Asszonyok, 1968 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1968-01-01 / 1. szám

1 i~fzr^ % ~'.V'~/S'\I­­**• t'i* •­Ur- ’rT^, 1 rpr r2T­--/^ ^r. I. 1. Oroszország a Munkás-, Katona- és Parasztküldöttek Szovjetjeinek Köz­társasága. Minden központi és helyi hatalom ezeké a szovjeteké. 2. Az Oroszországi Szovjetköztársaság szabad nemzetek szabad szövetségének alapján mint a nemzeti szovjetköztársaságok föderációja alakul meg. KINYILATKOZTATÁS a dolgozó és kizsákmányolt nép jogairól ötvenéves ez a felemelő dokumentum, amelyet Lenin saját­kezűig irt, s amelyet a Munkás-, Katona- és Parasztküldöttek Szovjetjeinek harmadik összoroszországi kongresszusa 1918 ja­nuárjában fogadott el. Ez a dokumentum, a világtörténelem egyik legjelentősebb okirata először fejezte ki a dolgozók igazi akaratát, írásba foglalta a dolgozók hatalmát, a törvény erejével szentesítette a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom vívmányait. S ezért halhatatlan­­sítja a dolgozó tömegek számára és kiküszöbölje a kizsákmányolók uralma vissza­állításának minden lehetőségét, elrendeli a dolgozók felfegyverzését, a munkások és a parasztok szocialista Vörös Hadseregének megalakítását és a vagyonos osztályok teljes lefegyverzését. III. n. A Munkás-, Katona- és Parasztküldöttek Szovjetjeinek III. összoroszországi Kongresszusa alapvető feladatául tűzte ki az embernek ember által való minden­nemű kizsákmányolása megszüntetését, a társadalom osztályokra tagozódásának teljes kiküszöbölését, a kizsákmányolók kíméletlen elnyomását, a társadalom szocia­lista szervezetének és a szocializmus győzelmének valóra váltását valamennyi or­szágban. Határozatilag kimondja továbbá: 1. A föld szocializálásának megvalósításaképpen a föld magántulajdona meg­szűnik, és az egész föld az egész nép tulajdona, amelyet minden megváltás nélkül, az egyenlő földhasználat alapján átadnak a dolgozóknak. Nemzeti javaknak minősülnek az állami jelentőségű erdők, ásványi lelőhelyek és vizek, valamint az egész élő és holt felszerelés, a mintauradalmak és a mező­­gazdasági üzemek. 2. A szovjet kongresszus megerősíti a munkásellenőrzésről és a Legfőbb Nép­­gazdasági Tanácsról szóló szovjet törvényt abból a célból, hogy biztosítsa a dolgozó nép uralmát a kizsákmányolókon, és mint első lépést ahhoz, hogy a gyárak, bányák, vasutak s egyéb termelési és közlekedési eszközök teljes egészükben a Munkás- Paraszt Szovjetköztársaság tulajdonába menjenek át. A szovjetek III. kongresszusa a cár, a földbirtokosok és a burzsoázia kormányai által megkötött kölcsönök annullálásáról (érvénytelenné nyilvánításáról) szóló szov­jet törvényt a nemzetközi bank- és finánctőke ellen irányuló első csapásnak tekinti, s annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a Szovjethatalom szilárdan fog ha­ladni ezen az úton, egészen a tőke igája ellen irányuló nemzetközi munkásfelkelés teljes győzelméig. 3. A szovjetkongresszus megerősíti valamennyi banknak a munkás-paraszt ál­lam tulajdonába vételét, mint egyik feltételét annak, hogy a dolgozó tömegek fel­szabaduljanak a tőke igája alól. 4. A társadalom élősdi rétegeinek felszámolása és a gazdaság megszervezése céljából a szovjetkongresszus bevezeti az általános munkakötelezettséget. 5. A szovjetkongresszus annak érdekében, hogy a hatalom teljességét biztos 1. A szovjetek III. kongresszusa, amikor annak­­ megingathatatlan eltökélt­ségének ad kifejezést, hogy kiragadja az emberiséget a finánctőke és az imperializ­mus karmaiból — amelyek a most folyó, minden háborúk közt legbűnösebb há­borúban vérözönnel árasztották el a földet —, teljes mértékben csatlakozik a Szovjet­hatalom által folytatott politikához, a titkos szerződésekkel való szakításnak, a je­lenleg egymás ellen harcoló hadseregek munkásai és parasztjai közötti legszélesebb körű lövészárok-barátkozás megszervezésének és a dolgozók közötti demokratikus, annexiók és hadisarc nélküli, a nemzetek szabad önrendelkezésén alapuló béke minden áron, forradalmi rendszabályok útján való elérésének politikájához. 2. A szovjetek III. kongresszusa ugyanezen célból nyomatékosan hangsúlyozza, hogy teljesen szakítani kell a burzsoá civilizáció barbár politikájával, amely néhány kiválasztott nemzet kizsákmányolóinak jólétét Ázsia és általában a gyarmatok és kis országok százmilliókra menő dolgozó lakosságának leigázására építette fel. A szovjet kongresszus üdvözli a Népbiztosok Tanácsának politikáját, amely proklamálta Finnország teljes függetlenségét, megkezdte a csapatok kivonását Per­zsiából, és kihirdette Örményország önrendelkezési jogát. IV. A Munkás-, Katona- és Parasztküldöttek Szovjetjei III. összoroszországi kong­resszusának az a véleménye, hogy most, amikor a nép végső harcát vívja kizsákmá­­nyolóival, a kizsákmányolóknak nem lehet helyük a hatalom egyetlen szervében sem. A hatalomnak teljes egészében és kizárólag a dolgozó tömegek és teljes jogú képviseletük, a Munkás-, Katona- és Parasztküldöttek Szovjetjeinek birtokában kell lennie. Midőn a szovjetek III. kongresszusa arra törekszik, hogy létrehozza Oroszor­szág valamennyi nemzete dolgozó osztályainak valóban szabad, önkéntes s éppen ezért annál szorosabb és szilárdabb szövetségét, a maga feladatát arra korlátozza, hogy megállapítsa az oroszországi szovjetköztársaságok föderációjának alapelveit, minden egyes nemzet munkásaira és parasztjaira bízva, hogy teljhatalommal ren­delkező szovjetkongresszusaikon önállóan határozzák el, részt óhajtanak-e venni — és milyen feltételekkel — a föderális kormányban és a többi föderális szovjet intézményben.

Next