Levéltári Közlemények, 9. (1931)

Levéltári Közlemények, 9. (1931) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Walter Frigyes: A tűzvész az osztrák Belügyi és Igazságügyi Állami Levéltárban : beszámoló a tűzről és a helyreállítási munkálatokról / 1–12. o.

2 DR­ WALTER FRIGYES A levéltár csak valamivel több, mint két év előtt költö­zött az igazságügyi palotába. Miután az udvari kancellária­levéltárából keletkezett, addig, mint a belügyminisztérium „általános levéltára", Fischer von Erlach palotájában a Judenplatzon nyert elhelyezést, — melyben először az egye­sített udvari kancellária, később pedig a belügyminisztérium székelt, — természetesen nem kielégítő módon. Értékes­anyaga, melynek magvát a (különböző formákban fennállott) udvari kancelláriának az 1527-től 1848-ig terjedő időt fel­ölelő levéltára, valamint a kancellária jogutódjának, a bel­ügyminisztériumnak 1848 utáni levéltára alkották, részben a régebben istállóul szolgáló pincehelyiségekben, nagyon pri­mitív állványokon volt felállítva; csak a „Polizeihofstelle"" (1793—1848) aktái nyertek jobb berendezés mellett elhelye­zést, igaz, hogy szintén a pince egy emeletén. Legjobban az­udvari kancellária levéltárának az a része volt elhelyezve,­ melynek a magasföldszinten jutott hely, de az itteni helyi­ségek, melyek mint irattárak minden tekintetben megfelelők voltak, egyúttal hivatali és kutatóhelyiségekül is szolgáltak,, erre pedig már a kellő világítás hiánya és szűk voltuk miatt sem voltak alkalmasak, még ha attól az animáliától el is tekintünk, hogy a tisztviselők és a kutatók bent ültek a rak­tárhelyiségekben. Az elhelyezés latens elégtelensége akkor vált nyilvánvalóvá, amikor a monarchia összeomlása után az akkori levéltárigazgató, Heinrich Kretschmayr, az osztrák központi igazgatás nagy levéltára megszervezését illető régi­ tervének valóraváltásához fogott. Már az „Oberste Justiz­stelle" (1749—1848) aktáinak az átvétele is nagy nehézsé­gekbe ütközött; a megszűnt honvédelmi minisztériumnak ugyanebben az évben (1920) a levéltárhoz csatolt regisztra­turáját (Landwehrregistratur) pedig az egykori hadügy­minisztér­ium épületében (Stubenring) kellett elhelyezni. 1923-ban még a belügyminisztérium 1870—1900. évi aktái is átadattak a levéltárnak, — azelőtt csak az 1869-ig terjedő­ anyag volt az utóbbi kezelésében, — valamint a kereskedelmi minisztérium 1848—1887. évi anyaga is, melyet a lehetősé­gek végső kihasználásával a „Landwehrregistratur" helyi­ségeiben állítottak fel. Az osztrák miniszterelnökség regisz­traturáját (1861—1918) szintén megkapta a levéltár, ezt azonban már addigi helyén, a Házi-, Udvari- és Állami Levél­tárban kellett hagyni, mert az újonnan megszerzett regisz­traturák felállítása a régi helyiségekben lehetetlen volt. A belügyminisztériumnak a szövetségi kancellári hivat

Next