Levéltári Közlemények, 71. (2000)
Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Molnár Antal: Az andocsi jezsuita misszió, 1642–1684 : adatok a hódolt Dunántúl egyháztörténetéhez / 3–31. o.
MOLNÁR ANTAL AZ ANDOCSI JEZSUITA MISSZIÓ (1642-1684) (Adatok a hódolt Dunántúl egyháztörténetéhez) In memoriam Francisci Szakály THE MISSION OF THE JESUITS IN ANDOCS (1642-1684): In Transdanubia, the region of Hungary west of the Danube, a significant number of settlements remained Catholic during the time of the Ottoman rule. These villages were inhabited partly by Hungarians, partly by immigrant Southern Slavs (Croatians, Bosnians). The Hungárián Catholic Church made efforts to provide for their spirituai needs from the beginning of the seventeenth century, first and foremost with the help of Jesuit missionaries. The mission in Pécs, established in 1612, looked after, in addition to the Catholics in County Baranya, the congregations of the Veszprém and Kalocsa Dioceses as well. The mission in the village of Andocs (County Somogy) detached itself from the Pécs mission in 1642, resulting in a separate pastoral care on the territory of the occupied Veszprém Diocese. The missionaries settled first in the castle of Koppány, then in the neighbouring parish house of Andocs. The new mission had to work under very tough conditions because of the constant raids in the bordér area, being continuously exposed to the vexations of the Ottoman marauders and the Hungárián Heyducks. The missionaries revived the cult of the Virgin Mary, which was so popular in the Middle Ages, and since then Andocs has become one of the important places of pilgrimage in Transdanubia. In County Somogy the mission served continuously altogether 16 parishes with 57 villages, but their round to provide for the Catholics in the occupied territories extended from Kanizsa as far as Székesfehérvár and Buda. The canonical background of their work was a commission from the Bishopric of Veszprém to act as generál vicars (vicarius generális in spiritualibus). The history of the mission provides important information on the coexistence of the Hungarians and the Turks, as well as on less known aspects of the ecclesiastical and cultural history of Transdanubia under Ottoman rule. Bevezetés A dunántúli hódoltság történetének kutatása az elmúlt évtizedekben igen jelentős eredményekkel gazdagodott, mindenekelőtt a történeti demográfia, a gazdaság- és társadalomtörténet terén. Ez különösen azért örvendetes, mivel a magyarországi hódoltságról alkotott képünk az isztambuli levéltárak dokumentumai mellett elsősorban az alföldi települések forrásanyagán alapul, míg a Dunától nyugatra eső régió törökkori történetéről sokkal töredékesebb ismeretekkel rendelkezünk. Az egyház- és művelődéstörténeti kutatások azonban csak Baranya és Tolna esetében tartottak lépést a gazdaság- és társadalomtörténettel, a többi megye vonatkozásában a századfordulós református egyháztörtén Itt csupán néhány fontosabb Somogy megyére vonatkozó tanulmányra emlékeztetek: T. MÉREY KLÁRA: Somogy megye pusztulása Szigetvár eleste után. Szigetvári emlékkönyv Szigetvár 1566. évi ostromának 400. évfordulójára. Szerk.: RÚZSÁS LAJOS. Bp., 1966. 157-198.; SOLYMOSI LÁSZLÓ: A hódoltság néhány somogyi település történetében. (Részlet Nagybajom nagyközség készülő monográfiájából). Somogy megye múltjából, 8. (1977) 11-64.; SZAKÁLY FERENC: A babócsai váruradalom 1561-es urbáriuma és a babócsai vár 1563-as leltára. Somogy megye múltjából, 2. (1971) 51-84.; UŐ: A Dél-Dunántúl külkereskedelmi útvonalai a XVI. század derekán. Somogy megye múltjából, 4. (1973) 55-112.; UŐ: Kaposvár a török időkben. Kaposvár: Várostörténeti tanulmányok. Szerk.: KANYAR JÓZSEF. Kaposvár, 1975. 93-138.; VASS ELŐD: Törökkoppány 1556. évi első török adóösszeírása. Somogy megye múltjából, 3. (1972) 57-73. ; BOTTA ISTVÁN: Sztárai Mihály baranyai püspöksége. Theológiai Szemle, 32. (1989) 150-154.; ESZE TAMÁS: Kolozsvári könyvek Baranyában. Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, 10-11. Szeged, 1971. 137-147.; FRICSY ÁDÁM: Levelek a hódoltsági Pécsről 1613-1629. Baranyai Helytörténetírás, 1981. Pécs, 1982. 57-105.; UŐ: Egyházmegyénk a török hódoltság alatt. A pécsi egyházmegye schematizmusa, 1981. Pécs, 1981. 67-100. Újra közölve: Tanulmányok a pécsi egyházmegye történetéből I. Szerk.: FRICSY ÁDÁM. Pécs, 1993. 75-114.; UŐ: Pécs a XVII. század derekán. (Vinkovics Benedek pécsi püspök 1639-es Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1-2. szám, 3-31.