Levéltári Híradó, 2. (1952)
Levéltári Híradó, 2. (1952) 1. szám - FORDÍTÁSOK - Csernov–Bélay Vilmos: A levéltárügy története és szervezete a Szovjetunióban. Moszkva, 1940. Bevezetés. A levéltári dokumentumok tudományos-politikai és gyakorlati jelentősége / 1–9. o.
est a fegyvert saját politikai és gazdasági helyzetének megerősítésére használja fel. •A levéltári dokumentumok tudományos-politikai jelentőségének egységét nem szabad megbontanunk, amint ezt a burzsoázia teszi osztályérdekeit kivetve. Nem szabad azt mondani, hogy a levéltári anyaiak csak tudományos jelentősége van. A burzsoá tudósok élesen, kihangsúlyozzák a dokumentu flok tudományos jelentését éseltussolják azok politikai jelentéseit - &1%-az egész burzsoá -osztály érdekében teszik, hogy eltltas-fM,ik a munkásosztály éberségét , hogy eltereljék a figyelmét a levéltárak meghódításáról. A levéltári dokumentumok politikai jelentőségének elhalasztásával a burzsoázia azt akarja kimutatni, hogy természetükre nézve osztályfelettiek és nem az uralkodó osztály, hanem az egész n£pk tevékenysége során jöttek létre. A burzsoázia véleménye szerint történettudomány is osztályfeletti. A marxizmus klasszikusai munkáikban leleplezik ezt a burzsoá elméletet és kimutatják annak káros voltát a dolgozók számára. Éppily helytelen azt mondani, hogy a levéltári dokumentumoknak csak politikai jelentőségük van. A levéltári dokumentumok jelentőségének ilyen felfogása oda vezet, hogy a mai nap politikai feladatai érdekében kiforgatják a levéltári dokumentumok értelmét,így például a burzsoázia saját politikai hatalmának megszilárdítása érdekében meghamisítja, /selferditis/ osztálycéllat érdekében használná fel a levéltári dokumentumokat. A szovjet tudomány azt vallja,., hogy a levéltári dokumentumoknak tudományos-politikai jelentőségük van. A levéltári dokumentumok tanulmányozása és felhasználása során nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ezek a dokumentumok eredetükre nézve osztály-jellegűek, minthogy az uralkodó osztály államapparátusának tevékenysége sorát, jöttek létre. Például a munkás-mozgalom vagy a kommunista párt történetének tanulmányozása során gyakran használunk fel olyan levéltári dokumentumokat, amelyek a csendőri és rendőri hatóságok működése során jöttek létre.. Ezek a hatóságok azért létesültek a cárizmus alatt, hogy harcoljanak a munkásosztály és annak pártja ellen, hogy védjék a nemesség és'a burzsoázia, érdekeit. Ezekbel a diskharaéntumokiban a munkásmozgalmat eltorzítottáka cári tisztviselők. Miközben ezekből a dokumentumokból tanulmányozzuk a munkásmozgalom tényeit , meg kell tagadnunk széknek a tényeknek csendőri megvilágításai és a munkásosztály szempon^;j4&^& kell megvilágítani az általuk tanulmányozott forradalmi harc történetét. Ha publikáljukk a dokumentumokat,, nes szabad azok tartalmát el*£rliteni,*:'' hanem ötban más anyagot is kell !$$lle adni", ami megmagyarázza tartalmukat és megvilágítja azt, hogy mikor^ síért és kinek az érdekébe.:! irták ezeket a dbj^u»en£umokAt. Sztálin elvtárs kimutatta, hogy a történelmi esekén^eketj a yixrt és egyes személyek tevéken^s4get a pártnak és az es restélyeknek gyakorlati tevékenysége alapján kell megvizsgálni', nes csak a segaradt levél-