Ismerettár, a magyar nép számára, 8. kötet. Növények - Ptolemaeusok (Pest, 1862)
P - Petrarca
511 Petőfi Petrarca 512 megvette és kiadta volt már 1844-ben Budán. Ezeken kívül még a „Helységkalapácsa“ (Buda, 1844); „Cziprus lombok Etelka sirjáról“ (Pest, 1845); „Szerelem gyöngyei“ (Pest, 1845); „János vitéz“ (Buda, 1845); két rövid év alatt egymásután jelentek meg, s a Pesti Divatlap minden számában, más lapok pedig szintén igen gyakran hoztak tőle egy egy költeményt s Petőfi hazájának legnépszerűbb költője volt, dalait kunyhóban, palotában éneklék, s körüle egy egész fiatal irodalom képződök, és Petőfi a közönség ez oszthatlan figyelmét meg is akarta érdemelni, folytonosan tanult, az angol költőket eredetiben olvasta, a spanyol nyelvtannal is bajlódott. Anyagi állapota mindig jobbra fordult és ő elérte azt, mi első példa volt a magyar irodalomban, hogy egészen lantja után élhetett. Mily lelkesedéssel fogadta a nemzet műveit, kitűnik onnét is, hogy 1845-ben Felső-Magyarországban utazván Eperjesen s Késmárkon fáklyás zenével, Görnör megyében pedig táblabirósággal tiszteltetett meg. 1845-ben a nemzeti színpadon újra fellépett, de csendesen megbukott. Ekkor tájban irt két színművet , de mindkettő szinte megbukott. Hasonló sors érte a „Hóhér kötele“czimű regényét, s egyéb az,,Életképekben"‘közlöti novelláit is; dalai ellenben növekedő tetszésben részesültek. 1846-ban egy új füzetke költeménynyel lepte meg a közönséget, „Felhők“ czim alatt. Ugyanezen évben felbonta az „Életképek“- s „Pesti Divatlappal“ dolgozótársi viszonyát és azon a fiatal íróhoz csatlakozott, kik elhatározták, hogy nem fognak többé lapokba dolgozni, hanem egy általuk alapítandó közlönynek szentelendik egész erejöket, minthogy azonban e terv eredménytelen maradt 1847-ben ismét sűrűbben találkozott Petőfi nevével az olvasó közönség, és ez évben nőül vette Szendrey Júliát. Elszórt költeményei összegyűjtve szintén ekkor jelentek meg „Petőfi Sándor összes költeményei“ czim alatt, egy kötetben. Pesten 1847. Az 1848-ki martiusi napok Pesten találták, és ő egy ideig az „Életképek“ egyik szerkesztője volt Jókai mellett. Végre a tollat karddal cserélte fel, kapitány lett s az erdélyi hadak fővezérének segéde. Legutoljára 1849-ki juli 31-kén látták az ismeretes kimenetelű segesvári csata előtt, azóta nyom nélkül eltűnt. Sokan halottnak hiszik (neje 1850-ben újra férjhez ment), mások állítják, hogy Amerikába menekült. 1846—49- ben megjelent költeményeinek gyűjteményét még nem birja a közönség. Petrarca, Ferencz, Olaszországnak legnagyobb lyrai