Paedagogiai encyclopaedia - Verédy Károly (Töredék, 1886)
P - Philosophia - Phlegmaticus - Phrenologia - Physica - Physiognomica - Physiologia
Philosopliia. — Physiologia. 757 lemmel voltak. Hiba volt, hogy a tanítást felette megkönnyíteni törekedtek és igy a tanulókat a kitartást igénylő fáradságos munkától elidegenítették. Az is helytelen törekvés volt, hogy 3—4 év alatt csodálatos taneredményt helyeztek kilátásba, mert ezt lehetetlen volt elérniük. Modern paedagogiánk a philantropinismus elvein szilárdult meg, amennyiben az eltérő nézetek ez idő szerint nagyobbára megegyeznek abban, hogy a nevelés által a növendéket a társadalomnak és önmagának is használni tudó becsületes és ügyes egyénné kell képezni. A philantropinismus német követői közül kitűntek Rochow, Olivier, Guts-Muths, Campe és Salzmann. Ez utóbbinak sikerült Schnepfenthalban oly tanintézetet szervezni, mely napjainkban is a legjelesebb neveldék egyike. A philantropisták a népnevelésre korántsem gyakorolnak közvetlenül tartós befolyást, mert inkább a tehetősebb osztályra voltak figyelemmel. A Basedow-féle túlzásoktól eltekintve ezen irány sok helyes elvet hozott forgalomba és az ifjúsági irodalom művelésénél elévülhetetlen érdemeket szerzett. Amennyiben ezen nézetek Magyarországba elhatottak, minálunk is meghonosította az útleírásokat és ifjúsági olvasmányokat. Philosophia. (L. Bölcsészet.) Phlegmaticus. (L. Individuális nevelés.) Phrenologia. (L. Koponyatan.) Physica. (L. Természettan.) Physiognomica. (L. Archisme.) Physiologia (élettan) az állati és növényi szerveknek életműködésével foglalkozik. Linné rövid, de találó meghatározása szerint az ásványok nőnek, a növények nőnek és élnek, az állatok nőnek, élnek és éreznek. Az ásványok növekvése azonban csak külsőleges, rárakodás által származó, a növények és állatok növekvése pedig azok belsejéből kiinduló. Az ásványok egész tömege azonos, míg az állatok és növények minden része más és külön czélra rendelt. E részekben és részek által él a növény, él és érez az állat. Az állat és növény ezen részeit szervnek nevezzük. E szervek ismertetésével a boncztan, azok működésével pedig az élettan foglalkozik. A szervek működésének indító oka az életerő. A vegyészek ezen életerőt a minden testnek kiindulási pontját képező elemek (éleny, köpeny, legény stb.) és azok egyszerűbb és összetettebb vagyis tulajdonságát képező vonzó és taszító erővel, a vegy- és várrokonsággal azonosnak állítják. A tágabb értelemben vett élettan mind a növény, mind az állat szerveinek életműködését felöleli, míg szűkebb értelemben felfogva vizsgálódásainak köréből az oktalan állatok élettüneményeit is kirekeszti, pusztán csak annyit ölel fel, amennyi az emberi test életjelenségeinek s annak egyes részei működésének megértésére vezet. Sőt még itt is csak az egészséges testtel foglalkozik, míg annak beteges vagy rendellenes állapota vizsgálatát a kórtan (kóros, beteges állapotok tana, pathologia) számára hagyja. De még az egészséges testnek is csak a testi életre vonatkozó jelenségeit kutatja , míg a lelki, szellemi