LITERATURA - A MTA Irodalomtudományi Intézetének folyóirata 32. évfolyam (2006)
2006 / 4. szám - MŰHELY - HAVASRÉTI JÓZSEF: Széljegyzetek Szilágyi Géza írásaihoz
Havasréti József SZÉLJEGYZETEK SZILÁGYI GÉZA ÍRÁSAIHOZ Szilágyi Géza (1875-1958) író, költő, publicista a magyar irodalomtörténet egyik kevésbé ismert alakja. Életművének visszhangtalansága annál is meglepőbb, mert kortársai közül a legnagyobbak, Kosztolányi, Karinthy, Tóth Árpád írtak róla elismerő bírálatokat. Jelentőségét a következő szempontoknak, illetve körülményeknek köszönheti. Szilágyi a pszichoanalízis iránt érdeklődő legelső magyar írók közé sorolható, különösen fontos szerepet játszott Ferenczi Sándorral való barátsága, aki Szilágyi analitikusa is volt.2 Ferenczi személyén keresztül korán kapcsolatba került a freudista mozgalommal, magyar és német nyelven több pszichoanalitikus témájú írása jelent meg.3 Figyelmet érdemel továbbá írásainak erőteljes társadalomkritikai hangvétele, melyet afféle társadalmi fiziognómiaként határozhatunk meg; tulajdonképpen sajátos pszichoanalízis-értelmezése is a felszíni jegyek, torzulások, elváltozások fiziognómiai olvasatait nyújtó szemléletnek rendelődik alá. Irodalom- és mentalitástörténeti szempontból érdekes Szilágyi vonzódása az olyan témákhoz, melyeket kortársai a dekadens, perverz, morbid jelzőkkel írtak le, vagy éppen bélyegeztek meg. Stílustörténeti szempontból hangsúlyozandó jel- Főbb művei: Tristia. (Versek) Nagel kiadás, Budapest, 1896; lepel nélkül. (Erkölcsrajzok) Singer és Wolfner, Budapest, 1910; Könyvek és emberek. (Tanulmányok) Modern Könyvtár, Budapest, 1912; Ez Pest. (Szatírák) Modern Könyvtár, Budapest, 1913; Fantasztikus szerelmek. (Elbeszélések) Dick Manó kiadása, Budapest, 1916; Menny, pokol, háború. (Korszerű legendák) Tevan, Budapest, 1917. Vitustánc. (Novellák) Grill Károly, Budapest, 1918. „Ferenczi fontos irodalmi kapcsolatai és a pszichoanalízis gondolatvilágának első hazai közvetítői között kell megemlítenünk a költő és publicista Szilágyi Gézát, aki ugyancsak páciense, majd barátja lett. Szilágyi - aki 1914-ben Apáthy István zoológus-professzorral, a pszichoanalízis egyik korai kritikusával szállt vitába - számos pszichoanalitikus témájú cikket publikált, szakmai és egyéb fórumokon." ERŐS Ferenc: „Ferenczi Sándor és kora." In Ferenczi Sándor. Válogatta, sajtó alá rendezte, jegyzetekkel ellátta ERŐS Ferenc. Új Mandátum, Budapest, 2000. 18. 3 Szilágyi és a pszichoanalízis kapcsolatáról lásd HARMAT Pál: Freud, Ferenczi és a magyarországi pszichoanalízis. Bethlen Kiadó, Sopron, 1994. TAKÁCS Mónika: A 'lealázott' szexuális objektum egy század eleji versben. Thalassa 1998/2-3. 173-182. Az író lánya - Szilágyi Lilla - pszichoanalitikus érdeklődésű pszichológusként dolgozott. Radnóti Sándor interjúja, melyet az 1980-as évek elején Szilágyi Lillával készített, érdekes megjegyzéseket tartalmaz Ferenczi és Szilágyi kapcsolatáról, illetve Szilágyi és Freud személyes kapcsolatáról is. Lásd RADNÓTI Sándor: Interjú Szilágyi Lillával. Thalassa 1994/1-2. 323-333.