Ballagi Mór (szerk.): A magyar nyelv teljes szótára 1., A, a - K. Kar (Budapest, 1867)
A, Á
12 Ajtója // kvirág, fn. (nt.) a farkasok osztávozó növény (delphinium Ajacis). /n. tt.-ot v. ajkat; tb. ajkak; birt. -am, /v. ajkam; -ad, -a, 1) a felső és alsó fogsort kifelé hajló pirosas hústakaró; cseresnye-ajak; széles, keskeny, piros ajak; bibor ajak; (nepd.) biborajkad mosolygása, a piros hajnal hasadása; a nép ajkán élő szó; ajakon termett, nem szívben fogant szó, ajakára venni; ő pedig ily szókat részén ajakára, (Ar.); (szej.) ajkamon a neve; rágja marja ajakát; megcsuszamodik ajka, elhibázza a szót; hazudik; lepityedt az ajka, megszégyenült; 2) á. é. a. m. nyelv; idegen ajkú, ki idegen, magyar ajkú, ki magyar nyelven beszél. Ajakas, mn. tt.-t, v.-at; th.-ak; 1) ajakkal biró; 2) (nt.) tátott szájhoz hasonló (csésze v. bokréta, midőn alja csővé van nőve, teteje pedig úgy van bevágva, hogy két fametszete egymással szemben áll), -félék, fn. tb. (nt.) a tátott szájhoz hasonló csészéjű v. bokrétájú növények (labiatae). Ajakbetű, fn. (nyt.) az ajkak érintkezésével kiejthető mássalhangzók : p, b, m, f v, ezek közöl tiszta ajakbetűk : p, b, m, mert ezek csak mindkét ajk érintkezésével mondhatók ki; fél ajakbetük : f. v. mert ezek a felső fogak és az alsó ajak érintkezésével mondatnak ki. Ajakcserepezés, fn. az ajakbőr érdek felbomlása. -fék, az ajkakat az inyhússal összekötő hártyaszalag. -hal, fn. (állatt.) széles és vastag ajkú hal (labrus). -hang, 1. Ajakbetü. -mirigy, fn. mirigy az ajkakban, -óc, fn. (állatt.) a zsizsikek osztályához tartozó rovar. Ajakos, Ajakosok, 1. Ajakosfélék. Ajakszakáll, fn. az alsó ajk alatt növő szakáll. Ajakszél, 1. Szájszél. Ajál, 1. Ajánl. Ajárvány, fn. tt.-t; 1) a postára vevény mellett feladott levél, irat; 2) irat, melyben vkit, vmit ajánlunk. Ajándék, fn. ingyen, szivességből, kedveskedésből adott bármi tárgy; névnapi , születésnapi, újévi, karácsonyi ajándék; drága, szép, gyönyörű ajándék; ajándékot adni, kapni; ajándékban adni v. kapni vmit ; természet v. Isten ajándéka. (km.) rész biró, lei ajándékra néz ; ajándékkal mindent meg lehet hajtani; ajándék elvétel, szabadságletétel v. ajándék elfogadás, szabadság-eladás; ajándék a jó baráttal is nótát fordittat. Ajándéklevél, 1. Adománylevél. Ajándék-marha, fn. ajándékul adott tárgy, különösen ingó jószág; (km.) ajándékmarhának nincs adva fogának v. ajándékmarhának nem kell fogát nézni, -oz, cs. ajándékot ad, ajándékkal kedveskedik. Innen : Ajándékozás, fn. Ajándékozási, mn.; -ozat, fn. ajándékul adott v. kapott tárgy( -ózó, fn. aki vmit ajándékoz- -pénz, fn. ajándékul adott v. nyert pénz; -vevő, fn. aki az ajándékot elfogadja. Ajándék, 1. Ajándék. Ajany, k. 1) szemérmetességből vonakodik, szemérmeteskedik; 2) kételkedik, -zaj, fn.; 1) szemérmes vonakodás ; 2) kétely, habozás. Ajánl, cs. kinál, akit vminek elfogadására felszólít ; barátságát, szolgálatát, segítséget ajánlani vkinek; 2) iget, oda ad; vérét, életét a hazának ajánlani; lelkét Istennek, testét a földnek ajánlani; 3) vkinek kegyét maga v. más számára kikéri; magát, családját vkinek kegyébe, szívességébe, pártfogásába ajánlani; 4) vmit különféle használatra javasol; a bort merem ajánlani; 5) vmely irodalmi művet tiszteletből vkinek szentel; 6) vkit vmely állapotra, foglalkozásra alkalmasnak tüntetvén fel, elfogadását javasolja; vkit hivatalra, tisztségre, szolgálatra, férjül,feleségül ajánlani. Innen: Ajánlás, fn. Ajánlási, mn. Ajánlat, fn. 1) vkinek oda ígért, adott tárgy; 2) irat, melyben vkit vkinek ajánlunk, -lan, mn. nem ajánlott, -levél, fn. 1) 1. Adománylevél; 2) irat, melyben mást vkinek pártfogásába ajánlunk, -és, mn. amit ajánlani lehet. Ajánlkozás, fn. 1) kinálkozás, igérkezés; 2) önmagát valakinek kegyében többszörösen ajánlás. Ajánlkozik, k. ingyen, v. jutalomért vminek megtevésére Ígérkezik, kínálkozik, béresnek, szolgának ajánlkozni. Ajánlkozó, mn. kinálkozó, Ígérkező. Ajánlkozvány, fn. levél, melyben vki vmire ajánlkozik. Ajánló, mn. 1) aki v. ami ajánl; ajánló külső; 2) ami által ajánlunk; ajánló levél. Ajánlott, mn. kínált, Ígért, javasolt. Ajánlvány, mn. tt.-t; 1. Ajánlatlevél. * Ajas, mn. fecskefarkú. Ajaz, cs. 1) erős szájú ló szájába ajazó vasat tesz; 2) (ászt. msz.) deszkába, gerendába rovatékat vés, hogy a másikat bele lehessen illeszteni; 3) az ifra nyílvesszőt helyez; 4) a kerítést gerendával megerősíti. Ajazó, f. a. m. kereszt-zabola; 2) a deszkakerítésnek a földből halántékosan felnyúló támasztéka.vas, f. kereszt-zabola kemény szájú ló számára. Aj-baj, fn. kis aprólékos baj. Aj bor, 1. Albor, f Ajgál, k. ujjong, örömében kiáltoz. Aj gyalu, fn. a deszka rovatékának kivájására használt gyalu. Ajk, Ajkas, 1. Ajak, Ajakas. Ajklalámok, fn. tb. (állatt.) ajkaikon csápokkal bíró rovarok. Aj koca, fn. (állatt.) tengeri halacska a mellpatások seregéből ; szivárvány ajkóca (labrus juris). Aj kók, fn. vastag, széles ajkú személy. * Ajnár, fn. tt-t. gyöngéden ápoló. _ #Ajnároz, cs. gyöngéden ápol, becéz. Ajók, fn. (állatt.) apró tengeri hal, sardella. -lé. fn. sardellamártás. -saláta, fn. ajakkal vegyített saláta. Ajaz, 1. Ajaz. tAjt, cs. ajtót, ablakot kinyit, feltár. t Ajtatlan, mn. nem áhitatos. Ajtatos, mn. áhitatos. -kodás, fn. áhitat gyámkodása. -ság, fn. áhitatosság. Ajtó, fn. ajtóm, ajtód, ajtója v. ajtaja, az épületeken bejárásul hagyott, s a szükséges kellékekkel felszerelt nyílás; nagy, kis ajtó; udvar-, szoba-, pince-, ól-, istálló-ajtó; szárnyas ajtó, fél ajtó, padlás-ajtó; ajtót betenni, zárni, csukni, kitárni; ajtót nyitni vkinek a vkit be