Pedagógiai Lexikon 2. Kaczvinczky-Zwingli (Budapest, 1936)

P - Philanthropinum, Philanthropisták - Physiologus - Piget, Jean - Piaristák oktatásügye

513 PlVSioIOgUg Piaristák oktatásügye 514 den idők ifjúságának szívéhez utat nyitott nekik. Meséi a latin iskolák ifjúságának évszázadokon keresztül legelső olvasmányai voltak. Jellem- és kedélyképző minden egyes darabja, éppen ezért kár, hogy újabb tanterveink mostohán bántak vele. Velős rövidsége is — gondoljunk csak a farkas és bárány párbeszédére, a szőlő után hasztalan kapkodó róka bosszúságára — kedves varázst ad költészetének, ebben látta maga is egyik értékét (v. ö. Lessing megállapítását: Die Kürze ist die Seele der Fabel). Kétségtelenül vannak hibái is, így pl. a mese elejére vagy végére biggyesztett tanulság nem mindig felel meg a tartalomnak, a hanyatlóban levő ezüstkori latin nyelv rajta is megismerhető, de azért a világirodalom nagy meseírói : La Fontaine, Gellert, Lessing mesterüknek vallották és meséinek szellemes fordulatai visszacsengnek a mi Pécelink, Fáynk és Czuczorunk remekeiben is. Irod. Nevezetesebb kiadások: Orelli(1831), Siebelis- Poly (1889), L. Havel (1895), Lucianus Müller (1903), nálunk Tüdős János (3 kiad. 1872—99). Magy. ford. Sepsizalányi Szabó Elek (1824), Mocsy Antal (1855 és 1871), Szarvas Gábor (1869—1884, 3 kiad.). V. ö. Balassa B.: A latintanítás története (1932). Mező. Philanthropinum, Philanthropisták: 1. Filantropisták. Physiologus. Epiphanius püspök által (IV/V. század) átdolgozott, sokáig neki is tulajdonított, görög nyelvű könyv a természetről, amelyet latin fordításban a középkoriak is sokat forgattak. Mivel a Ph. nagyon sok rendkívüli és szokatlan eseményt, főleg csodás, babonás állattörténetet tartalmaz, amelyet a középkoriak vallásos és misztikus magyarázatokra használtak föl, a középkorban egyik főforrása lett a természetre vonatkozó tévedéseknek. Kiadta : Migne, P. Gr. 43. kt. 517—534. 11. írod. Krumbacher: Geschichte d. byzant. Lit. (874. 1. f.). Laubert Fr. : Geschichte d. Ph. mit krit. Ausgabe des Gried. Textes (1889). Fináczy, II. 214. k. B. B. Piaget, Jean (1896—) biológus és pszichológus. 1929-től a genfi egyetem r. tr. s a Nemzetközi Nevelésügyi Hivatalig. M. : Le Langage et la Pensée chez l’Enfant (1923). Le Jugement et le Raisonnement chez l’Enfant (1924). La Representation du Monde chez l’Enfant (1926). La Causalité physique chez l’Enfant (1927). K. E. a piaristák oktatásügye. A piarista (p.) rend alapítója ^_Kalazanci, Szent József (1556—1648) az ingyenes népnevelés apostola volt [1. OTyT Rendje alapításánál fogva tanítórend, amelynek tagjai eleinte népoktatással foglalkoztak, de hamarosan kiterjesztették működésüket a középiskolára. Elterjedtek Olasz-, Spanyol-, Lengyelországban, Ausztriában, Csehországban, Amerikában, Magyarországon 1642-től tanítanak. A rendet az 1715. 102. tc. honosította meg. A magy. p.áknak volt néhány elemi iskolájuk a múlt század második feléig, de kezdettől fogva elsősorban középek, nevelő-oktatással foglalkoznak. A forradalmak előtti 24 főgimniomifiukból a trianoni országcsonkítás után 10 maradt meg , ezekből jelenleg 5 gimn. (Bp., Kecskemét, Szeged, Vác, Veszprém), 5 reálgimn. (Debrecen, Magyaróvár, Nagykanizsa, Sátoraljaújhely, Tata). A p. iskola az akkor már híres jezsuita iskola mintájára alakult, de kezdettől fogva voltak sajátos vonásai, amelyekből kifejlődött egyénisége. A rend törvénykönyve kötővé tette, hogy a p.ák iskolai rendszerüket az ország viszonyaihoz, a helyi adottságokhoz alkalmazzák. Már a rendalapító nagy súlyt vetett arra, hogy iskolája a vallásos nevelés mellett az életre készítse elő növendékeit, ezért a p.ák kezdettől fogva különös gonddal illesztették bele a tanítás anyagába a reális irányú ismereteket. Egész nevelői munkásságukban és tanításukban egyik főszempont volt a gyakorlatiasság, amelyet a rendalapító számtalan levelében ajánlott. A p. iskola szellemben is csakhamar nemzetivé lett. Nálunk már a Ratio Educations előtt tanították ij nagy. nyelvet, magy. történelmet, az iskolában magy. "Egészen szólaltatták meg a bölcseletet, művelték a magy. nyelvű iskoladrámát. Nemzeti szempontból jelentős munkát végeztek azzal is, hogy az uralkodó család és igen sok főúri család körében nevelőként szerepeltek a XVIII. sz.ban és a XIX. sz. első felében. A szabad tanítás korában a külföldi szellemi áramlatok szemmeltartásával, a hazai viszonyok ismeretében tudtak haladni a korral, ezért különös rendeltetésű intézmények vezetését is bízták rájuk (Váci Theresianum, 1. o.), szempei Collegium Oeconomicum). A Ratio Educationis 'óta az iskola szervezetében és a tanítás munkájában a piarista iskolák az állami rendelkezéseket követik, ma is az állam közvetlen vezetése alatt állnak. Az így adott keretek között főképpen a vallásosságban, hazaszeretetben, a nevelői eljárások megválasztásában, szociális szempontok érvényesítésében nyer kifejezést jellegzetességük. A tanárok képzésére a rend hivatásánál fogva kezdettől nagy gondot fordított. Volt külön tanárképzője s ennek tökéletesítésére minden időben külföldre is küldött tagokat tanulmányainkra, vagy hosszabb tartózkodásra. Amióta a tanárképzés az államnál is tervszerű gondoskodás tárgya, a rend a törvény keretei között tesz eleget tanárképzői kötelezettségének. Piaristák Erdélyben: A békeszerződés által Romániához csatolt területek 4 p. rendháza a magy. provinciától való elszakadása után 1921. viceprovinciává, 1925. pápai dekrétum alapján önálló romániai rendtartománnyá szervezkedett. A kolozsvári rendházban 20 p. működik; van főgimnuk konviktussal, teológiájuk és tanárképzőjük. A mára- 17 Magyar Pedagógiai Lexikon II.