Magyar Lexikon 11. Könyvornamentika-Magyar Tempe (Budapest, 1882)

L - Laczkod - Laczkonya - Laczkova - Lád (Bessenyő-) - Lad (Magyar-) - Lád (Német-) - Lád (Sajó-) - Lád (Szendrő-) - Ladak - Ladamos - Ladanje (gornje és dolnje) - Ladanum - Ladány (Kőrös-) - Ladány (Őr-) - Ladány (Püspök-) - Ladány (Tisza-) - Ladány (Vámos-) - Ladányi László - Ladegardső - Ladenberg Fülöp

Laczkod ben L. augusztus havában elfogatott és ő volt egyike az öt fővádlottnak. 1795. ápr. 24. halálra és jószágainak elkoboztatá­­sára ítéltetvén, ezen ítéletet a budai vér­mezőn máj. 20-án hajtották rajta végre. Horatius ódáját: „Justum ac tenacem propositi virum“ énekelve, fogadta a ha­lálos csapást. Laczkod, falu Erdélyben, Kis-Küküllő vmegye radnóthi járásában, 667 oláh lak., kukoricza és bortermesztéssel; u. p. Dicső- Szt-Márton. Laczkonya, falu Erdélyben egyesült Szolnok-Dobokamegye magyarláposi já­rásában, 461 oláh lak., u. p.Kápolnok-Mo­­nostor. Laczkova, falu Szepesmegyének pop­­rádi járásában, 581 tót lak.; u. p. Gnezda. Laczm­ás, falu Temesmegyében, a krassói határ mellett, 882 oláh lak.; u p. Kudriz. Lád (Bessenyő-) falu Borsodmegye szendrei járásában, 501 magyar lak.; u. p. Szendrő. Lad (Magyar-), falu Somogymegyé­­nek szigetvári járásában, 344 magy. lak., u. p. Német-Lád. Lád (Német-), mváros Somogyme­­gyének szigetvári járásában, 1050 német lak., postahivatallal és nagy határral, melyben Gyöngyös, Tiltvány és Szent-Mihály nevű puszták vannak. Lád (S­a­j­ó-), nagy népes falu Borsod­­megyének miskolczi jár. 1040 magy. lak.; u. p. Miskolcz. Lád (Szendrő-), falu Borsodra, szen­drei jár. 833 magy. lak.; u. p. Edelény. Ládák, máskép badaka, középső és­­ nyugati Tibet elnevezése, azelőtt fejede­lemség, most Kashmir indo-britt hűbérál­­lamnak egyik tartománya, a Himalája és Karakorum hegységek havasalföldét ké­pezi, 73,138 n. kilom. kiterjedéssel, mely területen 20,261 tibeti ember lakik, kik többnyire a lamaismus hivei. Pov. Leh.­­ Ladamos, falu Erdélyben Alsó-Fehérn. kis-enyedi jár. 371 oláh lak., a Viza pa­tak és a vasút mellett; u. p. Vizakna. Ladanje (gornje és do­ln­je), falvak Horvát-Szlavonországban (Körös vm. vini­­czai jár.) az előbbi 707, az utóbbi 740 horv. lak.; u. p Vinicza. Ladanum, gyógyító erejű mézgás­i anyag, mely több cistus-fajok ágairól és leveleiről csöppekben nyeretik. Ladány (Kőrös-), nagy falu Békés­megyében a Sebes-Kőrös mellett 7537 magy. lak. ref. kath­. és zsidótemplommal, pompás kastély és ehez tartozó angol­kerttel, több liszt és olajmaloramal, sör­főzőházzal, postahivatallal, továbbá olvasó­­egylettel és ipartársulattal s jelentékeny határral, melyben Környe, Fás (tete­mes erdővel) Kórház, Vermes, Sár­rét és Bihar nevű nagy puszták van­nak. Földje részben szikes és nehéz munkálati­, szőlője és gyümölcse (szilva, alma, megy) sok terem. Nevezetes juh-, szarvasmarha- és lótenyésztése. A Kőrösön itt egy művészileg ivett fahíd vezet ke­resztül. Ladány (Ő­r-), falu Szabolcsin, tiszai jár. 380 magy. lak. határában. Endes nevű pusztával, u. p. Mándok. Ladány (Püspö­k-), mváros Hajdúm. , hasonnevű jár. a tiszai vasút mellett és a nagyváradi szárnyvonal kiindulási pontján, 8390 lak., ref. templommal és sok szép úri lakkal, nagy vasúti állomás­sal, posta- és táviróhivatallal, közjegyző­­séggel, olvasó és társaskörökkel, a vö­­rös-kereszt-egylet fiókjával. Három n. mérföldet meghaladó termékeny határá­nak fó terményei: búza, kukoricza, repcze és dinnye, kerti szőleje és gyümölcse is van elég, marha, de főleg juhtenyésztése is jelentékeny. Határában számtalan ta­nyán kivü­l még a következő puszták vannak: Fejértó, Futa­kegyháza Középhát, Makód, Medgyes Hamvas és Szőkesziget. Ladány (Tisza­), falu Szabolcsin, da­dai alsó jár. 994 magy. lak. termékeny határral; u. p. Tokaj. Ladány (V­á­m­o­s-), falu Barsm. lévai jár., 1260 magy. lak., u. p. Léva. Ladányi László, Békésm. követe 1505-ben a rákosi országgyűlésen. Ladegardse, félsziget Christiania mel­lett, mely történeti nevezetességű hely, mióta VII. Keresztély (1814) itt mondott, le Norvégia trónjáról. Ladenberg F­ü­l­ö­p, porosz államférfiú, szül. 1769-ben Magdeburgban, 1820-ban az állami kincstárminiszterium igazgatója, a porosz kincstárügy alapvetője, 1837— 1842. állami miniszter, megh. 1847-ben. 153 Ladenberg

Next