Levelezési Sakkhiradó, 1967 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1967 / 1. szám

­ MAGYAR SAKKSZÖVETSÉG LEVELEZÉSI BIZOTTSÁGÁNAK HIVATALOS LAPJA BEKÖSZÖNTŐ A magyar levelezési sakkozás régi múltra tekint vissza. Egyéni és csapatversenyzőink sok nemzetközi sikert értek el. Nagyobb levelezési sakkréteg azonban nem alakult ki. A nagyobb érdeklődés a levelezési sakk iránt az 1950-es évek után mutatkozott. Ennek természetes fejlődése volt a Sakkle­velezési Bizottság létrejötte, mely magába összpontosította a levelezési sakkozók leglelkesebb társadalmi aktiváit. A Leve­lezési Bizottság alig ötéves fennállása alatt számos eredményt, sikert ért el. Egyértelműen és a nemzetközi szabályoknak megfelelően alkotta meg az új szabályköny­vet, és sikerült elérni, hogy a levelezési sakkozásban­ is minősítéseket lehessen sze­gezni. *------­az elmult­ ezek­ben a nemzetközi versenye­ken csapataink jól szerepeltek. Egyik leg­nagyobb eredményünk a Szovjetuniótól 40 táblás mérkőzésen elszenvedett 1 pontos vereség. Az Európa Kupában első csapatunk az A, második csapatunk a B döntőbe jutott. Barátságos országok közötti találkozókon az A magyar levelezési sakkozás helyzete nemzetközi viszonylatban /I. múlt./ A nemzetközi levelezési sakkozás első nagy eseménye az akkori Nemzetközi Levele­zési Sakkszövetség /IFSB/ által­ európai országok részére rendezett olimpia volt. Ez az "Európai Levelezési Sakkolimpia" el­nevezésű verseny 1959-ben fejeződött be, nagy magyar sikerrel. Dr.Balogh Barcza, dr. Nagy, Boros, Szigeti, Szűcs összeállítású csapatunk lett a győztes 20.5 ponttal, Ausztria 19.5, Svájc 16, Portugália 15, Dánia 11, és Németország 10. előtt. A verse­nyen 17 nemzet csapata indult. Az IFSB elnöke 1935-39 közt Abonyi István volt. A második világháború befejezése után megalakult az ICCF /International Corres­pondence Chess Federation/. Innen számít­hatjuk szervezettnek a levelezési sakkozást. A legfőbb értékmérőnek ma is az olimpiai csapatversenyeket tekintik, az egyéni világ­­bajnoki versenyek mellett. Nagy jelentősé­gűek még a nemzetközi csapatversenyek, az Európa versenyek és a többféle rendszerű kupaversenyek is, olaszok, angolok, csehszlovákok stb. ellen győztünk. Munkánk további jelentős állomására ér­tünk el. A Magyar Sakkélet levelezési sakk rovatában a hazai csoportok részletes ered­ményei nem közölhetők és ez arra mutat rá ismét, hogy milyen jelen­tős tömegbázissal rendelkezik már sportágunk. Versenyzőink már régóta igénylik, hogy folyamatosan meg­tudják csoportjuk hazai eredményeit és a legfontosabb nemzetközi eredményeket. Ezek az igények és az a kívánság, hogy a Leve­lezési Bizottság és a levelezési sakkozók közötti kapcsolat még szorosabbá fűződjék­­hozta létre a Magyar Sakkszövetség Elnök­ségének támogatásával, jelen, időszakosan megjelenő híradónkat, és reméljük, hogy e xevsc­eneai dakitosus novaobra is oiztosicieár­ támogatásukat munkánkhoz. Ezekkel a gondolatokkal köszöntjük az olvasókat és köszöntjük mindazon levelezési sakkozók lelkes társadalmi munkáját, akik a munkában tevékeny részt vállalnak. Vándorffy József Az eddigi olimpiák váltakozva hoztak számunkra nagy sikereket és csalódásokat. Ezt mutatják az olimpiák eredményei is. I. Olimpia /1949-52/ Magyarország 25, Csehszlovákia 20, Svédország és Portugália 19.5, Argentina 18.5, Olaszország 16, Peru 7.5 volt a sorrend. Nagy siker! A csapat tagjai: dr. Balogh, Barcza, Szigeti majd az ő megbetegedése után Monostori, Szűcs, Gonda és dr.Elekes voltak. II. olimpia /1952-55/: Csehszlovákia és Svédország 27,5, Németország 27, USA 25, Magyarország 21,5, Norvégia 20 Francia­­ország 14,5, India 7­ A világbajnokságot Csehszlovákia nyerte,mert a svéd csapatot 4:2 arányba verte meg. Ez bizony csalódás a javából. III.olimpia /1956-61/ A sorrend így alakult: Szovjetunió 55,5 Magyarország 52,5, Jugoszlávia 52, Svédország, Németor­szág és Argentina 28, Ausztrália 24,5, Csehszlovákia 21, Norvégia 20.5, USA 20. Ekkor kapcsolódott be a nemzetközi ver­senyekbe a Szovjetunió és biztosan nyerte el a világbajnokságot. Számunkra nagy sikert !

Next