Kutasi Hírek, 2020 (11. évfolyam, 1-11. szám)

2020-01-01 / 1. szám

2 XI. évfolyam 1. szám Szél István: a termőföld tulajdona nemzetpolitikai kérdés Több szempontból is kiemelten fontos év lesz a magyar mezőgazdaság számára a 2020-as év a Nemzeti Agrárgazda­sági Kamara (NAK) Csongrád megyei elnöke szerint. A ma­­kohirado.hu ennek okán Szél Istvánnal tekintette át a gaz­dákat érintő jogszabályváltozásokat, és értékelték a 2019-es agráresztendő történéseit, többek között a területi agrár­­gazdasági bizottságok és a falugazdászok munkáját, vala­mint a jégkármérséklő rendszer teljesítményét.­­ Miben tudja leginkább segíteni az agrárkamara a ma­gyar gazdálkodókat, és hogy érzi, mennyire tudtak megfelel­ni 2019-ben az elvárásaiknak?­­ A mezőgazdászok a gazdasági érdekérvényesítést, a bürok­ratikus akadályok csökkentését, a szabályozási környezet javítá­sát, a versenyképesség feltételeinek megteremtését, valamint a falugazdász-hálózat folyamatos fejlesztését és továbbképzését várják tőlünk. Ennek jegyében kezdtük meg az 2019-es évben az Erősödő agrár- és élelmiszer-gazdaság, jólétben gyarapodó vidék című programunk megvalósítását. A NAK szolgáltatásai­nak alapsejtjét továbbra is a falugazdász-hálózat jelenti. Csong­rád megyében 39 falugazdász működik: az 12 672 területalapú támogatásból 9697 darabot ők adtak be, összesen 103 ezer hektárra, és pótolhatatlan segítséget nyújtanak a közel 25 ezer megyei őstermelőnknek információnyújtással, illetve adatszol­gáltatási kötelezettségeik teljesítésénél. - A hírek szerint hamarosan újabb feladatokkal bővül a NAK repertoárja. Melyek ezek? - Valóban, a várható jogszabályi felhatalmazás alapján jövőre újabb hatósági feladatokat vesz át a NAK a kormányhivataloktól. Ez azt jelenti, hogy a helyi falugazdászokhoz kerül a családi gaz­daságok nyilvántartása, valamint a gázolaj jövedéki adójának visszaigénylését érintő ügyintézés, illetve a mezőőri szolgálat felügyeletek.­­ Ami a termelést illeti, milyen éve volt idén Csongrád me­gyei mezőgazdaságnak?­­ Röviden szólva: nem könnyű! Hiszen hiába a jófajta vető­mag, technika és gép, a siker önmagában még nem garantált, mert a Jóisten öntözi és locsolja a terményeinket. Az időjárás viszontagságaival idén is megküzdöttünk: az őszi búza átlagter­mése 4600 kg, az őszi árpáé 5500 kg, a napraforgóé viszont 3000 kg, a szójáé 2500 kg, a repcéé 2300 kg lett hektáronként, vagyis akadnak jobb és kevésbé kedvező eredményeink is. - Hogyan hatott megyénkre, a megyei földpiacra az új földforgalmi törvény? - Elöljáróban szeretném leszögezni: a termőföld tulajdoná­nak kérdése nemzetpolitikai fontosságú. Ennek tükrében az egyik legnagyobb feladat a termőföld magyar kézben tartása, a tulajdonjogi viszonyok rendezése, egy egészséges, stabil bir­tokszerkezet megteremtése. A 2019. január 11-én életbe lépett új földtörvény jelentősen megkönnyíti a földadásvételeket. Az idei évben 49 földbizottsági ülésünk volt a megyében, melyeken több mint 3000 állásfoglalást hoztunk, és csak 20 darab nem tá­mogatott adásvételről tudok beszámolni. Sokkal több adásvétel történt 2019-ben, mit az előző évben. A földadásvételek tekinte­tében kiemelt szerepe van a területi agrárgazdasági bizottságok (TAB-ok) munkájának. A megyében 40 TAB működik, melynek tagságát, vezetőségét a helyi parasztok maguk közül választják ki. Ezek a testületek hoznak döntést első körben a földadásvé­telekről, vagyis ők ítélik meg, egy adott földdarab kinek eladó, illetve kinek nem, az ő döntésükre nyomja rá a végső pecsétet a megyei elnökség, majd folytatja le az ügyintézést a földhivatal. A helyi TAB-ok tehát adott esetben meg tudják akadályozni pél­dául, hogy az ország távoli részén székelő multinacionális cég tulajdonosa vagy egy külföldi érdekeltségű vállalkozás tulajdo­nosa tőkefelhalmozási céllal földet szerezzen a megyében. - Ugyanígy kulcskérdés: milyen helyzetben van ma a ma­gyar agrárium a munkavállalókat tekintve? - A magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb problémája a jó szakemberek hiánya. Egyre kevesebb diplomás agrárgazdász kerül ki az agrár-felsőoktatásból, nincs elegendő és megfelelő ember, aki egy 40 milliós traktort vezessen vagy egy 30 milliós vontatmányt és vetőgépet elhúzzon. Csongrád megyét is sújtja a munkaerőválság, nem nagyon találunk gépkezelő szakem­bereket vagy olyanokat, akik állattartó telepeket működtetné­nek. Sorra zárnak be a kertészek, fejezik be fóliás, üvegházas tevékenységüket, mert nem kapnak embert, aki elvégezné a mezőgazdasági munkákat, leszedné a zöldséget, gyümölcsöt. Szakképzési referenseink erejüket megfeszítve azon dolgoznak, hogy megismertessék és megszerettessék a fiatalokkal a mező­­gazdaságot. 2019-ben 51 darab együttműködési megállapodás született a szakképző iskolák és a gazdálkodók között a tanu­lók gyakorlati foglalkoztatására vonatkozóan. Csak az őszi pá­lyaorientációs programunkon a megye 7 szakképző iskolájában 508 általános iskolásnak mutattunk be 13 szakmát. Felhívjuk a figyelmüket, mekkora perspektíva áll ez előtt az életpálya előtt: Makón a Galamb József Mezőgazdasági Szakgimnáziumban például már a harmadikos gyerekeket 350 ezer forintos fize­téssel csábítják, a végzősöket pedig ösztöndíjjal segítik és szer­ződéssel várják a nagy mezőgazdasági cégek, vagyis megéri a mezőgazdaságot választani! - A honi agrárium egyik friss sikertörténete a jégkármér­séklő rendszer. Hogyan teljesített 2019-ben? - Azt kell mondjam, remekül, nem véletlenül, hogy külföl­di agrárvezetők és agrárszakemberek járnak hozzánk ellesni a magyar modellt. Az idei védelmi időszak 169 napot jelentett, Csongrád megyében 62-t, jelentősen vissza tudtuk szorítani a jégkár méretét és károkozását. Az Európában egyedülálló, a tel­jes országot lefedő, talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer (JÉGER) már az első másfél évben többszörösen kifizetődött az országnak, hiszen nemcsak milliárdos nagyságrendben csök­kentek a Kárenyhítési Alap jégkárok után fizetett kiadásai, de ezen túlmenően jelentős károktól védte meg a gazdálkodókat, a lakossági, önkormányzati ingatlanokat, eszközöket és az ipari létesítményeket egyaránt. Ami a 2019-es évet illeti, a szélsőséges időjárás miatt az összes zivatarhoz tartozó kár jelentősen növe­kedett a tavalyihoz képest: 2018-ban 45,5 ezer hektár, 2019-ben pedig 85 ezer hektár volt. Ennek ellenére 2019-ben mindössze 37 ezer hektárra jelentettek be jégkárt a gazdák, ami nagyjából a fele a 2017-es, utolsó országos védekezés nélkül töltött év ér­tékének. A jégkár aránya az összes bejelentett mezőgazdasági káron belül 2018-ban és 2019-ben a JÉGER előtti 37 százalékról 12 százalékra esett vissza, ami több mint figyelemreméltó!­­ Mi vár 2020-ban a magyar mezőgazdaságra? - Több szempontból is kiemelten fontos év lesz a magyar ag­rárium számára. Először is az osztatlan közös tulajdonra rende­zésére vonatkozó jogszabályi környezet mintegy száz jogszabály

Next