Magyar Lexikon 11. Könyvornamentika-Magyar Tempe (Budapest, 1882)
L - Laczkod - Laczkonya - Laczkova - Lád (Bessenyő-) - Lad (Magyar-) - Lád (Német-) - Lád (Sajó-) - Lád (Szendrő-) - Ladak - Ladamos - Ladanje (gornje és dolnje) - Ladanum - Ladány (Kőrös-) - Ladány (Őr-) - Ladány (Püspök-) - Ladány (Tisza-) - Ladány (Vámos-) - Ladányi László - Ladegardső - Ladenberg Fülöp
Laczkod ben L. augusztus havában elfogatott és ő volt egyike az öt fővádlottnak. 1795. ápr. 24. halálra és jószágainak elkoboztatására ítéltetvén, ezen ítéletet a budai vérmezőn máj. 20-án hajtották rajta végre. Horatius ódáját: „Justum ac tenacem propositi virum“ énekelve, fogadta a halálos csapást. Laczkod, falu Erdélyben, Kis-Küküllő vmegye radnóthi járásában, 667 oláh lak., kukoricza és bortermesztéssel; u. p. Dicső- Szt-Márton. Laczkonya, falu Erdélyben egyesült Szolnok-Dobokamegye magyarláposi járásában, 461 oláh lak., u. p.Kápolnok-Monostor. Laczkova, falu Szepesmegyének poprádi járásában, 581 tót lak.; u. p. Gnezda. Laczmás, falu Temesmegyében, a krassói határ mellett, 882 oláh lak.; u p. Kudriz. Lád (Bessenyő-) falu Borsodmegye szendrei járásában, 501 magyar lak.; u. p. Szendrő. Lad (Magyar-), falu Somogymegyének szigetvári járásában, 344 magy. lak., u. p. Német-Lád. Lád (Német-), mváros Somogymegyének szigetvári járásában, 1050 német lak., postahivatallal és nagy határral, melyben Gyöngyös, Tiltvány és Szent-Mihály nevű puszták vannak. Lád (Sajó-), nagy népes falu Borsodmegyének miskolczi jár. 1040 magy. lak.; u. p. Miskolcz. Lád (Szendrő-), falu Borsodra, szendrei jár. 833 magy. lak.; u. p. Edelény. Ládák, máskép badaka, középső és nyugati Tibet elnevezése, azelőtt fejedelemség, most Kashmir indo-britt hűbérállamnak egyik tartománya, a Himalája és Karakorum hegységek havasalföldét képezi, 73,138 n. kilom. kiterjedéssel, mely területen 20,261 tibeti ember lakik, kik többnyire a lamaismus hivei. Pov. Leh. Ladamos, falu Erdélyben Alsó-Fehérn. kis-enyedi jár. 371 oláh lak., a Viza patak és a vasút mellett; u. p. Vizakna. Ladanje (gornje és dolnje), falvak Horvát-Szlavonországban (Körös vm. viniczai jár.) az előbbi 707, az utóbbi 740 horv. lak.; u. p Vinicza. Ladanum, gyógyító erejű mézgási anyag, mely több cistus-fajok ágairól és leveleiről csöppekben nyeretik. Ladány (Kőrös-), nagy falu Békésmegyében a Sebes-Kőrös mellett 7537 magy. lak. ref. kath. és zsidótemplommal, pompás kastély és ehez tartozó angolkerttel, több liszt és olajmaloramal, sörfőzőházzal, postahivatallal, továbbá olvasóegylettel és ipartársulattal s jelentékeny határral, melyben Környe, Fás (tetemes erdővel) Kórház, Vermes, Sárrét és Bihar nevű nagy puszták vannak. Földje részben szikes és nehéz munkálati, szőlője és gyümölcse (szilva, alma, megy) sok terem. Nevezetes juh-, szarvasmarha- és lótenyésztése. A Kőrösön itt egy művészileg ivett fahíd vezet keresztül. Ladány (Őr-), falu Szabolcsin, tiszai jár. 380 magy. lak. határában. Endes nevű pusztával, u. p. Mándok. Ladány (Püspök-), mváros Hajdúm. , hasonnevű jár. a tiszai vasút mellett és a nagyváradi szárnyvonal kiindulási pontján, 8390 lak., ref. templommal és sok szép úri lakkal, nagy vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal, közjegyzőséggel, olvasó és társaskörökkel, a vörös-kereszt-egylet fiókjával. Három n. mérföldet meghaladó termékeny határának fó terményei: búza, kukoricza, repcze és dinnye, kerti szőleje és gyümölcse is van elég, marha, de főleg juhtenyésztése is jelentékeny. Határában számtalan tanyán kivül még a következő puszták vannak: Fejértó, Futakegyháza Középhát, Makód, Medgyes Hamvas és Szőkesziget. Ladány (Tisza), falu Szabolcsin, dadai alsó jár. 994 magy. lak. termékeny határral; u. p. Tokaj. Ladány (Vámos-), falu Barsm. lévai jár., 1260 magy. lak., u. p. Léva. Ladányi László, Békésm. követe 1505-ben a rákosi országgyűlésen. Ladegardse, félsziget Christiania mellett, mely történeti nevezetességű hely, mióta VII. Keresztély (1814) itt mondott, le Norvégia trónjáról. Ladenberg Fülöp, porosz államférfiú, szül. 1769-ben Magdeburgban, 1820-ban az állami kincstárminiszterium igazgatója, a porosz kincstárügy alapvetője, 1837— 1842. állami miniszter, megh. 1847-ben. 153 Ladenberg