Lakáskultúra, 1978 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1978 / 1. szám
Lakáskultúra A Belkereskedelmi Minisztérium Lakberendezési Bizottsága folyóirata. Szerkesztő: Pataki Mária. Szerkesztőség címe: IX., Kálvin tér 9. Telefon: 185-259. Levélcím: 1091 Budapest, Kálvin tér 9. Megjelenik kéthavonta. Kiadja a Lapkiadó Vállalat 1073 Budapest, Lenin krt. 9—11. Telefon: 221-285. Levélcím: 1906 Budapest, Pf.223. Felelős kiadó: Siklósi Norbert igazgató Index: 25 508 f. 78.2232 Egyetemi Nyomda—Kossuth Nyomda. Felelős vezető: Sümeghi Zoltán igazgató—Monori István vezérigazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél, a Posta Hírlap üzleteiben és a Központi Hírlapirodánál (KH 11900 Budapest, József nádor tér 1.), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámlára. Előfizetési díj 1 évre 120,— Ft. Külföldön terjeszti a Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat H—1389 Budapest, Postafiók 149. RAJZOLTÁK: Bálint Ágnes (14,15, 28), Braxatoris Andrea (18), Horváth Magda (22, 23), Katona László (11, 12, 13), Kévés György (6), Kszell Mária (19), Méhes Balázs (19), Palóczi Péter (19), Somogyi Tóth Gábor (18), Szűcs Eszter (14, 15, 26, 27, 28, 29) Temesváry Kálmánná (4), Vadász György (16) FÉNYKÉPEZTÉK: Berényi János (24, 25), Fábián János (címlap, 6, 7, 17), Gárdos Katalin (21,27), Jászberényi Gyula (8), dr. Üveges László (26), Wágner Richárd (13). A TARTALOMBÓL: A fűtésről írottak, olvasóink leveleinek tanúsága szerint mindig nagy érdeklődést váltanak ki. Ezért is vesszük elő újból a témát. Általános érvényű, másutt is hasznosítható mindaz, amit a szerző elmond A CSALÁDI HÁZ FŰTÉSÉRŐL ................... 4 Keressük a szépet, a korszerűt és örülünk, ha találunk olyan lakást, amely valamennyi funkciójának megfelel KÜLÖNLEGESEN, KÉNYELMESEN........... 6 Lakberendezési ABC-nk témája ezúttal a tárolóbútor AZ ELŐSZOBÁBAN ÉS A FÜRDŐSZOBÁBAN .......................... 14 Egyetlen térben kialakítani a család lakását, ez a lakberendezés új irányzata. Hogyan él a lehetőséggel egy kiváló mérnök, ha saját magának épít. Erre példa a TETŐTÉRBEÉPÍTÉS 4 SZEMÉLYRE ......... 16 A RÉKA elemes bútorral mutatjuk be, hogyan lehet az elemeket és díszítésüket variálni. Az ötleteket FANTÁZIAFELKELTŐNEK SZÁNTUK ... 18 Betekintünk a kultúrhistóriába. Tervünk szerint hat folytatásban jelennek majd meg FEJEZETEK A LAKÁSKULTÚRA TÖRTÉNETÉBŐL ........................................ 22 Nagyvárosi, zöldövezeti, számunkra kissé szokatlanul berendezett otthonokat mutatnak be a KALIFORNIAI KÉPEK.................................. 24 A címlapon a négy személy számára beépített tetőtérlakás részlete Az asztal körül Ismerősök hívtak, nézzem meg új otthonukat. Sok évi albérlet után néhány hónapja költöztek két kisgyermekkel a két és félszobás házgyári lakásba. Túl az első hetek „végre van lakásunk” örömmámorán, higgadtan beszéltek lakberendezési terveikről: melyik szobát ki, miért kapja, mit szeretnének még venni, milyen átalakítást terveznek. — Átalakítást? Hiszen ez egy új lakás. — Igen, de nincs konyhája. Nincs olyan konyhája, ahol le tudunk ülni. — És ez olyan fontos? S mire kimondtam már éreztem, hogy felesleges is volt a kérdés. Hiszen fontos. Nagyon fontos. Rohanva élünk. Sajnáljuk a perceket is magunktól. Reggel egy csésze kávé, egy szelet valamilyen kenyér, s közben már a rádiót hallgatjuk, főleg a pontos időt; hány percünk van még? Kell-e futni a villamosig, buszig, hogy időre beérjünk. Estére a tévé előtt találkozik a család. S miközben ezernyi dolgot ismerünk meg a világból, fel sem tűnik, hogy egyre kevesebbet tudunk egymásról, legszűkebb környezetünkről, családunkról. Lassanként a beszélgetés is hiánycikk. Nem vagyunk kíváncsiak egymásra? Vagy csak minden mást fontosabbnak tartunk. Valamikor az étkezőasztalt ülte körül a család. A mai felnőttek (s most mindegy, hogy huszonöt vagy ötvenöt évesekről van-e szó) még fel tudják idézni a „nagy” ebédek, vacsorák emlékét, az étkezéseket, amelyeken együtt volt a család. De mire fognak emlékezni a húsz év múlva felnőttek? A ma három-öt éves gyerekek, akik csak azt látják: reggel rohanunk, este rohanunk, és tőmondatokban beszélünk. Nekik már emlékük sem lesz az asztal körüli csendes beszélgetésekről, tehát hiányozni sem fog nekik, s azt sem fogják tudni, hogy mit veszítettek. Mindez nem rémkép. Az elmúlt években épült lakások legtöbbjében az étkező oly csekély, hogy csak rohamevésre alkalmas. A nappali szobába egy terjedelmesebb étkezőasztalt székekkel már alig lehet elhelyezni (szerencsések az étkezőfülkés lakások bérlői), marad hát az ülőgarnitúra a dohányzóasztallal, ahonnan többnyire a tévét nézzük. Felesleges lenne egyszerűen a tervezőket okolni, ők „csak” lakást terveztek egy meglevő életmódmodellhez. Az általuk javasolt megoldás hibája, hogy az egyáltalán nem rugalmas, alig változtatható, így jutottunk oda, hogy az új lakások egy része — főleg a házgyáriak — már sugallják ezt az életmódot. Az étkezőasztalt helyettesítő pultnál már csak egymás mellett (!) ülhetünk, pont úgy, mint bármelyik bisztróban, s körülbelül ugyanolyan közömbösen. Még mielőtt megkapnám az évszázadok kövesítette közhelyet: „A magyar ember evés közben nem beszél”-t, sietve hozzáteszem: ha akkor nem is, hát utána igen. Mert bizony természetes testi restségünk okán szívesen időzünk az asztalnál étkezés után. Ha már fel kell kelni az asztaltól, át kell menni a szobába az ülőgarnitúra-dohányzóasztal-tévé szentháromságához, nyomban megtörik a varázs, a megkezdett mondat soha nem lesz befejezve. Ismerőseim azóta már megoldották a kérdést. A konyhával szomszédos előszoba végéből kivették a gardróbszekrényt, áttették a kisszobába, s a helyén, ha nem is túl tágas, de még megfelelő étkezőt alakítottak ki. Azóta több ilyen átalakításról hallottam. Ha hinni lehet az ígéreteknek, az ezután épülő házgyári lakásokban nagyobb gondot fordítanak majd arra, hogy a konyha-étkező valamivel nagyobb legyen, hogy ott egy 4—6 tagú család is elférjen. S remélhető, hogy ha erre a hely a szó szorosan vett értelmében meglesz, akkor újra körülüljük az asztalt, és felfedezzük, hogy van még mondanivalónk egymás számára. B.J. 3