Tolnai Világlexikona 2. Angol nyereg-től Azzurri-ig (Budapest, 1913)
A - Árva vára - Árvaváralja - Árva vármegye
336 Árva vármegye sülyed. A csapadék kielégítő. Igen kedvező a vadászat; a magasabb területeken van medve, hiúz és vadmacska, vadkan és nyest; nagy mennyiségben van fajd és fogoly, erdei szalonka és vadkacsa. A pisztráng a Sztudenában a vármegye különlegessége ; fognak lazacot, csukát és sügért is. Ellenben igen szegény a vármegye ásványokban, csak igen gyönge vasércek vannak egynéhány helyen. Barnaszén akad Stepanó és Usztye mellett. Ásványos forrásai között legkiválóbb a polhorai konyhasós víz. Kitűnő tüzelőanyagot szolgáltatnak a Chizsne és Jablonka mellett levő tőzegtelepek. A kis vármegyében, melynek északi részében csak szegényes kisebb falvak vannak, az Árva folyó völgyeléseiben igen szép tájak láthatók. Igaz, hogy Kralovánnál olyan helyre jutunk, hol a nap nyár derekán is csak 10 óra tájban kel fel és délután már 4 órakor nyugszik, télen pedig három hónapon át nem is látni a napot, azért az Árvaság völgyébe jutva, vidámabb kép tárul elénk. Erre fel van Á. elragadó szépségű vidéke, egy kis kerek völgy, melynek közepén a kiemelkedő sziklán van Árvoi vára (1. o.), ahonnan messze kiterjedő szép kilátás nyílik. Innen jó országút visz Polhorába, a Babia-Gura alján, melynek a környékében levő, jól látogatott, jódtartalmú sósfürdője a Babia-Gurát felkereső turistáknak kiindulópontja. Területe 2018 km 2. A termőterület (1911-ben) 194.583 ha, melyből szántóföld 80.482 ha, kert 806 ha, rét és kaszáló 20.773 ha, legelő 25.966 ha, az erdőterület pedig 66.556 ha, 4371 ha bükk kivételével a többi fenyves. Rendkívül zord időjárása, valamint a talaj köves volta a művelés alatt álló területet igen terméketlenné teszik. Búzát csak itt-ott, a mélyebb s a zord időjárástól védettebb völgyekben lehet termelni, s a gabonaneműek közül csak az árpa és zab érdemelnek említést. Az elsőből 1911-ben 5786, a másodikból 29.364 ha volt bevetve, 110, illetve 9 q átlagos termést adva. A népesség fő élelmiszere a burgonya, amelyet 88’8 q átlagos termés mellett több, mint 1 millió q körül termelnek. Hüvelyes és gyümölcs kevés terem, zöldség már inkább, de ez is alig elégséges a helyi fogyasztás kielégítésére. Állatállománya igen gyenge. Még leginkább a juhtenyésztés jöhet számba (1911-ben 26.788), melyet a tej, helyesebben a túró termeléséért űznek. Szarvasmarha 46.379 volt a vármegyében, általában véve igen rossz fajta. Míg ennek feljavítására alig vet súlyt a lakosság, a sertésnél (számuk 1911-ben 10.858) a minőség állandó javulása állapítható meg. A lovak száma 9229 volt. Lakossága általában tót. Erős, izmos, szálas termetű, igen szorgalmas és munkás nép, amely hitvány földjét rendkívüli gonddal műveli és emellett helyenkint még erősen igyekszik fentartani az árvas gyolcs régi jó hírét. Jobbára közönséges vásznat és gyolcsot készítenek, legbecsesebb a trsztenai gyolcs. Még nem régen, főként festett kartonnal házalva, messze földeket jártak be az árvás gyolcsos tótok ; akkor a nép még maga termelte a kendert és lent és maga fonta és szőtte ruháit. Ma az olcsó gyári áru lassan kiszorítja a háziiparral a régi népviseletet is. Másik keresetforrása a favágás és szállítás, ami az Árván tutajozással történik, továbbá a juhsajtnak, az Ízletes Ostyepkasatnak, készítése. A nép szorgalmának eredménye meglátszik a rendesen épült, tiszta falvakon. A népesség száma, mely a folytonos kivándorás folytán egész 1900-ig stagnáló volt, az utolsó Árvavármegyei tót falu utcája. Faházak. Árvavármegyei tót népviselet. Árvavármegyei kosaras tót. Árvavármegyei tót népviselet. Gyelvai népviselet.