Ballagi Mór (szerk.): A magyar nyelv teljes szótára 1., A, a - K. Kar (Budapest, 1867)
B
Böködösödik, k. (személyt.) köddel behúzódik, elborul (pl. a láthatár). Rrköhönt, A) k. fejét vmely nyilason bedugva köhent, hogy a bent levő meghallja. B) cs. vkit köhentéssel behí. Beköltözik, k. 1) előbbi lakhelyéről máshova költözik, megy lakni; 2) idegen országba bevándorol, megy lakni,kodik, k. vmely országba, városba stb. mint állandó lakhelyre hurcolkodik. Innen: Beköltözködés, m. -é, mn. előbbi lakhelyéről más lakásra költöző v. bevándorló. Beköp, A)k. vmibe köp; beköpni a köpőládába. B) cs. 1) vmit köpéssel bemocskol; 2) a légy vmit tojássával, ganéjjával bemocskol;dös.A) k. vmibe, v. vhova többször beköp; beköpdösni az ablakon. B) cs. vmit köpdöséssel bemocskol; beköpdösni a szoba földjét. Beköppent, k. szeszes italtól jókedvűvé, pityókossá lesz. Beköröz, cs. vmely tért körvonallal bekerít. Beköszön, k. 1) kívülről a bent levőt köszöntéssel üdvözli; beköszönni az ablakon; 2) vhova látogatóba megy, vhol megjelen; 3) á. é. vmely évszak beáll; már beköszönt a tavasz, -t, k. 1) a bent levőt kívülről köszöntéssel üdvözli; 2) köszöntő szavakat mondva vhova bemegy; jóhirrel köszönteni be vhova; 3) a. 6. a) hivatala kezdetén az illetőkhöz üdvözlő beszédet mond; holnap köszönt be az uj tanító; b) (személyt.) vmely évszak bekövetkezik,tö. mn. hivatalának megkezdésekor elmondandó v. elmondott; beköszöntő beszéd. Beköszönül. k. szilárd testbe, üvegbe stb. vmit vésővel bevág, bemetsz. Beköt, cs: 1) zsáknak, tarisznyának stb. száját zsineggel összeszorítja; 2) vmit takaróval, lepellel beburkol, összeszorít; bekötni a fejét kendővel; bekötni a könyvet; bekötni a fájós lábat, a sebet; 3) fonallal vékony szállal vmit befűz; a selyembogár beköti magát; 4) ökröt, lovat stb. állásba v. istállóba köti; bekötötte lovát az istállóba; 5) a szabadon járt barmot istállóra fogja; bekötni a gőbölyö- Icet. Innen: Bekötés, fn. -etlen, mn. és id. be nem kötött (könyv), -öz, cs. többet egymásután beköt, v. vmit több csomóra húzva erősen beköt, -tet, cs. rendeli, parancsolja, hogy vmit bekössenek. Bekövet, cs. vhova bemenőnek nyomban utánna megy.el, cs. követeli, parancsolja ; 1) hogy vmit behozzanak; 2) hogy vki bejöjön. Bekövetkezik, k. (személyt.) bizonyos előzmény, mint ok után, okozat gyanánt ami megtörténik, megjelen; a kicsapongások után bekövetkeznek a nyavalyák.ő,mn. bizonyos előzmény folytán megtörténő. * Beközlet, 1. Beilleszt. Bekukkan, k. vhova futtában betekint, nagyon rövid időre bemegy. Bekukucsál, k. nyíláson, résen vhova titkon benézeget. Bekullog, k. kullogva, lomha léptekkel vhova bemegy. * Bekum. Bikini. Bekuncsol, cs. (msz.) a kezét ökölre szorítja; bekumni a kezét, tenyerét. Békül, k. engesztelődik, békére hajlik. Innen: Békülés, mn. Beküld, cs. 1) parancsolja, hogy vki vhova bemenjen ; beküldeni a cselédet a városba; 2) vkit, v. vmit járművön beszállittat; nyulat, búzát stb. beküldeni a vásárba. Innen : Beküldés, mn. Beküldő, mn. -öz, -özget. cs. vkit, v. vmit ismételve beküld. V. ö. Beküld. Békülékeny, mn. engesztelődésre, békülésre hajlandó. Innen: Békülékenység, fn. Békület, 1. Békit. Bel, fn. bent levő vmi; mn. benn levő titkos ; bel ház, bel baj. Bél, fn. tt.-t; v. belet; birtokragozva: -em, -ed, -e, v. belem, -ed, -e; 1) az emberi és állati testben a gyomor alatti börtömlőcsövek a bélsár kivezetésére ; (vad.) belét ontotta, a vadkan a vadásznak, kutyának ; tekervényes, fodros, öreg, tejes bél; lóbélű, nagybélű pokol a bele, nagyehető ; káka bélű, finyáskodó; lejár a bélé; (káromlás) tályog dőtse el a béledet; 2) némely gyümölcsök belső húsos része; dió, mogyoró bélé; dinnye, tök bélé, a magvakat tartó szálas vizenyős belső része; (nt.) a magnak a hámján v. kérgén belöl eső azon része, melyből a csira kikelése idején táplálékát veszi ; 3) némely növénynek puha, taplószerü belső része; bodza, fűzfa, rekettye bélé; 4) némely testek közepe; kenyérbél; rétes bélé; hurka bélé; külön, gyertya bélé, lámpa bélé, olajlámpába tett kóc, v. más gyúlékony anyag ; 5) (b.) az öntő minták belső része. Béla, m. finév. Béládi, mn. vakoskodó, roszul látó. Belajstromoz, cs. vmit lajstromba ir, jegyez. Innen: Belajstromozás, mn. Belangyít, cs. langyossá, lágymeleggé tesz. Bélapród, fn. belső szolgálatra rendelt apród. Bél-árny, fn. (ttan) az árnyék sötétebb része, közepe. Belát, A) k. 1) vmely résen nyíláson keresztül vmely üregbe, zárt helyre lát; 2) á. é. rejtélyes, titkos dologba eszével lelkével behat; belátni a jövendőbe, vkinek szivébe. B) cs. 1) vmely téren, vidéken egészen keresztüllát; a hegytetőről belátni az egész völgyet; 2) 4. é. vmit eszével felfog; tanácsod helyességét belátom. Innen: Belátás, mn.hatlan, mn. terjedelme miatt egészen meg nem látható, -ó, mn. ki éles eszével a dolgok belső titkaiba képes behatolni, -ogat. cs. látogatás végett beszól; szegény legények belátogatnak a tanyákra egy ital borért (Jók.). Bel-baj, fn. a test belsejében dúló betegség,becs, fn. 1) vmely tárgy valódi, változatlan értéke ; 2) á. é. szellemi, erkölcsi érték. Belbel, k. gyermeki nyelven a. m alszik, -tet, cs. gyermeki nyelven a. m. altat. Bél-bende, fn. (bt.) az állati bélt takaró vastag börboriték. -bokor, fn. (bt.) az állati beleknek mintegy bokrot képező, egymásba fonódó öszlete. -bontás, fn. (bt.) a beleknek a hasüregből való kiverése. -borék-sérv, fn. (kert.) a bélbendőnek megsértés következtében kóros állapota Belböcs, 1. Belbecs. Belbör, fn. (nt. msz.) a gyümölcs magbörének belső oldala. Bélc, fn. (nt. msz.) a gyümölcs magjának bele, belső része. Belce-bél, fn. (nt. msz.) a növény magjában levő csira. -gyök. fn. (nt. msz.) a bélce-bél gyökere, melynél fogva az a bélcéhez van nőve. -orv. fn. (nt. msz.) a bélcét takaró belső hártya, -kill. fn. (nt. msz.) a bélce-gyököt takaró hártya, -szik .