Tolnai Új Világlexikona 5. Fel-Gőz (Budapest, 1926)
F - Felfedező utazások
FELFEDEZŐ UTAZÁSOK (Folytatós) Kína, Tibet és Japán megnyitása Kína a XIX. sz. közepéig elzárt terület maradt az európaiak előtt, csak néhány különleges engedéllyel megajándékozott orosz, francia és angol kereskedő járhatott a kiszabott helyek közt. Egyes tudományos kutatók mégis megkísérelték, hol cselfogásokkal, hol alkalmas ajándékokkal, de mindig nagy kockázattal, a nagy birodalom egyes útvonalainak bejárását és rejtelmeinek kifürkészését. Gützlaff, a hollandi misszió szolgálatában álló hittérítő, noha a keresztényeket kiüldözték Kínából, miután Sziámot már bejárta, 1831. mégis behatolt Kína belsejébe s hittérítő szándékkal nagy területeket járt be ; de ezzel a földrajzi tudománynak is sok szolgálatot tett a bejárt területek angol nyelven közzétett leírásával; adatait hasznukra fordíthatták a vállalkozó kereskedők is. Az 1839—1842. ópiumháború Kína vereségével és azzal a következménnyel járt, hogy a nankingibékében meg kellett nyitniok az európaiaknak Kanton, Amoy, Fucsou, Ning-po és Sanghai kikötőket s ettől fogva angolok, franciák szabadabban kereshették fel a nagy folyók menti területeket. 1841. Evariste Hue francia misszionárius Gabel val megkezdte Kína bejárását, majd Mongolországot és Tibetet is bejárta s útjáról több kötetre terjedő munkát adott ki. Kína igazi feltárása azonban Richthofenbel kezdődik. 1868—1872. Ferdinand Richthofen báró, német földrajzi író, akit a modern földrajz megalapítójának is mondanak,, már bejárta, geológiai fölvételeket téve, K-Ázsia egy részét, amikor 1868. elhatározta, hogy Kína földjét fogja behatóan tanulmányozni. Négy évig tartott útja. Kínáról írt négykötetes munkája alapvető Kína földjének ismeretére nézve. Valósággal ő fedezte fel földrajzi tekintetben Kínát s minden későbbi kutató az ő nyomain haladt s az ő megállapításait kellett irányadóul vennie. Fontosságra nézve Richthofen felfedezéseihez csatlakoznak I.óczy Lajos kutatásai és geológiai megállapításai a Széchenyi-expedició során. Gr. Széchenyi Béla 1877 dec. 4. indult-ázsiai útjára s vele ment mint geológus Lóczy Lajos és mint topográfus Kreitner hadnagy. Kínában Lóczy egészen magára utalva járta be a nagy birodalom jelentékeny részét s kutatásainak eredményét A kínai birodalom természeti viszonyainak leírása c. munkájában, valamint a Széchenyi-expedicióról szóló munkálat geológiai részében dolgozta fel s részint kiegészítette, részint egészen új megfigyelésekkel helyesbítette Richthofen adatait. Ezzel az európai, különösen az angol tudományos körök előtt már fiatalon nagy elismerést és tekintélyes nevet vívott ki ; bátran mondhatjuk, hogy Kínának geológiai felfedezője. A kínai tartományok belsejének feltárása ezután már gyorsabban halad. Sokat tettek addig hozzáférhetetlen vidékeik, városaik és népéletük megismerhetésére a China Inland Mission tagjai. Soltan és Stevenson 1880. először jutottak el Bhamo felől a Jangce mellett fekvő Icsangba. Colquhoun 1882. felhajózott a Szí és Jü folyókon, majd több mellékfolyó addig ismeretlen vidékein. Webster és Ross 1884. a Kína és Korea közti területet járták be ; Bourne pedig 1885—1886. több tartományt kutatott át részletesen, nevezetesen Szecsuant, Jiannant, Kvang-szit, Koejesout. Jelentékeny vállalkozás volt Yuunghui . A dalai láma főpapjaival Tibidben