Egyetemes Magyar Encyclopaedia 9. Görögország története-Joachim (Pest, 1871)
A Szent-István-Társulatnak 1868-iki rendkívüli közgyűlése kivihetlennek tartván azon eszmét, mely az „Egyetemes Magyar Encyclopaedia“ megindításakor a Társulatot vezette, határozatilag kimondá, hogy az kisebb mérvekben folytattassék és befejezése lehetőleg siettessék. Evégből a szerkesztőt utasította, hogy „a külföldi és tudományos tárgyakra zsinórmértékül a Brockhausféle kisebb, négykötetes „Conversations-Lexikon“ vagy a „Conversations-Lexikon für das kath. Deutschland“ czimű ismerettárt használja, míg a hazai és egyházi ügyekre nézve útmutatásul vehető Vállas Antal Encyclopaediája.“ Az 1870-iki közgyűlés nemcsak megújította a fenebbi határozatot, hanem az Encyclopaedia egyes köteteinek évszámát 50-ről 20—25-re szállította le, miáltal még parancsolóbb szükséggé lett az imént idézett utasítást szorosan követni. Ezen meghagyásnak hódolt a szerkesztő már a jelen kötet összeállításánál, és teendi ezt még inkább jövőre. Eként kilátásba helyezhető, hogy az Encyclopaedia még 4—5 kötet közrebocsátása után befejezve leend. A Társulat nem titkolja el ugyan maga előtt, hogy midőn a nagyszerű mérvekben megindított vállalatnak ily kisszerű bevégezését előkészíti, oly munkát létesít, mely a fölkeltett reményeket nem igazolja teljesen és a kellő arányok hiányáról méltán vádolható; de a Társulat hitele csonkán hagyását tiltván, anyagi érdekei és szellemi czéljai pedig gyors befejezését sürgetvén, a Társulat tagjai részéről annál biztosabban számít elnézésre, mert gondoskodva lesz, hogy az Encyclopaedia a gyakorlati használhatóság igényeinek mindamellett is lehetőleg megfeleljen és utólagosan, ha egy második kiadás eszközöltetnék, egy teljesen arányos egész nyújtassék.