Literaturai Lapok, 1836 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1836-07-15 / 29. szám
223 224 Magát a’ logikát az újabb mód szerint két fő részre, n. m. tiszta és alkalmaztatott logikára osztja fel, ’s ezeket ismert több nagyobb és kisebb osztályokra. Ezeket mind előadni és rajtok végig menni a’ munka’ természete, melly csupa megkülönböztetett dolgokból áll, nem engedi. A' főbb czímek’ altnézetét mutatja e’ következő lajstrom. Első rész: Tiszta közönséges logika. Első szakasz: Bonczoló, vagy kifejtő rész (analytica-logica elementáris.) Első fődarab: Az értelemről, és annak munkásságáról. Második fődarab: A’ gondolkodásnak legfelső , vagy fundamentumos törvényeiről. Harmadik fődarab: A’ megfogások’ formás különbségeiről. Első czikkely: A’ megfogások’ mennyisége. Második czikkely: A’ megfogások’ minéműsége, vagy tisztasága (qualitas conceptuum). Harmadik czikkely: A’ megfogások’ viszonnyá (relatio conceptuum). Első osztály: A’ megfogások’ öszvehasonlítása, foglalatjaikra nézve. Második osztály : A’ megfogásoknak egybehasonlitása, a’ kiterjedésre nézve. Negyedik czikkely: A’ megfogások’ modalitása. Negyedik fődarab : Az ítéletekről, Első étim ; Az Ítéletek’ formájiról. Első czikkely : A’ mennyiségre nézve. Második czikkely: A’ minéműségre nézve. Harmadik czikkely : A’ viszonyra nézve. Negyedik czikkely : A’ bizonyságra nézve. Második czim : A’ tételek’ formája. Harmadik czim : Az ítéleteknek logikai atyafiságok. Negyedik czim: Az ítéletek’, vagy tételek’ formás igazsága. Ötödik czim: A’ tételeknek tudományos nevek, és becsek. Ötödik fődarab : A’ következtetésekről. Első czim: A’ rendes, tiszta, teljes, és egyszeres következtetésekről. Első czikkely: Az egyenes következtetések. Második czikkely: A’ feltételes következtetések (syllogismi hypothetici). Harmadik czikkely: Az elválasztó következtetések (syllogismi disjunctivi). Második czim: A’ hijjános következtetések. Harmadik czim: A’ rendkívül való, vagy korcsos következtetések. Negyedik czím: Az öszvefűzött, vagy lánczos következtetések. Második szakasz : Módszertudomány (Methodologia), vagy a’ tudománynak tudománnyá. Első czikkely: A’ meghatározások. Második czikkely: A’ logikai Elosztás. Harmadik czikkely : A’ megmutatások. Második rész : Alkalmaztatott logika. Első szakasz: Alkalmaztatott elementáris tudomány. Első fődarab : A’ mi tévelygéseinknek kútfejeiről. Második fődarab : A tévelygéseknek orvosi szereiről. Második szakasz: Alkalmaztatott methodologia. Első fődarab : Az esméreteknek szerzéséről. Első czikkely : Tapasztalati esméretek. Második czikkely: Históriai esméretek. Harmadik czikkely: Tiszta, vagy az okosságból folyjó esméretek. Második fődarab : Az,esméreteknek közléséről. Ezen lajstrom eléggé mutatja a’ munka’ foglalatját nagyjában, és a’ rendet, mellyel a’szerző logikájában követ mind ezek a’ tárgyak a’ könyvben pontosan és minden oldalról ki vannak fejtegetve, ’s kielégitőleg előadva; csupán azt óhajtanám, hogy a’ szerzőnek nyelvbeli előadása is literaturánk’ mostaniállásához volna alkalmaztatva, a’ mire a’ szerző, mint szinte az orthographiára is keveset látatott figyelni , a’ ,mint látszik többek közt a’ lajstromban álló czímekből is, mellyeket a’ szerzőnek saját 0r thiographiája’ szerint irtam le, még újításai is mellyeket imitt amott próbált, többnyire szerencsétlenek voltak, p. o. eszköztudomány (organon), módszertudomány (methodologia), melly sem több, sem kevésb , mint szeretettudomány, eszmélőtehetség (facultas reflexionis). — Hibás a’ felesleges is superficialis értelemben (62 1.), mert az superfluus-t teszen, a’ superficialis pedig felületes vagy fejűleges.— Az egy szó a’ latin quidam helyett p. o. egy ember nem magyar, nem franczia, ’s a’ t. , ’s egyebütt is a’ hol helye nincs, p. o. .nincs igazság egy gondolatban, ha — egy gondolat bir formás , vagy értelmi igazsággal, ha — ’s a’ t. igen különösen jön ki magyar nyelvben. Annak okát nem tudhatom, miért van a’ philiosophia szóban az ’s betű mellet mindenkor kihagyó jel (philo’sophia, philo’sophiai). — Azonban ezek nem ally dolgok, mellyek a’ boldogultnak a’ philosophiai tudományok körül tett , sokszerű és nagy érdemeit velünk legkisebb részben is elfeledtethetnék. Philosophiai pályamunkák. Kiadja a’ magyar tudós társaság. Első kötet. sudán. A’ magy. kir. egyetem’ betűivel. 1835. Scréth. XVI—2 . lap. Legelői áll egy előszó, mellyben Döbbentei, mint titoknok, elbeszéli, hogy a’ magyar tudós társaság által feltett philosophiai jutalomkérdésre beérkezett két feleletnek megbirálása Kallay , Szalay és Szilasy rendes tagokra bízatván, a’ két utóbbi annak, melly itt kiadatott, maga pedig Kallay a’ másiknak itelé a’ kitett jutalmat, ’s a’, tudós társaság a’ két egyező bíráló’ ítéletét erősité meg. Hogy Döbrentei e’ két bíráló’ véleményét csak dióhéjában, a’ Halfajét pedig egész kiterjedésében adja, annak okát által nem láthatom , ha csak azért nem tévé, hogy’ ama másik jutalomfeleletet, melly, mint írja, nem jöhete ki (miért nem ? arról semmi világositás nem adatik) ,* legalább e’ bírálatnál fogva, közelebbről ismertethesse. Az előszót követi, maga az elsőbb jutalom felelet, igy czim alatt: Almás! Balogh Pál, orvos-doctor, magyar tudós társasági levelező tag’ felelete ezen kérdésre. Minthogy a’ philosophia’ minden ágának kifejtése ’shazánkban terjesztése leginkább az által eszközölhető , ha nemzeti íróink a’ philosophiára nézve szüntelen szemek előtt tartják, milly sikerrel dolgoz