a WWF ma­gyarországi igazgatója szerint a betonszörny el­tüntetése nélkül nem sok esély van az ökológiai egyensúly helyreállítására. igsrtr: - Mekkora területet fenyeget a Duna­­szaurusz? H. L.: - Becslések szerint 8 ezer hektárt veszé­lyeztet a kiszáradás. A talajvíz 2-4 méterrel csök­kent. A füzes-nyáras ártéri erdők pusztulnak, de a mezőgazdasági kultúrákat is érzékenyen érinti a természet rendjének megbontása. A Szigetközben a halak 80 százaléka tűnt el, de az élet egyszerűbb formái, az alacsonyabbrendű állatok is eltűnnek. Nemcsak a tápláléklánc szakad meg, hanem az élőhely szűnik meg. ■qjrlr: - A fenék- vagy a küszöbgát segíthet vala­melyest? H. L.: - Nem sokat. Az ártéri erdők, ahogyan a nevük is mutatja, ahhoz alkalmazkodtak, hogy rendszeresen elönti őket az áradás, s ha ez elmarad, óhatatlanul károsodik az élőhely. Az országnak több száz millióba kerül a vizes élőhelyek megmen­tése, például a tiszai holtágak életre keltése. ■qjflf: - Mitől különlegesen értékesek ezek az ár­téri erdők? H. L.: - Az egész világon a legfenyegetetteb­bek a vizes élőhelyek. Fokozottan érvényes ez Eu­rópára, ahol talán a legdurvábban avatkoztak be a folyók életébe a szabályozásokkal. - A zöld mozgalmak, természetvédelmi szervezetek akadályoztak már meg hasonló pusztítást? H. L.: - Ausztriában egy atomerőmű üzembe helyezését, és Hamburgnál egy vízi erőmű építését a Dunán. Ott most nemzeti park van. (BIHARI)

Next