Ballagi Mór (szerk.): A magyar nyelv teljes szótára 1., A, a - K. Kar (Budapest, 1867)
B
Bátorul, 1. Bátorodik. Bátorul, 1. Bátran. ? Bátor, fn. a közbátorságra ügyelő rendőr. ? Bátran, fn. (vt.) bátrany-éleg, bátrány rozsdája, (Oxidum Vismuthi). Bátran, id. 1) önerejében bízva, nem félénken; 2) minden veszély nélkül, itt bátran járhatni; 3) kétely nélkül, biztosan, bátran állíthatom, bátran elhiheted. ? Bátrany, fn. tt.-t. (ásványt.) vörösbe átmenő fehér sárgás törékeny fém, (Vismuthum). ? Bátran , fn. a közbátorság fentartására szükséges szabályokat tárgyaló tudomány, orvosi bátran, policia medica. Batu, fn. 1) lepedőféle ruha, v. tarisznya, melybe elszállítani való holmit raknak; batuba leötni vmit; 2) ily lepedőbe kötött csomag, -bál, fn. leginkább faluhelyen adott táncmulatság, melybe a részvevők magok viszik az enni valót, -s, mn. és fn. batut hordozó. Bátya, fn. birtokr. -tyám, -tyád, bátyja, bátyjok által, idősb férfi, akár rokonunk, akár nem; kedves bátyám; megszólításban: uram bátyám; szorosb. ért.: idősbátyafi; apabátya; anyabátya; nagybátya; legszorosabb ért.: idősb férő testvér; testvér bátya; megszólításban: édes bátyám, bátyám uram; (szel.) légy magadnak, bátya, semmi gondom rád, maradj magadnak; bátyám itthon marad , mert ő nem udvaros, menjen tisztelegni, előszobázni, a kinek abban kedve telik; (km.) nincs a hadban semmi Péterbátya. Innen: Bátyai. Bátyát, cs. vkit bátyának nevez. Bátyó, m. öreg bátya, bizalmas megszólítás. Batyu, Bátyus, 1. Batu stb. Báva, mn. bámészkodó, buta, ostoba. Bávászkodik, k. bámészkodik száját tátja. Bávul, 1. Bámul. Bazalt, 1. Cserke. Bazsa, Bazsal, 1. Bazsál. Bazsál, m. tt.-t. (nt.) növény a sok hímesek és két anyások osztályából, (Poeonia officinalis), ■félék, tb. (nt.) a bazsálok osztályához tartozók. Bazsalikom, fn. (nt.) kellemes illatú levelekkel biró kerti növény. (Basilikon). Bazsálrózsa, 1. Rózsabazsál. Rozsamint, fn. (nt.) növény az együtt nemzők, egyenlenösök osztályából, (Balzamita).pártamag, fn. (nt.) növény a pártamagok osztályából (Pyretrum balsamita).* Bazsilisk, m. afrikai sárga mérges kígyó. Be, 1. Beh. Be, Bé, ih. vminek belsejébe; mélyen be a földbe. * Bé, k. rag. béok, bész, bénik,*bétok, bénák; bőg, ordít; a marhák héttők a farkas csapásán. Bead, cs. 1) vmit kívülről befelé nyújt; a kulcsot az ablakon beadni; 2) vhova bemegy, hogy ott vmit átadjon; csak beadom e könyvet, mindjárt kijövök; 3) bevétel végett vkinek gyógyszert nyújt; beadni az orvosságot; 4) vmely iratot az illető hatóságnak, személynek átad; beadni a keresetlevelet; 5) vkit bevádol, fölv. bejelent; a rosz fiút a tanítónak beadni; 6) á. é. (nak, nek), vmit elront, v. másnak kárt tesz; no ennek ugyan beadtál. Innen: Beadás, fn. -at, cs. rendeli, hogy vmit beadjanak, -at, fn. (ttud.) vmely perirat benyújtási ideje,many, 1. Beadvány. Beadó, fn. 1) vmit benyújtó, v. mással bevezető; 2) á. é. bevádoló, vkit a hatóságnál feljelentő.kanál, fn. (b.) lapátalakú kanál, melylyel a szétzúzott ércet vhová beadogatják. Beadvány, fn. (ttud.) a hatóságnak benyújtott perirati iromány, Innen: Beadványi, mn. Beaggat, cs. 2) több darabból álló holmit egyenként bizonyos helyre akaszt; beaggatni a ruhákat a szekrénybe; 2) holmit ráaggatva befed; képekkel beagyatni a terem falait; 3) szakadást a ruhán imigy-amugy bevarr. Beágyal, Beágyalás, 1. Beágyaz, Beágyazás. Beágyaz, cs. (gazd.) a gabnakévéket nyomtatás végett a szérűre kiteregeti. Innen: Beágyazás, fn. Beakad, k. vmely test egy másikkal összeütközvén, az által fentarttatik. Beakaszt, cs. 1) vmit bizonyos helyre felakaszt; a ruhát beakasztani a szekrénybe; 2) vmit kapcsánál fogva állandó maradásul betesz; beakasztani az ablakot, az ajtót; 3) kötelet stb. vmi hegyes eszközbe erősít. Innen: Beakasztás, m. Beaknáz, cs. a hordó száját bedugaszolja. Bealkuszik, k. több ugyanazon nemű árura alkuszik. Beáll, k. 1) vmi alá, v. vmibe áll, ahova bemegy; eső dől a fészer alá beállani; innen: beáll a gulya, a csorda tél elején, mikor már kint nem legelhet s behajtatik; 2) a. é. amely testület tagjává leszen; beállani katonának, papnak; 3) szolgálatot, hivatalkodást megkezdeni; beállani a hivatalba; 4) kezdetét veszi, elkezdődik; beállott a tél; 5) egész szélességében befagy (a folyam); beállott a Duna; 6) (szer.) soha sem áll be a szája, mindég beszél, -it. A) cs. 1) vmely testet ahova behelyez, álló helyzetbe tesz; beállítani a könyveket a szekrénybe; 2) á. é. bevezet, beigtat; beállítani vkit a hivatalba; 3) behajt, beterel; beállítani a barmokat az akolba; B) k. (hoz, hez) megjelen; egyszer csak beállít hozzám négy vadász. Innen: Beállítás, fn. Beálorcáz, cs. vkit álorcával befed. Beavat, cs. az aratást bevégzi. Innen: Beavatás, fn. Beárkol, cs. 1) vmin keresztül árkokat ás; beárkolni a mezőt; 2) vmit árkokkal körül vesz. Beárnyal, Beárnyaz, cs. vmit árnyékkal befed, vmire árnyékot vet; szemei hosszú szempilláktól beárnyalva, (Jók.). Innen: Beárnyalás, Beárnyazás, mn. Beárnyékol, Beárnyékoz, Beárnyékolás, Beárnyékozás, 1. Beárnyal, Beárnyalás, Beároz, 1. Beáruz, Beárul, k. 1) áruért bevesz; 2) á. é. rész akaratból mások bűneit kikémkedi, és feladja, bevádol. Innen: Beárulás, fn. Beáruz, cs. bizonyos pénzösszeget vmely jószág használhatóvá tételére fordít; szükséges gépeket stb. vesz. Innen: Beárazás, fn. -nt, fn. vmely fekvő birtokhoz tartozó épületek, barmok, gépek, szerszámok oszlete. Beás, cs. 1) vmit ásóval a földbe elrejt (pl. pénzt); 2) (visszaható nm.-sal) befurakozik; az egér beássa magát a ház tövébe. Innen: Beásás, mn. Beásott, mn. -akozik, k. (vad.) beássa, befúrja magát; a róka, a borz beásakozik a földbe. Beatrix, tanőnév.