Levéltári Közlemények, 74. (2003)
Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - Haraszti Viktor: Versengő alapjogok a levéltári kutatásban / 3–32. o.
HARASZTI VIKTOR VERSENGŐ ALAPJOGOK A LEVÉLTÁRI KUTATÁSBAN CONFLICTING FUNDAMENTAL RIGHTS CONCERNING ARCHIVÁL RESEARCH. The study analyses the history of access restrictions to archivál holdings and the evolution of legal regulatíons on access to public, priváté and classifíed infonnation in Hungary. Since the beginning of the 90s the question of freedom and restrictions of access to archivál matériái has generated scores of legal conflicts giving a serious task of law interpretation to the Constitutional Court as well as the Parliamentary Commissioner for Data Protection and Freedom of Information, the more so as they had to establish the priority order of fundamental rights with equivalent legal power. Following the change of political system a whole decade had to pass until basic constitutional rights that influence archivál research, such as the freedom of scientific research, privacy protection and the freedom of information could be harmonised to satisfy the citizens' need for legal security. A tudományos élet szabadsága, a személyes adatok védelméhez való jog és az információszabadság joga egymást feltételezve és egymást kölcsönösen korlátozva érvényesülő alkotmányos alapjogok. Az említett alapjogok olykor nemcsak korlátozzák egymást, hanem kifejezetten ütköznek is egymással, ilyen az információs önrendelkezési jog és a kutatás szabadságának konfliktusa. Tanulmányomban az alapjogok versengését, az ebből eredő konfliktusokat mutatom be a magyarországi levéltári kutatás oldaláról. A levéltári kutatások szabadságának és korlátjainak kérdése, a sokáig zárt múlt megismerésének elemi igénye a '90-es évek elejétől fogva konfliktusok sokaságát vonzotta, amely az Alkotmánybíróságnak és az Adatvédelmi Biztos Hivatalának is komoly jogértelmezési feladatot adott, főképp, hogy egymással azonos súlyú alapjogok elsőbbségének kérdésében kellett dönteni. A levéltári kutatások szabályozásánál a rendszerváltás után tíz évnek kellett eltelni, hogy az Alkotmányban rögzített alapjogok, a tudományos élet szabadságához való jog, a személyes adatok védelméhez való jog és az információszabadság joga egymás mellett élve, egymást nem sértve, rögzített céljukat szolgálva elégítsék ki az állampolgárok jogbiztonságra irányuló igényeit.1 1. A levéltári kutatás jogi szabályozásának története A levéltári kutatások korlátozása a levéltárak megjelenésével egyidejűek ugyan, de mindig más szempontok határozták meg. Az állami levéltárügy megszervezése előtti időkben, a feudális kor idején létrehozott levéltárak klasszikus értelemben irattárak is voltak, a fenntartó saját iratait őrizte, levéltári kifejezéssel élve a fondképző is volt egyben. A tulajdonos minden kötöttség nélkül dönthetett az irataiban történő kutatás engedélyezése tekintetében, így történhetett meg, hogy Fejér György 1842-ben megjelentetett Codex diplomaticusának X/5. kötetében teljes szövegében nem közölhette Zsigmond . Egy témakörrel szándékosan nem foglalkozom: az állambiztonsági iratok levéltári őrzésének és kutathatóságának kérdésével. Főképp azért, mivel önálló esetként is feldolgozható, így tanulmányom keretein túllépne, másrészt azért, mert a területet önálló jogszabályok is szabályozzák. A levéltári jogszabályok és az állambiztonsági iratok őrzésével, kutathatóságával kapcsolatos jogszabályok egymásra is utalnak ugyan, de az állambiztonsági iratok esetében sok az egyedi rendelkezés.