Uj Idők Lexikona 15-16. Kámea - Láz (Budapest, 1939)

L - Lándzsahal, l. Amphioxus - Lándzsakígyó (Lachesis lanceolatus) - Lándzsásötfalu (Horka) - Lane Edward William - Lane-Poole Stanley - Lanfranco Giovanni - Láng Lajos br. - Lang Moritz - Láng Nándor - Lángcsöves kazán, l. Cornwall-kazán - Lange Christian Louis - Lange Friedrich Albert - Lange Helene - Lange Julius Henrik - Lange Sven - Lange Thor Naeve - Langeck im Burgenland, l. Hosszúszeg - Langeland - Lángelme, l. Genie - Langenbeck Bernhard Rudolf - Langenbeck Konrad - Langensalza

végéig használták a nehezebb L.-fajtát, a kopját. Lándzsahal, 1. Amphioxus. Lándzsakígyó (Lachesis lanceolatus), a vi­perafélék (Viperidae) családjába tartozó, a csörgőkígyóval rokon, 2 m hosszúra és férfi­­karvastagságnyira megnövő, élénk vöröses­barna alapszínű mérges kígyó. Hazája D.­­Amerika É.-i része, Közép-Amerika Mexi­kóig és a Kis-Antillák. Lándzsásótfalu (Borka), szepesmegyei köz­ség, Tr. után Csehszlovákiához került, 1939 óta az önálló Szlovákiához tartozik. (1930) 707 lak. Lane [lén] Edward William, angol orien­talista, *1801, 1­876. Több évet töltött Egyip­tomban, megbízható, kétkötetes munkát írt róla (1836). Lefordította angolra az Ezer­­együst (1810—1841, 3 köt.). Leghíresebb mun­káját, korszakalkotó jelentőségű, hatköte­tes arab-angol szótárát, halála után unoka­öccse, Stanley L.­Poole (1. o.) folytatta. Lane­ Poole [lén­ pul] Stanley, angol orien­talista, *1854, +1931. Bejárta az egész közeli Keletet. Értékes munkákat írt Egyiptom és India iszlámkori történetéről, 12 kötetes katalógust adott ki a British Museum ke­leti és indiai érmeiről s folytatta nagy­bátyja, Lane E. W. arab-angol szótárát. Lanfranco Giovanni, bolognai festő, *1582, 1l647. Correggio modorában festette illu­zionista, megkapó fényhatásokra épített kupolafreskóit (korszakalkotó főműve a S. Andrea della Valle-ben Mária mennybeme­netele, 1621—25; továbbá Nápolyban a S. Martino és a dóm S. Gennaro­ kápolnájá­­ban). Nevezetes Péter kiszabadítása (Róma) és Péter és Pál búcsúja (Louvre) c. oltár­képe. Láng Lajos br., politikus és statisztikus, *1849, 1­918. 1878-ban képviselő, 1883-ban a budapesti egyetemen a statisztika tanára lett; a M. T. Akad. tagja. 1889-ben pénz­ügyminiszteri államtitkár, 1902—3-ban pe­dig pénzügyminiszter volt. Lang Moritz, augsburgi rézmetsző a XVII. sz. közepén. Pozsonyban, Nagyszombatban és Kassán is működött, több magyar tárgyú könyvillusztrációt és metszetet készített. Láng Nándor, archeológus, *1871. A debre­ceni egyetemnek volt tanára, a Budapesti Langensalza Philologiai Társaság elnöke. Több jelentős dolgozatában főként a római kori keleti val­lások magyarországi emlékeivel foglalkozott. A Beöthy Zsolt szerkesztésében megjelent egyetemes művészettörténetében ő írt az antik művészetről (1906). Egy ideig Császár Elemérrel az Egyetemes Philologiai Köz­lönyt szerkesztette. Lángcsöves kazán, 1. Cornwall-kazán. Lange Christian Louis, norvég politikus, *1869. 1909-ben az Interparlamentáris Unió titkára, 1920-ban Norvégia népszövetségi képviselője lett. 1921-ben Brantinggal osz­tozott a Nobel-békedíjon. Lange Friedrich Albert, német filozófus és közgazdasági író, *1828, +1875. A zürichi, majd a marburgi egyetem tanára volt. F­ő­­művei: Die Arbeiterfrage (1865), Geschichte des Materialismus (1866); utóbbi tette nevét közismertté. Lange Helene, német tanítónő, *1848, +1930. A német nőmozgalom és a szociális munka úttörője volt. A világháború alatt a nők kötelező munkaszolgálatát kezdeményezte. Lange Julius Henrik, dán műtörténész és esztétikus, *1838, *1896. A régi görög mű­vészetről és Thorvaldsenről írott munkái a legbecsesebbek. L. alapozta meg a frontali­­tás (L­o.) elméletét. Lange Sven, dán író, *1868. Elsősorban mint drámaíró nevezetes. Sámson és De­­lila c. darabja magyarul is megjelent. Leg­fontosabb regénye: A szív indulatai. Lange Thor Naeve, dán író, *1851, +1915. Élete nagy részét Oroszországban töltötte. Szép népdalokat, valamint az orosz életet és irodalmat ismertető vázlatokat írt. Langeck im Burgenland, 1. Hosszúszeg (Német birodalom). Langeland, Svendborg dán „amt“-hoz tar­tozó sziget Fyen és Lolland között. Tér: 285 km 2, kb. 22.000 lak. Hossza 52 km, szé­lessége 428 km. Gabonatermelés. Főhelye Rudköbing. Lángelme, 1. Genie. Langenbeck Bernhard Rudolf, német sebész, *1810, +1887. Kielben, majd Berlinben volt az egyetem tanára. Korának egyik legnagyobb sebésze, sok új műtétmódot ve­zetett be. A német sebészek társaságának megalapítója s az Archiv für klinische Chirurgie egyik kiadója volt. Langenbeck Konrad, német sebész, *1776, +1851. Göttingenben tanár s a sebészeti és szemészeti klinika megalapítója volt. Ko­rában felülmúlhatatlan volt sebészi techni­kája. Fia Adolf L., göttingai szemésztanár, unokaöccse Bernhard Rudolf L. (1. o.). Langensalza, város Németországban, az erfurti közigazg. kerületben; kénes gyógy­források, üdülők és fürdők; Dryburg vára, szövő- és fonóipar, bőr- és sörgyártás. (1933) 12.759 lak. Lándzsakigyó.

Next