Lányok Lapja, 1881 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1881-01-02 / 1. szám
A leánykorban kedves a játék, lelket, testet felvillanyoz a játszással eltöltött óra. Mi szeretjük, ha a tanulás, a komoly munkálkodás után játszik az ifjú lány. De a játszás legyen okos, értelmes, s nem terv nélküli időtöltés. Épen azért ezennel Játék-rovatot nyitunk, minden számban közlünk e helyen leányoknak való társas- és magánjátékot, tréfásat és értelemfejlesztőt vegyesen. Vegyék szívesen olvasóink ebbeli készségünket, s válogassanak játékaink között, mikor barátnőikkel az eltöltendő órát játszásra kívánják fordítani. Szerte. A házaló. E játékhoz eggyel kevesebb szék használtatik, mint ahány játszó van. Leülnek a körbe helyezett székekre, s az, kinek hely nem jutott, hátán különböző lim-lommal teli podgyásszal megjelenik, s a kör közepére állva szól: „Fáradt házaló vagyok. Tovább menni nem tudok. Adjatok helyet nekem, Hol batyumat letegyem.“ Erre felelnek a széken ülők: „Szánunk téged és helyünk Szívesen átengedjük.“ Most mindenik felemelkedik, de legott szomszédja, vagy egy harmadik társa helyét iparkodik elfoglalni. A házaló azonban szintén arra törekszik, hogy magának széket kerítsen, s ha sikerül neki, az leend a házaló, ki hely nélkül maradt. Szállj el madár. . . A játszók egyike madárkereskedő, egy másik a vásárló. A többiek a madarak. A vevő kezdetben távol van, s ezalatt a kereskedő szépen osztályozza áruczikkeit, mindenik madárnak nevet ad; egyik csíz, másik kanári, harmadik seregély, negyedik pintyőke stb. lesz. Most jön a vevő, s szívélyesen üdvözölvén a kereskedőt, valamely madár után kérdezősködik. Ha esetleg oly madár, minőt megvenni óhajtana, nincsen a boltban, a vevő üres kézzel kénytelen távozni s újra és újra próbát tenni, mig végre oly madárnak mondja nevét, mellyel a kereskedő rendelkezik. Ekkor a vevő kavicsokkal vagy papirdarabkákkal kifizeti a madár árát, s azt elvinni készül De most a következőleg szól: „Szállj el szállj el madaram, De térj vissza legottan“. A madárnak ekkor bizonyos előre kitűzött pontig kell futnia, s onnan gyorsan előbbi helyére visszatérői. Ha útközben a vevőnek sikerül őt elfognia, úgy a kézre került madár köteles a vásárló tisztét elvállalni, s a vevőből egy, a kereskedő tulajdonát képező szárnyas lesz. De ha a vásárló nem tudja elfogni a kirepült madarat, mindkettő megtartja előbbi állását. Tűz felett jeget készíteni. ■ (Fizikai.) Izzó parázsra vasedényt teszünk, melybe már előbb konyhasó, jég és hó keverékbe , tiszta vízzel telt vékony falú porczellán csészét állítunk. Mire a melegség folytán a vasedényben a hó és jég olvadni kezd, a csészében kesményre fagy a víz. Az úszó varrótű. Hogy egy darabka papír vagy forgács könnyedén lebeg a víz felületén, mindenki jól tudja. De hogy az aczélt is fenntartja a víz, az sokak előtt különösnek fog feltűnni. Pedig úgy van. Ugyanis ha egy hosszú, vékony varrótűt < száraz, posztóval jól megdörgölünk s aztán óvatosan a víz színére helyezzük, az, — a nézők j csodálkozására, — nem hogy le nem merül, hanem még szépen úszkálni fog a vizen. ---test--