Tolnai Új Világlexikona 4. Don-Fel (Budapest, 1926)
D - Donatello
Donatello, valódi nevén Donato di Niccolo di Bello Bardi, olasz szobrász, szül. Firenzében 1386., meghalt ugyanott 1466. A renaissancekori szobrászatnak Michelangelo mellett legnagyobb művésze. Egyszerű" firenzei takács fia volt és 20 esztendős korában, mint kőfaragó, lépett a firenzei székesegyház építő-vezetőségének,az ún Operának szolgálatába.1402— 1404. állítólag Brunelleschivel együtt Rómában tartózkodott. Első ismert munkái két prófétát ábrázoló márványszobra a Székesegyház É-i kapuja fölött(1308.). Ettől kezdve egész 1432-ig a szoborművek egész sorát alkotja meg Firenzében,leginkább márványból.„Dávid“ (Museo Nazionale, Firenze), János evangélista trónoló, Szent Márk és Jeremiás álló alakjai, Szent György szobra első jelesebb alkotásai, melyek a gótikus szobrászat merev formáitól való szabadulást, a test organikus ábrázolására s a ruházat anyagszerű mintázására való törekvést árulják el s amellett a lelki jellemzést is mind erősebben hangsúlyozzák. Ebből a korból való még Keresztelő Szt. János két szobra, Habakuk és Jónás próféták (a firenzei székesegyház Campanilejében), Dávid király szobra, a híres „Zuccone“ (Tökfej) és a Sta Maria Novella fafeszülete, melyen a Megváltót, mint egyszerű, erőteljes parasztot ábrázolta. 1). a 20-as évektől kezdve, nagy dekoratív építészeti munkákkal is foglalkozott,mint Baldassare Gossa (XXIII. János pápa) síremléke a firenzei keresztelő templomban, mely egyes gótikus vonásainak ellenére az első renaissance-síremléknek tekinthető Ekkor készül a sienai San Giovanni keresztelőkútján Herodes lakomájának domborműve s a vidám ,,putto“-k. D. ebben a korszakában bontakozik ki a gótika formáiból s keresi és oldja meg először művészetének sajátos problémáit. 1432. D. Rómába utazott s ekkor került leginkább a római klasszikus művészet hatása alá. Itt készült puttókkal s a sírbatétel domborművével ékes márvány-szentségháza a Szt. Péter templom részére.A római benyomások érvényesülnek a pratoi székesegyház szószékén s a firenzei székesegyház énekes-karzatán,melyet aranymozaik-háttér előtt éneklő, zenélő és táncoló angyalkákkal, puttókkal díszített, valamint a nagy „Angyali üdvözlet“ domborművén (Sta Croce, Firenze). Legnevezetesebb alkotása e korban „Dávid“ bronzszobra, mely a fiatal hőst mezítelenül ábrázolja. Ez a renaissance első, szabadon ábrázolt, ruhátlan szobra s az antik világ művészete óta az első természet megfigyelés után alkotott aktszobor. Ez időben dolgozott D. a székesegyház egyik sekrestyéjének bronzajtaján is. 1443—53. Padovában élt D. s ez a tíz esztendő művészetének legérettebb, legjava ideje. Ekkor készítette a padovai Szt.Antal templom főoltárát nagy feszületével, a Szt. Antal csodáit s a Megváltó sírbatételét ábrázoló domborművekkel, az evangélisták jelvényeivel és zenélő puttókkal. Ezeken, főként a szent csodáit feltüntető reliefeken, mesteri a tömegjelenetek kompozíciója s a drámai mozzanatok éles és jellegzetes kiemelése. Másik nagy műve Padovában Gattamelata zsoldosvezér bronz lovasszobra, D. legnagyszerűbb alkotása, az első effajta mű az ókor óta s minden idők egyik legkiválóbb lovasszobra. 1453. D. hazatért szülővárosába, Firenzébe s öregkorának munkáiban még inkább előtérbe lép a szépséggel nem törődő, a drámai kifejezést jellemzően hangsúlyozó realizmusa. Ez idő- Donatello: Gaitamelata szobra (Padova) Donatello: Niccolo Uzzano szobormása (FirenzeJ