Schöpflin Aladár (szerk.): Magyar Színművészeti Lexikon 3. Komló-kert - Püspöki Imre (Budapest, 1930)
P - Pethes Sándor (kechkeméti) - Pethő Ádám - Peti Sándor - Pető Endre - Petőfi Sándor színészélete
Petites Sándor Utolsó szereplése 1924. okt. 19-én a »Süt a nap« délutáni előadásán történt. Ki gondolta volna akkor, hogy a fiatalos külsővel bíró művészt örökre elveszíti a Nemzeti Színház?! Temetése nov. 16-án délelőtt a Nemzeti Színház előcsarnokából nagy pompával ment végbe. Hamvai a Kerepesi-temetőben nyugszanak. Emlékoszlopát Jászárokszálláson 1926. október 17-én leplezték le. Később Jászberény szoborban örökítette meg emlékét. Síremlékét Csorba Géza készítette. Leleplezték: 1930. okt. 31-én. (Pataki József) Petties Sándor (kecskeméti), színész, P. Imre fia, sz. 1899. máj. 28-án, Kassán. Eredetileg orvosnak készült. Színpadra lépett 1920. október havában, miután sikerrel fejezte be tanulmányait a színészakadémián. Előbb az Apolló-kabaréban volt szerződésben, onnan az Újpesti Színház szerződtette tagjai sorába, majd 1922 óta a Nemzeti Színház elismert tagja, 1924-ben elnyerte a Rákosi Jenő-díjat. Neje: Bondy Lili, kivel 1927. okt. 29-én volt a házassága. — P. Sándor főbb szerepei ezek: Füstös (Bakony), Nestor (Blanco Posnet), Blades (Vén leányok), Havranek (A híd), Bartoló (János vitéz), Báró Házy (Elzevir), Kontra (Vén gazember), Sárfőy (Falusi verebek), Forgalmista (Süt a nap), Keszeg Andor (Vízkereszt), Moulinot (Szépasszony feleség), Tauer (Rang és mód), Márki (Tücsök), Biondello (Makrancos hölgyek), Marquis (Don Cézár de Bazan), Kosnitzky (Három testőr), Bunkós (Sok hűhó semmiért), Bora Jani (Nyúl a bokorban), Sanyi báró (Vége a szép nyárnak), Pap (Bunbury), Lubin (Dandin), Hort László (Bálványok), Masham (Egy pohár víz), Lajos (A szökött katona), Clitander (A milantrop), Garanbonciás diák (Rákóczi), Alexos (Antonius és Cleopatra), Diaforus Tamás (Képzelt beteg), Rank (Nóra) stb. Pethő Ádám, úttörő színész, működött Budán, 1791—92-ben, Kelemen László első magyar színigazgató társulatánál. (Ezután megvált a színészettől). Peti Sándor, színész, szt. 1898. nov. 6-án, Kiskunhalason. Gimnáziumba járt, de mert megbukott, inasnak adták. Ezután polgárit végzett, majd érettségit tett. Rózsahegyi Kálmánnál tanult ezután és 1921- ben lett színésszé. Előbb az Apolló Kabaré tagja volt, onnan meghívták az Andrássyúti Színházhoz, majd az Unió tagja lett. Berlinben filmszínész volt. 1928-ban a Magyar Színház szerződtette. 1929 óta a Vígszínház tagja. 1929 júl. havában elnyerte a főváros 1000 pengős színész-jutalomdíját. Pető Endre, színész, sz. 1905. febr. 14-én. Színészakadémiai tanulmányai után 1926-ban lépett a színipályára. Előbb Alapi Nándor Országos Kamara Színházánál kapott szerződést, majd két év múlva Pozsonyba kapott meghívást. 1930. szept. havában a Belvárosi Színházhoz szerződtették. Petőfi Sándor színészélete. Mi vezérelte őt a színészethez? A lelkesedés. Szerette a szabadságot, a függetlenséget, vonzotta a dicsőség varázsa: színésszé lett. 15 éves diák volt és már akkor lángra gyűlt a szíve: szerelmes volt a forró deszkákba. Ez időben járt Aszódon Balogh István és Gál Mihály egyesített színtársulata, akiknek előadásait sűrűn látogatta az ifjú Petőfi és ezenközben — amint már diákoknál szokás — ő is szerelmes lett, mégpedig egy Borcsa nevű színésznőbe. Az ábrándos ifjú hamarosan elhatározza ekkor, hogy színész lesz. Célja világos: »Közéjük állni és elmenni vélek, El, habár apámnak átka, Anyámnak könnyűi lesznek útitársam, Csakhogy szabad, csakhogy függetlenlegyek!« Szándékát elő is adta az igazgatónak, aki azonban ürügyül iskolai bizonyítványt kért. Az ifjú költő erre beállított Koren nevű tanárához és megkérte, hogy adjon neki bizonyítványt, mert színész szeretne lenni. A tanár azonban sietett a diák apját felvilágosítani, aki persze csakhamar eltiltotta a fiát a színháztól. Erről 1845-ben így ír az Úti jegyzetekben: »Professzorom (Isten áldja meg őt!), jónak látta, tettbe menendő tervemet egy oly férfinak megírni, kinek eléggé nem dicsérhető tulajdonsága volt: a színésze- 473 Petőfi Sándor színészélete