Literaturai Lapok, 1837 (2. évfolyam, 1-19. szám)

1837-01-06 / 1. szám

4 Légy híve rendületlenül Hazádnak, oh magyar, Ez éltetőd ’s ha elbukál, Hantjával ez takar. A’ nagy v­ilágon e’ kívül Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors’ keze Itt élned, halnod kell. Orlayban Vörösmartynak első elbeszélését olly gyönyörrel fogja bizonyosan mindenki olvasni, a’ milyennel azt a’ Rec. olvas­á.­­• A’ jelenetek meglepők, a’ nyelv hatalmas ’s a’ leirás sza­batos, szószaporitás nélkül érzelmeket festő ’s nem lágy érzel­­gésbe merengő. Schillernek lelkes fordítója, Szenvey a’ neveztem német költőhőstől az ideálokat ’s a’ vándort utánozhatlan szerencsével és kimerítéssel adja, epigramjai élesek ’s korunkra alkalmazottak. Tanúságul nem lesz felesleges egy párt ide iktatni : Hajdan és most. Hajdan erény vala élni hazának ’s halni hazáért. Élni hazában most, halva hazának, elég. Zagyva. Nincs színház, sem ügy­es színjátszó, nemzeti mondják. Színház a’ haza, szint játszik a’ zagyva lakos. Az uracs. A’ bakon ül az uracs, lovait futtatja vitézül. Elhiszi most az okos, hogy hivatása: kocsis. Honi Bőség. Van, haza, dús legelőd, iparágod, marhatenyésztés. Nincs föld, mellynek több czimeres ökre legyen. A’ m­a­g­y­a­r. Miglen imádta Hadúrt, hősnép vala, fegyvere villám. Most szelíd istene van ’s im­pulya, gyáva, kevély. Nagy Ignácznak mind a’ három epigrammja eléggé osto­rozza gyávaságunkat, ’s ha epigrammok képesek lennének haza­­fiságot serkenteni, úgy az Aurorába gyűltek sok jót szülende­­nének. Verhovinában Gaal ügyesen regélt, színezete eleven, ’s nyelve könnyű folyású. A’ hattyúdal meleg és erőtetés nélkül van adva. Makáry’ pályaképébe több világosságot kívánna Rec. Kü­lönös ezen költőnél, látszik hogy a’ nyelv hatalmában van, de eddig ismeretes költeményeiben kevés könnyen érthetőre, melly magát könyvsége által ajánlaná, akadtunk. Bizonyos homály, ’s feszesség ömlik el munkáin. Valóban ollyannak tetszenek, mint a’ kegyetlenül befűzött szépleány, kinek mozdulata korlátozva van. Fáy András külföldiek czim­ű­ két felvonásos vígjátékkal gaz­­dagitá az Aurorát, ’s a’ neologismust szinte mint a’ külföld’ imádóit vitézül sujtogatja. A’ darab színpadon sem maradna hatás­talan. Fáynak legszebb hói tulajdonaihoz tartozik azon könnyüd­ség mellel valamelly felfogott tárgyát czéljához visz, characte­­rei nemzeti polgári életünket ügyesen festik. Rajzolatja annyira határos a’ valódisággal, hogy senki sem tartja költeménynek. — Különös ügyeséggel van festve a’ kapitány, minden literatúrai si­­múlástól menten, vitézül támadja meg az előtte 1r­­ szavakat, ’s e mellett szerelme olly természetesen, olly egyű­gyüen fejtikt ki, hogy alig van lyánka, ki neki örömmel nem nyújtaná kezét. Ha­sonlóképen kellemes benyomást tesz Gedey, kiben minden Gallo vagy Anglomania nem valt képes elfojtani a’ honyságot, ’s mi­helyt ih­letésre talált ez minden erejével kitört. (Vége következik ) LITERATÚRAI VILÁG. A’ franczia folyóiratok’ száma különféle időkörökben. A’ Parisban megjelenők közül 1789ben 5.010.000 példány osztatott ki, azokból pedig melly­ek az ország’ más városaiban jelentek meg 272.500, a’ külföldiekből 2,550,500 ’s igy mindösz­­sze 7,839,000 lap. A’ consulság alatt a’ második időközben a’ bilyegdij, leg­­szállítatott és ekkor Parisban 8,050,000, a’ Departamentomokban pedig 450,000, mindössze 9,100,000 példány' adatott ki. 1812 ben Napóleonnak császársága alatt Parisban 8,050,000, a’ Departamentomokban 1,101,725, mind­össze 11,118,775 pél­dány ny­omatott. 1827 ben egyedü­l Párisban 13,827,300 a’ De­­partamentomokban 2,402,375, ’s egy­ütt 16,289,075 példányra ment. A’ biljegdij felemelésének időköre az 1828. — 1830ig tartott, ezen évek alatt tart. 15én 1827ben hozott törvény teljes hatásában volt. — Parisban 1830ban 25,058,080 példány jött az olvasó közönségnek kezébe, a’ Departamentomokban 243,920, majd össze 25,302,000 mindennémü foly­óiratok és 2,808,460 lap. A’ júliusi zendülés, ’s a’ bilyegdij leszálatása óta 1834 ben az újságoknak száma 36,885,040 példányra emelkedett, ’s a’ többi időszaki iratoké 5,958,080re. Francziaországban a’ nyúlvános oktatásra ügyelő ministe­rium , most azzal foglalatoskodik, hogy minden faluban czélirá­­nyos könyvtárt, mellyben szorgalmi, erkölcsi, ’s vallásos mun­kák gy­űjtessenek, állítsanak. Az egész 1—1­­­, millió francba fogna kerülni, az illy­ intézeteknek kétségen túl hatalmas befo­lyása leendhetne az erkölcsiség’ javúlására. Kellenek e’ nál­unk könyvtárak ? Hollandiában a’ magasb oktatás szellemét változtató törvé­nyeket, és a’ három egyetem közül egynek eltörlését kívánja a’ nemzet. A’ múlt évben Kovacsóczy által hirdetett nemzetek’ törté­nete tára, most kerül sajtó alá, Anglia, történetei kezdik meg az egészet. Nem alaptalan kilátása van az említett írónak, a’ szép­nem Társalkodási tárának megindithatására a’ miről bővebb je­lentés el nem marad. ’S így a’ ki sokat akar minden csekélyebb készültsége mellett is tesz legalább valamit. —­—­ ­ j­elentés. A’ tetemes költségek, mellyeket egy folyóirat’ kiadása kivan, ’s e’ mellett nem a’ legfényesebb részvét, arra bírták a’ Szerkesztő­séget, hogy a’ literatúrai lapokból hetenkint csak felévet adjon — azonban a’ sűrű nyomtatás által első tekintetre látni fogja az olvasó, hogy czak a’ papirosban ’s nem a’ nyomtatott tárgy mennyiségében veszt. — Iparkodni fog a’ kiadó szerkesztőség, hogy érdekes é s jól kidolgozott tár­gyak ált­al a’ közönség figyelmét felgerjessze , megszerezze ’s a’ megszerzettnek birtokában maradhasson. A’ hibázó lapok gyorsan kifognak pó­toltatni. A’ SZEMLÉK­ SZERKESZTŐSÉGE. Ezen lapok megjelennek minden Pénteken. Kiadja és szerkeszti Kovacsóczi M. Nyomtatja Werfer­t.

Next