Literaturai Lapok, 1836 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1836-09-23 / 39. szám
303 304 is annyi meglepi újság az költeményben, a’ minőt Goaltól méltán kívánhatnánk, még is mindig örömest lehet olvasni. Sem tagadhatom meg azonban magamtól , hogy’ nyilván ki ne mondjam , a’ helyzetek erőtetve vannak előidézve, ’s ezen erőtetés felette szembetűnő, ellenben dicséretes könnyűségű az elbeszéllésbe szőtt dalocska. A’ harmadik prózai elbeszélést Jósika nyújtá. Élénk phantasia, csinos toll , s eleven előadás festészi szellemmel egy elitre ajánlják, ’s a’ bájvirág literatúránk mezején nem egy hamar fog elhervadni, vagy azért is mivel e’ nemben még csak igen is kevés eredetit van szerencsénk olvasni. Az elbeszéléseket Vajdának Manahorja rekeszti be. Keletre vezeté megint képzelnie, ’s Indiát és szokásait ismereteti meg, ’s ez alatt hó részvéttel fekete embertársaink’ sorsát sirattatja velünk. A’ vázlata, bonyolodása, lelkezeti vonaljai ezen elbeszélésnek, minden kifogáson túl vannak, ’s méltán számítható a’ siikerűltebbek közé, de Vajda feszes, kevés hajlékonyságot mutató nyelvével nem egy hamar fog megbarátkozni azon szép olvasóné, ki csak ritkán szokta magyar könyvvel terhelni kezecskéit. Vajda styljéhez, és ennek fordulataihoz szokni kell, ’s ha ez megtörtént, úgy bizonyára, tisztelni fogja benne kiki a’ szint’ . Ily szorgalmú mint szép lelkű írót. — Midőn a’ prósának határán állok, kísértetbe jövök, hogy az előttem fekvő zsebkönyv mellyik részének tulajdonítsam az elsőséget. Meg kell vallani: mindenike jeles, mindenike bír tündöklő szépségű művekkel, de azt is kénytelenek vagyunk megmondani részrehajlás nélkül és tiszta őszinteséggel, hogy egyszersmind mindenikén mutatkoznak az emberi gyarlóság szeplői ’s a’ vers özönkint árad el nálunk ’s valóban nem legkedvesb olvasmányát teszik közönségünknek. Legtöbb dolgozatot adott Kimoss , minthogy nyilatkozata szerint a’ bastavi névvel jegyzettek is az övéi. Az első szen de folyamain Sonettje Álom és valóság. Az idei szerzeményei között legjelesb és legnagyobb a’ Sértett galamb, mind az idea mind a’ kivitel nemes, gyöngédedv és tiszta, megbotlik ugyan a’ figyelmes olvasó a’ rímek hijános voltában, de úgy látszik költőink ezt meleslegesnek és nélkűlözhetőnek kezdik tekinteni. A’ sértett galambot rögtön követi Fagy' és láng, könnyen folyó verseket, és az Ajánlatnál, melly' követi, gondolatra nézve eredetibb; ezt sokféle alakban adák már, ámbár itt is lágy’sággal bánt vele a’ tisztelt író. Leggyengébb darabjai előttem a’ Gyermek marad, melly kinyújtásával kellemeiből nem hogy nyerne, ha nem veszt, de csak hamar megbékűl az olvasó Kunossal, ha ritka könnyűségű ’s jeles egyszerűségű Elhagyatottját végig olvassa, itt a’ költő érzelme rokon érzelmet ébreszt. Szép ügyességet mutatnak népdalai, ’s e’ nemben a’ jobbak közé számíthatók. Elervadása czimű epigramjában sem eredetiséget, sem epigrammái kellékeket (requisita) nem találok. Tőle van még Kifakadás, szép lyrai ömlengés Zrínyi, Méltanylat Epigranmok, ugy látszik itt a’ musa nem kedvez Kunossnak. Az Éjhez szerencsésebb munkái közé tartozik, minden dagály nélkül tiszta érzelmeket öntő költemény. A’ Kedveshez inkább tetsző mint fennemlitetleni epigrammjai. Mi Kunossnak, midőn tőle itt elválunk, kívánjuk, hogy eddig mutatott csüggedhetlenséggel folytassa pályáját, s a jobbak javallatát mindenkor megnyervén, egyszersmind jutalmát is feltalálandja. Mennél többet hoz Garay , ajándékul a’ hon oltárára, antifi kétségtelenebb lesz hivatása. Kettős bújával kezdi meg költészi ajándékait az idei Emlényben, ’s ezen könnyű ’s meleg dal megnyeri mindjárt a’ javallatot, ’s kiki örömmel nézdegéli van e még több Garaytól, édes várakozástól ellepve fordít a’ Jegyváltóra,’s azt vallja: a’ ki tiszta érzelmeit illyt tisztán ömlengi, érdemes a’ költő névre, igazolja ezt az állítást az Átok, a’ Távolbúl czímezett mű; innét azonban azon helytelen képet az ötödik fogatban: De ah! ha rajtad, Ha egykoron Más csókja pirkad, Mit akkoron! — nekem úgy látszik, a’ csók nem pirkad, árt ezen soroknak még a’ ha-nak rögtönös ismétlése. Bogárdyval elősször találkozók literatúránk pályáján; tőle vannak Haladás, Keleti egy igyűség, Körmösyhez, epigrammok, mellyek nincsenek só nélkül. A’ leányokhoz czimezett versezet nem darabos, nem nehéz folyású, hanem eredetiséggel nem kérkedhető, sokszor elmondott tárgy at ismételt ’s a’ fönnség tanyájával sem békülhetek meg, bizonyára magasb képet is lehetett volna választani , a’ tanya szóval feltűnnek alföldi tanyáink, és hogy ott sok fönnség fetrenghetne nem mondhatnám. Hrabovszky Sigmondtól olvastam népdalokat, ezek nem nép szájába valók , tanyok magas, mintsem párjaink felfoghatnák, mennél egy ügyibb, egyszerűbb a’ népdal, annál nagyobb becsű. Ezeknél szerencsésebb „Az anya boszú“ ’s „a’ bujdosó/'* némelly simátlanságokat kijavít az idő ’s szorgalom. Prózán kivül írt Vajda több versezetet is, első, rendjére nézve Szigeth , szép tömött Hexameterek, görög szellemtől és ízléstől átmelegítve, több epigrammjai nincsennek nyíl nélkül, ’s mindenike talál nálunk tárgyra, mellyet sebesítsen, egy diarjában ’s külön külön magán viselik az érettség bélyegét. Gaaltól találtuk még a’ hajóst , ellentételekben zengi a’ szerelem kéjjeit, gyötrelmeit, ’s igy az ifjúkornak örökös themájának változmányait, Ha csak a’ külső lehet új —■ ’s Gaal csinos külsőbe önte érzelmeit, ugyan ezt lehet mondani az utóbbi költeményjéről „Hozzá,“ előadási könnyűséget nem lehet megtagadni, ’s bizonyítja hogy fordulatai nem szerencsétlenek. Sárközi a’ hűség diadalmában nem fest ügyetlenül. A’ korán elhunyt B. Palocsaynak két lyrai hagyományjal a’ Hűség és a’ Virágok, tanúi, ha hogy ezen fiatal költőnk egykor a’ kifejlődést elérhette volna, literatúránk lyrai osztályzata sokat nyer vala általa. Az egészet Tivadarnak (B. Eötvös Józsefnek gondolat töredékei , mellyekben sok ép egészet találni, fejezik be. Megelégűlten Emlényünk’ bennsőjével megengedi a’ szives olvasó, hogy külsőjéről is emlékezzünk: kék selyembe arany metszettel kínálkozik a’ könyv , ékítményei közé tartozik Kisfaludy Sándornak Mayer által Nürnbergben művészileg készült arczképe, az egész mind az arczban, mind a’ fedezetben igen ügyes kezet árúl el. A’ következő négy kép angol metszet, az elsőségért a’ sértett Galamb és Didvana érkezése vívnak, bár badacsoni Lenka ’s Manabor is, magukon viselik a’ tökély’ nyomait. A’ papiros tiszta szép, a’ nyomtatást érdeklőiig, fó-