Egyetemes Magyar Encyclopaedia 4. Asaba-Azzolino, Á-Ázsiai társaságok (Pest, 1862)
A - Asan - Asander - Asan-ok - Asaph - Asaphes - Asaphes, De Candolle - Asaphus - Asapiri - Asarca - Asarhaddon - Asarja - Asarum - Asbest - Ascalaphus - Ascalon
; ASAMA.—ASCALON. Tingitanában, sósvizzel és jó kikötővel. Azt tartják, hogy a mai Azamur folyó Marokkóban ugyanegy lenne a régi Asamával. (2.) Asan, levita-város volt (Krón. I. k. 11. 44.), s Józsue szerint (19, 7.) Simeon néptörzs területén feküdt, Eusebius és Hieronymus szerint 15 vagy 16 római mérföldre Jerusalemtől. Kétségkívül különbözik tőle a Józsue szerint ( 15, 42.) Juda lapályos térségén feküdt Asan. (K. R.) Asander, neve egy bosporusi fejedelemnek, ki előbb II. Pharnaces pontusi király vezére volt, s Strabo szerint (VII. 311.) a krimi földszoroson 360 stadium hosszú falat, minden stádiumra két toronynyal, építtetett, hogy a kóbor népek ellen ezen műveit tartományt védelmezze. (I.) Asan-ok (Assan-ok), s a velük egybekötött arinzok, kardinak és butumok összesen mintegy 140 nyilas (fegyverfogható) család, a jenesei oszjakokkal rokonfaj, mintegy 100 év óta nyelvök elenyészett. Jelenleg a katschinzok közt laknak, kik siberiai tatárfaj s Jenesei mellett nomád életet élnek. Főtartózkodási helyök Krasnojarsk, s a krasnojarski tatárok nyelvét beszélik, életmódjukat folytatják s fajiságukat tökélesen levetkőzték. — A keresztény vallást követik ugyan, de sok babona él még közöttük, mint a régi pogány vallásuk maradványa. (I.) Asaph, gyűjtőt jelentő héber szó, s tulajdonneve 1) a Levi törzséből s a Gersom nemzetségéből származott Barakias fiának, ki Dávid legjelesb ének- és zenemestereinek egyike s több vallásos ének szerzője volt, sőt az utókor által a próféták közé is számíttatott (Krón. I. 6, 39. ; 16, 5. ; II. 29, 30.). Zsoltár-gyüjteményünkben Asaph nevét 12 zsoltár, úgymint az 50-ik és a 73—83-ik (a Vulgata szerint a 49-ik és a 72—82-ik) viseli , melyekből azonban néhány sokkal későbbi időkre mutató vonatkozásaiknál fogva nem neki, hanem egy másik, későbbkori Asaphnak tulajdonítandó. 2) Asaph volt tulajdonneve azon Joache atyjának is, ki Ezechiás király alatt országos évkönyvírói tisztet viselt. (H.) Asaphes (ut.), (1. Ilomályka), Asaphes (nt.), De Candolle (Prodrom. II. p. 90.) ezen névvel látta el azon nem tökéletesen ismert cserjét, melyet Thunberg (Nov. gén. ups. 1798. non Lamarck) Boscia névvel állított föl.—Endlicher (Gener. plantar, p. 1149. n. 5985.) a Zantoxylon-félék sarkára helyezik a nem tökéletesen ismert (genera dubia) nemek közé. Egyetlen faja: a hullámos a. (A. undulata D. C.), a Jóreményfokon nő. (W. O. Thunberg flor. cap. I. 587. Jussieu in Mem. Mus. XII. 521.) (K. Gy.) Asaphus (csat.), a héjanczok (Crustacea) kihalt családéba, a szegmér-félékhez (Palaeaces), vagy háromkarélyúakhoz (Trilobitae) tartozó, Brogniart által (Histoire nature des Crustacés fossiles. Paris, 1822. 4-6. 17.) felállított ősállatnem, melynek fajai Európában és Amerikában földünk legrégibb rétegeiben (a silur-képletben) találtatnak. (V. ö. Szegmérfélék.) (K. Gy.) Asapiri, az ind mythologiában neve a legfőbb látatlan isteni lénynek; jelentése: testnélküli. Ugyanazon nevet viseli Kamadeva is, az ind mythos szerelem istene. (Ip.) Asarca (nt.), a kosborfélék (Orchidaceae) rendébe, az arethusafélék alrendébe tartozó növénynem, melyet Lindley állított fel (in Brandes new. Journal of. sc. 1827. p. 52.) a Czioraea-nemtől (i. e.) nem sokat különbözik. Déli Amerikában a törstökön kívül honos , rojtos és húsos gyökerű, tökocsányos, eres-inas levelű, füzéres virágzatu füvek. (V. ö. Poppig et Endl. nov. gener. II. t. 118—120. — Lindley gen. et spec. Orchid, p. 406.— Reichenb. fil. in Linnaea. XIX. p. 377.) (K. Gy.) Asarhaddon, tulajdonneve a szentiráson kivül (Kir. IV. 19, 37. stb.) Berosus s Abydenus által is említett egy assyriai királynak, ki atyja Senaherib által a pártütő Belibus király helyébe Babylon királyává, vagy helytartójává rendeltetvén, midőn Senaherib saját fiai által meggyilkoltatott, atyja halálát megboszulandó, fivérét megölte, az atyai trónt elfoglalta és a babyloni királyságot Regeballosra ruházta. Asarhaddon, mint utolsója azon assyriai királyoknak, kik Palaestinát s Egyiptomot hadaikkal megtámadták , e két országot, noha csak rövid időre, az assyriai birodalomba beolvasztotta, és Juda királyát, Manassest (699—644 Kr. e.) Babylonba hurczoltatta ; e hadjárat alatt érte Felső- Egyiptom fővárosát, No-Amont, azaz Thebent is a Nahum próféta által (3, 8—10.) ecsetelt sanyarú sors , mely városnak, bár a próféta által meg nem nevezett, e korbeli meghódítói nem lehettek mások, mint az Abydenus szerint Egyiptomot épen akkor megszállotta győzedelmes assyriaiak. (H.) Asarja (1. asia). Asarum (nt.), (1. Kapotnyak). Asbesz (1. Kelen). Ascalaphus (át.), (1. Söterész). Ascalon (az araboknál Ascalan), egyike a philistaeusok öt fővárosának, melyet Józsue a Juda-törzsnek adott osztályrészül , azonban vagy soha sem jutott birtokába, vagy csak rövid időre, mert e város sehol sem fordul elő, mint a Judatörzs által lakott birtok. E város a Közép-tenger partján, mintegy Gaza és Asdod között feküdt, Jerusalemtől 520 stadiumnyi, tehát mintegy 13 német mérföldnyi távolságban,a legkiesebb és legtermékenyebb vidéken, mely kivált fűszereket, bort, olajt, diót, gránát-almát bőven termett ; de nagyon hires vala az e vidéken dúsan tenyésző hagyma, mely „Ascaloniae cepae“ néven még a rómaiak előtt is ismeretes volt. Ezért az arabok e várost Aruschesch-Scham, Damaskus társnéjának nevezték. E városban tiszteltetett a Derketo (syriai Venus-bálvány), mely félig nő, félig hal volt. A görögök azt vitatták, hogy Ascalont Hymenaeos egyik fia, Ascalos, alapította. Ascalon lakosai mindig engesztelhetetlen ellenségei valának a zsidóknak, ezért a próféták ép úgy, mint azt a sdediakat Isten büntetésével fenyegették. E 4