Levelezési Sakkhiradó, 1972 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 1-2. szám
Nehéz napja volt a Levelezési Bizottságnak 1972. február 22.-én. Bizony rég volt az araikor egyszerre két csapatot kellett összeállítania. Mindkét csapatnak ütőképesnek kell lenni, mert nemcsak a VII. levelezési olimpia döntőjére, de a VIII. olimpia elődöntőjére is most kellett megadni az összeállítást. A VII. olimpiai döntőre viszonylag nagyon rövid idő alatt sikerült csapatot összeállítani, de az elődöntő csapatot már majd másfél órás"tanácskozás" után lehetett csak leírni. hogy megértsük, mennyire nehéz volt a döntés nem kell csak egy pár nevet felsorolni, akik kimaradtak a csapatból: Androvitzky, Salamon, Schardtner. Nemcsak a nagy nevek és játékosok kimaradása, de a táblák helyét megfelelően kitölteni sem volt kis gond. Mert alapjában véve az sem mindegy, hogy jelenleg ki játszik a csapatban és ki legyen a tartaléktáblán, hisz elég egy hosszabb élejáratú betegség vagy akár egy hosszabb kiküldetés a táblát átadó játékos már kész helyzet elé állítja a tartalékot. Mi vár a csapattagokra? Háromévi kemény munka. Éjszakákon át tartó elemzés sorozat,sok-sok állástanulmány, amelyből mindig csak egy fog me maradni, és lépésenként mind kevesebb eshetőség mind az ellenfél, mind pedig csapattagjaink részére, hogy ez az eshetőség kinek a javára hagy esélyt ki tudná azt előre megmondani. /^3 OLIMPIA rí* i M ? i I Sí P I A De lássuk a csapatokat, akik képviselni fogják a piros-fehérzöld színeket a világ legnagyobbjai közt: 1.